 | | | 2025. november 13. csütörtök, Szilvia napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Wass Albert olyan, mint egy tükör | | 
Amint írtam, tegnap egy
adventi keresztállításon felolvastam egy Wass Albert-elbeszélést, a „Patkányok
honfoglalásá”-t. Azt hittem, egyértelmű, miért ezt választottam jeles írónktól.
De mégsem az – legalábbis nem mindenkinek még a saját házunk táján sem.
Baráti vita ez, hangsúlyozom, nem ellenséges, ugyanis egy – nem tévedés
– Wass Albert-rajongó magyar tanárnő írt nekem. Anélkül, hogy indiszkrét
lennék, kénytelen vagyok őt idézni, tekintettel tartalma közérdekűségére:
„Egy adventi keresztállítás alkalmából miért pont ezt a művét választottad Wass
Albernek? Szerintem sokkal odaillőbb lett volna a Magyar karácsony az égben.
Értem én, hogy harcolsz, küzdesz, nem adod fel, mindig és minden körülmények
között. Őszintén szólva nem is értem, miért pont ez a műve jutott eszedbe ezen
alkalomból...”
Én pedig, szintén őszintén szólva, azt nem értem, miért nem világos, hogy pont
ezt a Wass Albert-elbeszélést választottam? Indoklásul az alábbiakat írtam neki
– és mivel szintén közérdekű, megosztom:
„Azért, mert arra kívántam rámutatni, hogy korunk mennyire nem a krisztusi,
hanem az antikrisztusi embert, a „patkányembert” állítja elénk követendő
alakként. Az elbeszélés felolvasása után ezt el is mondtam. Hozzátettem, olyan
ez az elbeszélés, mint egy tükör. Ha belenézünk, megtudjuk, krisztusi vagy
antikrisztusi erők dolgoznak-e bennünk. Végül megjegyeztem, hogy meggyőződésem
szerint ez az elbeszélés ragyogóan példázza a kétféle embertípus közötti
áthidalhatatlan különbséget.”
Mindehhez még csak annyit, hogy közvetlenül utánam a helyi plébános
következett. Ő azonnal megértette, miért ezt választottam Wass Alberttől és –
megköszönte.
Száz szónak is egy a vége: olyan tehát e Wass Albert-elbeszélés, mint a
vegyésznek a lakmuszpapír. Teszteli az embereket. Azok, akik képesek eliszkolni
egy rendezvényről, melyen ezt az elbeszélést valaki felidézi, önmagukat
minősítik. Magukra vették, mert olyanok, amilyenek? Csak akkor ne tekintsék
magukat innentől kezdve keresztényeknek!
Pont erről szól amúgy
az advent, vagyis a tükörbe nézésről. Nem a plázákban kószálásról, a temérdek
ajándékvásárlásról, a földi javak hajszolásáról, nem. Bűnbánati idő ez. Még
egyszer mondom, a tükörbe nézés ideje. Amíg nem késő.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |