 | | | 2026. március 15. vasárnap, nemzeti ünnep Kristóf napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | | -
Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult. ... | | 
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. ... | | | | Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. ...
| | 
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
„Jött Trianon, úgy jártam-keltem, mint akit fejbe ütöttek” | | 
Olvasom Schütz Antal
(1880-1953) piarista tudós, dogmatikatanár önéletrajzi vallomásait. A Torontál
vármegyei Tószegen, német telepesek által alapított községben született
teológusnak német volt az anyanyelve, alapműveltsége, mégis magyarrá lett, és
1920. június 4-ét vérlázító történelmi aktusként élte át.
Noha
az első hazai kommunizmus tombolása idején, 1919 tavaszán külföldre hívták
„tudományos oldalról”, esze ágában sem volt elhagynia szülőföldjét:
„Szóba sem álltam ezzel
a gondolattal. Aki annyi ezer szállal itt gyökerezett be, mit keres másutt?
Csakugyan, „szívet cseréljen, ki hazát cserél”.”
(Schütz Antal: Életem. Emlékezések. Budapest, 1942. Szent István Társulat, 237.
old.)
Tudta, érezte, mi következik a kommunizmus után:
„Nagy nyomor következett a „több termelésből fakadó jóllét” után. Én azzal is
iparkodtam lelkileg is részt venni benne, hogy 1919/20 telét fűtetlen szobában töltöttem.
Azt tapasztaltam, hogy az ember nagyobb kár nélkül kibírja. Igaz, nem volt
nagyon kemény tél. A hőmérő négy fokra süllyedt, és egész télen ott maradt.
Dolgozni nem igen lehetett. Egész télen át olvastam Platónt
görögül. Azt is
tapasztaltam, hogy a nagy hideg, éppúgy, mint a nagy meleg, elernyeszt és
álmosít.”
Hát igen. Akkor egy értelmiségi meghúzta magát Platón eredetiben való
olvasásával! Ma, gyanítom, magyarul sem nagyon olvassák, függetlenül az
évszakváltozásoktól. No de olvassuk csak tovább!
„Közben jött Trianon.
Határozatai nem hiába voltak vérlázítóknak mondva. Én az első időkben úgy
jártam-keltem, mint akit fejbe ütöttek. A helyzetet számomra súlyosbította,
hogy családomat, mely előbb egy országban volt, most öt ország szaggatta, pedig
csak hatan voltunk. Az egyik öcsém Pozsonyban lévén az egyetemen,
Cseh-Szlovákiához tartozott; a másik mint fiumei gimnáziumi tanár Olaszországba
került; húgom Temesvárt rekedt, tehát Romániában; szülőim Tószegen maradtak,
tehát Szerbiában, én meg Magyarországon. Írni éveken keresztül nem lehetett.
Csak elvétve hoztak a ritka utasok hírt. Ilyenféle állapotok voltak két ezer év
előtt, a római birodalomban.” (u. ott, 237-238. old.)
Ám Trianon után sem változott lényegesen a helyzet:
„Mihelyt megnyíltak a sorompók, siettem Temesvárra, hová időközben nagy
üggyel-bajjal átköltöztek szülőim és kisebb öcsém Fiuméből, román, majd német
gimnáziumba tanárnak. Nem felejtem el a
határállomásoknál átélt vám- és útlevélvizsgálatot, mely legalább két óráig
tartott, és a románoknál a legprimitívebb módon ment végbe. Végül is ott azzal a kellemes hírrel
leptek meg, hogy a menetrendszerű vonat nem indul. Ki-ki úgy segített magán,
ahogy tudott. Én parasztszekéren mentem át Aradra és onnan vonaton Temesvárra.”
(u. ott, 238.old.)
Nem
volt olyan alkalom, hogy mag is ne élte volna át a román szekatúrát és hogy ne
találkozott volna ugyanakkor az 1919-1920-ban "győzők" önteltségével.
„Azután
míg szülőim éltek, 1941-ig minden évben átmentem, rövid időre, hiszen a románok
nem igen engedtek többet, mint egy hetet. Szívesen ott voltam. De mindig föllélegezhettem,
mikor a vonat átgurult a magyar határon. A román hatóságok aránylagos
jóindulata ellenére ott mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok jogállamban. A következő években volt alkalmam
megfordulni a párizsi békék áldozatainak országaiban is. Ott mindenütt csöndet,
munkát, szegénységet és elszántságot láttam. Voltam a győzők országaiban és
az új országokban is. Ott mindenütt, az emlékezésekben csakúgy, mint a
reményekben és intézményekben, egy nagy hólyagból táplálkozó önérzetet,
pöffeszkedést és nálunk ismeretlen, szemérmetlenül terjeszkedő jólétet láttam.”
(u. ott, 238-239. old.)
Tormay Cécile valaha
úgy vallott, hogy Trianon mindenünkben benne van. És ez ma sincsen másként. Aki
napjainkban éli át következményeit, valóban szintén úgy érzi magát, mint akit
fejbe ütöttek. Származástól függetlenül, tehetnők hozzá. A – saját szavaival –
„háromszáz éve magyar téreken vitézkedő piarista rendnek fiúi kegyelettel
ajánlva” megjelent memoárjában Schütz megmutatta Tormay igazságát |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |