2026. március 17. kedd,
Gertrúd, Patrik napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

-

Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult.

...

 

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

...

                  

...

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...

Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Álom-magyar könyvnapokról
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Lehet, hogy ostobának néznek, de én még azok közé tartozom negyvenhat évemmel, akik számára a könyv – szentség. Akik használják ugyan naponta, nem is kevésszer, az internetet, de akiknek életében a könyv továbbra is mégis pontosan olyan, mint a lélegzetvétel. Ha azt a szót hallják, hogy könyvnap, izgatottak lesznek. „Ott a helyünk!” – kiáltják öntudatlanul is. Csakhogy ha vannak is Magyarországon könyvnapok – amúgy 1929 óta –, valahogy keserű a szájízük, ha ezekre ellátogatnak. Pedig vannak jó könyvek rajtuk mindig, persze, de mégis. Vajon miért?

Válaszul idézhetnők irodalmunk talán legnagyobb „fenegyereké”-t, Szabó Dezsőt, aki a maga által írt és olvasói-hallgatói anyagi támogatásával havi rendszerességgel megjelentetett „Szabó Dezső Füzetek”-ben 1937 júniusában így írt:

„Az idei könyvnapokon eladótanyám (sátorra nem telik) Schimkó Gyula könyvkereskedő Múzeum-körút 2. szám alatti könyvesboltja előtt lesz. Kaphatók lesznek a Szabó Dezső Füzetek minden számai, ez az új júniusi, 29-ik szám is. Nagyon kérem mindazokat, akik a kitartó heroikus akaratot becsülik és az esetleg még létező magyarokat, csináljanak propagandát a Füzetek vételére. Hozzák el nagyszüleiket, szüleiket, házastársaikat, gyermekeiket, ángyaikat, barátaikat, szolgálóleányaikat stb. és mindegyikkel vétessenek legalább egy, de inkább tizen-, sőt huszonegy Füzetet. A Füzetek ára könyvnapon is egyenkint csak egy pengő lesz. Szabó Dezső mindegyik könyvnapon délelőtt 11 és 1 között és délután 4 és 6 óra között névaláírást ad – csak a Füzetekre. A gyengélkedők is bátran jöhetnek: A m. kir. Kémiai Laboratórium megállapította, hogy a Schimkó-bolt előtt a levegő ózondús és szerteszét nagy, kövér vitaminok mászkálnak.”


Mit ne mondjunk, eléggé lehangoló sorok. Mintha, adományok ide, adományok oda, ámde mégis önmenedzselésre szorult volna hát az író, tehetnők hozzá. A néhai jeles publicista, Nyisztor Zoltán ki is fakadt emiatt – noha nyilván sok mindenben nem értett egyet Szabó Dezsővel, de nem ez számított ebben az esetben, hanem maga a tény, vagyis egy igencsak tehetséges magyar író totális egzisztenciális elhagyatottsága:

„A teljesen lezüllött magyar könyvnapot kétségbeesettebb, de egyúttal megérdemelten gúnyosabb hangon aposztrofálni sem lehetne, mint ahogy Szabó Dezső kitűnő szimattal előre megtette. Az események nem is cáfoltak rá! Hogy rögtön vele kezdjük, hát Szabó Dezső is, az ifjúságnak egykoron való mindenható bálványa, ott állt rendületlenül a Múzeum-körút ózondús levegőjében s átlag 2-3 alig serdült gyermek vagy fiatalember előtt prelegált az esetleg még létező magyarokról s minden valószínűség szerint az egyedül biztosan létező magyarról, önmagáról. De ugyanaz a sors érte utol a magyar irodalom többi nagyjait és kicsinyeit egyaránt. Kopott szegénységükben, vagy kövér jóllakottságukban kiültek mindannyian a sátrak köré és boldogok lehettek, ha valamelyik barátjuk, annak nagyszülője, ángya vagy szolgálóleánya egy egész délelőtt vagy délután folyamán 2-3 könyvet, illetve aláírást kért tőlük.”

(Nógrády [Nyisztor] Zoltán: A könyvnap bukása. Magyar Kultúra, 1937. június 20. 362. old.)

Tegyünk hozzá valamit. Gombos Gyula Szabó Dezsőről szóló könyvében megjegyzi, hogy amikor az író 1938-ban – ötvenkilenc évesen! – végre önálló lakáshoz jutott, házmestere megtudta, kicsoda ő. „Író? Tud majd lakbért fizetni? – kérdezte, és bizony nem minden alap nélkül.

Ezerkilencszázharminchét óta ugyebár sok víz lefolyt a Dunán, de mintha a helyzet ma sem lenne lényegesen jobb, sőt. Érdeklődéssel várjuk a könyves szakma képviselői okkereső reagálásait. Mindenesetre addig is marad az álom – magyar könyvnapokról.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007