 | | | 2026. május 12. kedd,
Pongrác napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Álom-magyar könyvnapokról |   | 
Lehet, hogy ostobának néznek, de én még azok közé tartozom
negyvenhat évemmel, akik számára a könyv – szentség. Akik használják ugyan
naponta, nem is kevésszer, az internetet, de akiknek életében a könyv továbbra
is mégis pontosan olyan, mint a lélegzetvétel. Ha azt a szót hallják, hogy
könyvnap, izgatottak lesznek. „Ott a helyünk!” – kiáltják öntudatlanul is.
Csakhogy ha vannak is Magyarországon könyvnapok – amúgy 1929 óta –, valahogy
keserű a szájízük, ha ezekre ellátogatnak. Pedig vannak jó könyvek rajtuk
mindig, persze, de mégis. Vajon miért?
Válaszul
idézhetnők irodalmunk talán legnagyobb „fenegyereké”-t, Szabó Dezsőt, aki a
maga által írt és olvasói-hallgatói anyagi támogatásával havi rendszerességgel
megjelentetett „Szabó Dezső Füzetek”-ben 1937 júniusában így írt:
„Az idei könyvnapokon eladótanyám (sátorra nem telik) Schimkó Gyula
könyvkereskedő Múzeum-körút 2. szám alatti könyvesboltja előtt lesz. Kaphatók
lesznek a Szabó Dezső Füzetek minden számai, ez az új júniusi, 29-ik szám is.
Nagyon kérem mindazokat, akik a kitartó heroikus akaratot becsülik és az
esetleg még létező magyarokat, csináljanak propagandát a Füzetek vételére.
Hozzák el nagyszüleiket, szüleiket, házastársaikat, gyermekeiket, ángyaikat,
barátaikat, szolgálóleányaikat stb. és mindegyikkel vétessenek legalább egy, de
inkább tizen-, sőt huszonegy Füzetet. A Füzetek ára könyvnapon is egyenkint
csak egy pengő lesz. Szabó Dezső mindegyik könyvnapon délelőtt 11 és 1 között
és délután 4 és 6 óra között névaláírást ad – csak a Füzetekre. A gyengélkedők
is bátran jöhetnek: A m. kir. Kémiai Laboratórium megállapította, hogy a
Schimkó-bolt előtt a levegő ózondús és szerteszét nagy, kövér vitaminok
mászkálnak.”
Mit ne mondjunk, eléggé lehangoló sorok. Mintha, adományok ide, adományok oda,
ámde mégis önmenedzselésre szorult volna hát az író, tehetnők hozzá. A néhai
jeles publicista, Nyisztor Zoltán ki is fakadt emiatt – noha nyilván sok
mindenben nem értett egyet Szabó Dezsővel, de nem ez számított ebben az
esetben, hanem maga a tény, vagyis egy igencsak tehetséges magyar író totális
egzisztenciális elhagyatottsága:
„A teljesen lezüllött magyar könyvnapot kétségbeesettebb, de egyúttal
megérdemelten gúnyosabb hangon aposztrofálni sem lehetne, mint ahogy Szabó
Dezső kitűnő szimattal előre megtette. Az események nem is cáfoltak rá! Hogy
rögtön vele kezdjük, hát Szabó Dezső is, az ifjúságnak egykoron való mindenható
bálványa, ott állt rendületlenül a Múzeum-körút ózondús levegőjében s átlag 2-3
alig serdült gyermek vagy fiatalember előtt prelegált az esetleg még létező
magyarokról s minden valószínűség szerint az egyedül biztosan létező magyarról,
önmagáról. De ugyanaz a sors érte utol a magyar irodalom többi nagyjait és
kicsinyeit egyaránt. Kopott szegénységükben, vagy kövér jóllakottságukban
kiültek mindannyian a sátrak köré és boldogok lehettek, ha valamelyik barátjuk,
annak nagyszülője, ángya vagy szolgálóleánya egy egész délelőtt vagy délután
folyamán 2-3 könyvet, illetve aláírást kért tőlük.”
(Nógrády [Nyisztor] Zoltán: A könyvnap bukása. Magyar Kultúra, 1937. június 20.
362. old.)
Tegyünk hozzá valamit. Gombos Gyula Szabó Dezsőről szóló könyvében megjegyzi,
hogy amikor az író 1938-ban – ötvenkilenc évesen! – végre önálló lakáshoz
jutott, házmestere megtudta, kicsoda ő. „Író? Tud majd lakbért fizetni? –
kérdezte, és bizony nem minden alap nélkül.
Ezerkilencszázharminchét óta ugyebár sok víz lefolyt a Dunán, de
mintha a helyzet ma sem lenne lényegesen jobb, sőt. Érdeklődéssel várjuk a
könyves szakma képviselői okkereső reagálásait. Mindenesetre addig is marad az
álom – magyar könyvnapokról. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika