2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Miként lehetne egyszer s mindenkorra felszámolni a balliberális holdudvart?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Szakács Árpád – kinek híres, kinek hírhedt – elemzéssorozata (Kinek a diktatúrája?) legújabb, tizenkettedik részét („Migránssimogató akciók állami támogatással") olvasva, a benne közölt tragikus tényekkel szembesülve óhatatlanul is az jut az eszébe az embernek megint, mennyire nem új keletű jelenség áll előttünk.

Az aczéliánus – hogy így nevezzük – véleményterror és ízlésdiktatúra mintha kiirthatatlan volna. Mintha, persze, mert azt azért ne állítsuk, hogy teljesen az! De valóban, sokszor tényleg olybá tűnik, hogy az.

Képviselői ott vannak ma leginkább, ahol aztán végképp nem kellene, hogy legyenek. A reklámiparban, különösen is a képi informatika vizein, a vizuális tudatformálás mezein. De hadd ne részletezzük ennek szimptómáit – olvassuk el inkább Szakács Árpád legújabb írását, amelynek kapcsán viszont, legalábbis e sorok írójának, Bangha Béla egyik megsárgult írása jut eszébe.

A régi-új (egyszóval mindenkor ugyanazon) véleményterror és ízlésdiktatúra Banghát legalább annyiszor kikezdte egykor, mint Szakácsot most. Bangha orgánumában, a „Magyar Kultúra" 1929. október 20-i számában megjelent írásában („Akik értik a sajtógondolatot s akik nem értik") keserű tapasztalatról számolt be. Eszerint egy nagyon illusztris katolikus előkelőséggel beszélgetett a katolikus sajtóról: az illető is fontosnak tartotta vele együtt e sajtó megerősítését, de ő csak azután, ha kellő számú katolikus templom, iskola épül.

„Megsemmisülten mondogattam magamban: Ez az! ezért nem jutunk mi előbbre! Az emberek azt hiszik, érzik a katolikus sajtó gondolatát, pedig valóságban nem értik." Tovább idézve, lesújtó következtetésre jutott Bangha: ha nem mi vesszük kezünkbe a gyeplőt, azaz a sajtót, nem mi irányítjuk, akkor építhetünk akárhány templomot, alapíthatunk bármennyi iskolát, a vallástól amúgy is elszokott embertömegeket nem tudjuk megmenteni a totális lelki-szellemi és anyagi elzülléstől.

Természetesen nem volt ezzel egyedül Bangha (Szent X. Piusz pápa már pontifikátusa kezdetén ugyanezeket mondta), s most Szakács újabb elemzése után csak egy kérdés kínozza az embert: miért hagytuk, hogy így legyen, s főleg, hogy kívánunk-e ez ellen érdemben tenni, s ha igen, miként?

Aki csak egy kicsit is ismeri az aczéliánusokat, tudja, hogy nekik nem elsősorban a pénz, hanem a hatalom s az annak megtartásához, sőt továbbéltetéshez nélkülözhetetlen kapcsolati rendszerek erősítése és bővítése a valódi céljuk. Köreikben szitokszó minden, ami a keresztény világnézettel és nemzeti szemléletmóddal kapcsolatos. Egy becsületes keresztény és hazafi csak azt tudja mondani újra és újra, hogy a balliberális holdudvarhoz képest Augiász istállója vendégszoba volt.

Rendben van, elemezzük, kikből is áll ez a holdudvar – elvégre az eredményes terápia alapfeltétele a megbízható diagnózis. De talán merjünk azért ennél többet is tenni! Merjük meghatározni a „modus vivendi"-t: miként lehetne egyszer s mindenkorra felszámolni e holdudvart?

 

 

 http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=117880S

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007