 | | | 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | | | A magyar színházművészet egyik legkiemelkedõbb egyénisége Budapesten született, 1931. szeptember 9-én. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos, fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a szülõk hamarosan el is váltak. A gyermek Latinovits mindössze néhány alkalommal látta az apját és ezek a találkozások is rendre kínosan sikeredtek. Édesanyja késõbb újra férjhez ment Frenreisz Károly belgyógyászhoz, ebbõl a házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits Zoltán Budapesten érettségizett a Szent Imre Gimnáziumban, ezután asztalostanonc lett, majd hídépítõ munkás. Szeretett sportolni, 1952-tõl NB I-es tartalék-játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, és kiválóan vitorlázott. 1952-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, diplomáját 1956-ban kapta meg....
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester! Talán úgy mondhatnánk, hogy a legóriásabb a kicsinyek között; a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok zsenije, a formatökély mesterjátékosa. Ki lehet mutatni szövegkritikai elemzéssel, hogy ...
| | | | A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Inkább a falu, mint a város... |   | 
Nem mai bölcsesség ez sem.
Gárdonyi Gézától való. Sokan bizonyára fejcsóválva olvassák. Persze kérdés,
tehetnek-e róla? Tehetnek-e arról, hogy városaink kőrengetegeiben már nem
tudják, mi a természet, legfeljebb Facebook-on közzétett fényképekből és
tévémagazinokból dereng nekik valami arról, milyen is a falu...
Talán
nem teljesen ismeretlen olvasóink előtt az alábbi, két világháború közt
született siratóének:
Túl a Tiszán van egy kicsiny bogárhátú ház,
ahol egyszer boldog voltam én.
Sokszor elfog utána egy emésztő nagy vágy,
itt hagynék én mindent könnyedén.
Itt hagynám a sok-sok fényes márványpalotát,
nem boldogít engem ez a hazug, rossz világ!
Mikor leszünk boldogok úgy végre, igazán,
mikor lesz felettünk kék az ég?
Mikor ragyog szivárvány a könnyzápor után,
mikor lesz szívünkben békesség?
Mikor ragyog égboltunkra egy kis boldogság,
mikor válik valóra a magyar igazság?
Mikor leszünk boldogok úgy végre, igazán,
mikor virrad ránk egy szebb világ?
Égető kérdések, melyekre Gárdonyi szokott bölcsességével játszi könnyedséggel
felelt meg. „A falu dicsérete” című elbeszélésében olvassuk:
„Szeretem a falut! Szeretem benne azokat a fákkal árnyékos, apró fehér házakat;
azokat a széles, füves utcákat, amelyek árkaiba belefordul a szekér, de a víz
soha; szeretem azokat a kerítésen áthajló, nagy eperfákat, amelyeknek sóhajtozó
lelke van; szeretem azokat a komoly, subás férfiakat, akik mind filozófusok;
aztán azokat a mozgékony, piros-szoknyás asszonyokat, akik nem sikítanak, ha térdig
ruhátlanul látja őket az ember, mikor – a vízben állva – a fehérneműt
sulykolják. Aztán szeretem azokat a mezítlábas, fürge gyerekeket is, akik
pipiskét raknak a poros út közepén, vagy kákabuzogányos háborút játszanak a
szérűkön. Különösen tetszik pedig nekem az az óriási, virágos, zöld szőnyeg,
amelynek közepén a falu fekszik, s amelynek szélein borjúk táncolnak, csikók
nyargalásznak, míg egy-egy vén paraszt hosszú barna sávokat szánt rá az
ekéjével.”
A „komoly, subás férfiak” mint filozófusok! Micsoda igazság! Igazi gárdonyis
mondat. Nekünk nem Platónjaink, Arisztotelészeink vannak, mondhatnók, hanem
olyan névtelen magyarjaink, akiknek mindig mindenre megvan a ráfelelhetnékük, a
„kádenciájuk”. Akik nem szorulnak rá a Wikipédia előtti görcsölésre, hogy
tudakozódjanak, mi is az a „mélyszántás”. Megtanulták őseiktől apáról fiúra, és
maguk is elvégzik, ki tudja hányszor. No de olvassuk csak tovább Gárdonyit!
„Bámulom ezeket az egyszerű parasztokat, hogy milyen bölcsen és jól tudnak
élni; nem úgy rohanva, sietve, lázasan, mint mi városiak, ezerféle leskelődő
betegség s a vágyaknak és reménységeknek tündér arcú pofozógépei között. A mi
népünk nyugodtan él és egészségesen. Ha megharagszik, üt; ha licitálják, fizet;
ha megbetegszik, meghal.”
Nyugodtan, egészségesen él! Eszembe is jut erről egy régi erdélyi sírfelirat:
Látta nagy Napóleon fertelmes seregét,
Ette a nagy ínség keserves kenyerét.
Az nagy döghalál is neki meg nem árta,
Egészségbe hótt meg, mikor nem is várta.
Mert mi is a mindmáig gúnyos ajkbiggyesztéssel emlegetett „falusi” és „paraszt”
varázsának titka? Gárdonyi ezt is elárulja:
„Falun minden embernek három lapból áll a biográfiája. Az egyik benne van az
anyakönyvben, a másik az adólajstromban, a harmadik a fakereszten. Ennél több
nem is kell. A faluban számon tartják és összeemlegetik mindenkinek az összes
bűneit, halála után pedig az összes erényeit. Ott semmi sem mulandó.”
Ahogyan a székely mondja: „Nyomós életet élt.”Nem volt tudós könyvtára, de nem
is hiányzott neki, hiába nézte le ezért őt annyira a városi:
„A tudományokhoz nem értenek, de nem is kívánnak érteni. Mindegy nekik, akár a
föld forog, akár a nap. A fő az, hogy a földnek jó termése legyen, a nap pedig
minél korábban keljen, és minél későbben nyugodjék, hogy ne fogyjon a
petróleum. A távíró, telefon és fonográf rájuk nézve még nem létezik, ámha
Szűrbontó Mihály kútágast épít, annak helyes felállításáról és könnyen való
billegéséről hetekig tanácskoznak és beszélnek a faluban. Azzal sem törődnek
ők, ha császár hal meg, vagy világhírű költő, de ha Balogh Túrósék tehene
valami hirtelen támadt, belső baj következtében kiszenderül ez árnyékvilágból,
általános, mély részvét támad a faluban. Az asszonyok sírnak. A férfiak a
fejüket csóválják. A tehén biográfiája hosszasan és érzelmesen megbeszélődik, s
aznap nyitva van a mészárszék is. Hasonló nagy esemény az, ha Fűző Patyi Mihály
házat tapostat sárból és polyvából; ha a bíró szűre közepét kiszabja a Csutak
Ádám kutyája; ha Göde Nagy Ábris a hátulsó díszét lövi el a nyúlnak; vagy ha
Batók Örzse néni a vásárról hazajövet elveszti az új csizmája párját. Ellenben
a jelentéktelen események közé tartozik az, ha Mihály bácsit, a volt
harangozót, kidobják a korcsmából, ha az öreg Petrencés Zsuzsa kísértetet lát,
vagy ha az előbb említett Petrencés Zsuzsának templomba-menet úgy beleragadnak
a lábai az agyagos sárba, hogy őt magát hat embernek kell kihúzni, a csizmáit
pedig legalábbis tizenkettőnek; továbbá az sem esemény, ha Kotor Nagy Andrásné
megveri az urát az udvaron.”
Civilizálatlan a falu? Egyáltalán hol kezdődik a civilizáció? Hallgassuk meg
erről is Gárdonyit:
„Salamon nevezetes személy. Ő terjeszti a falukon a civilizációt. A civilizáció
ugyanis a szappannál és zsebkendőnél kezdődik. Salamon előtt senki sem mosdott
a faluban szappannal.”
Mindezek után aligha csodálkozhatunk már Gárdonyi további sorain:
„Hát az való is, hogy a falusi embernek tisztább az agyveleje, mint a városié.
A városi ember előbb szerelmes, azután megházasodik, de mással és érdekből.
Falun először megtörténik az érdekházasság, azután következik a szerelem, de
egymás iránt.
Máskülönben az egészségi viszonyok egész esztendőn át jók. Akinek véletlenül
háromszoros nyilallása van, nem szalad mindjárt az orvoshoz, hanem beszedi a
faluban levő, drága maradék-medicinákat, amelyek a halálos nyavalyáknak
boldogultak közé sorozott áldozatai után megmaradtak. Nagyobb betegségekben a
nyárádi gulyásné szokott segíteni. Az tudós asszony. Ismeri a füvek erejét. A
hetedik határból is hozzá hordják a betegeket. Ha gyógyítani sikerül, a falu a
gulyásné dicsőségét hirdeti, ha pedig a beteg meghal, azt mondják: „isten
rendelése”. Így aztán a vén gulyásné az istennel együtt általános megelégedésre
kezeli a falu egészségét.
Egyszer valami doktor ráfenyegett az öregasszonyra: – Hallja, maga, vén
boszorkány, már régen szemmel tartjuk! Ha a legkisebb panasz történik, hát
fölakasztódik kelmed! A vén gulyásné vállat vont. Beszélhet a doktor! Az, aki
meggyógyul, hálát ad érte a jó istennek, a két oldal szalonnát pedig a
gulyásnénak. Aki meg Ábrahám kebelébe költözött, az nem panaszkodik.”
Idillikus világot
varázsol elénk Gárdonyi. De nem lehetetlent. Nem utópiákat kerget, mint korunk
„szociológusai”. Az ő falujában úgy látszik, nincs helye annak, amit ma
civilizációnak nevezünk. Ami csak addig működik közmondásosan, amíg nem esik az
eső...
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika