Értékveszteséges világunkban mi magyarok vajon tudjuk-e, hogy mi mindent is jelent Szűz Mária és Szent István történelmünkben? Őseink szerint addig volt rend életünkben, ameddig Isten Anyja, a boldogságos és szeplőtelen Szűz közbenjárását kértük érettünk.

E sorok írójának erről való előadása 2020. február 28-án lesz 18 órától Kállón, a Szent Kristóf Vendégházban (Kossuth Lajos u. 53-55.).

A téma rendkívüli fontosságára történő emlékeztetésül álljon itt Eszterházy Pál nádornak a Magyarok Nagyasszonyához írt imádsága, amely Szent István apostoli királyunk 1038. augusztus 15-én tett, hazánkat a Boldogságos Szűz kezébe ajánló felajánlásának megismétlése:

»Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked felajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra, és dicső érdemeid által légy közbenjárónk és szószólónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak, mert folyton-folyvást vigyázott szemed örökségedre, ó mindörökké áldott Asszonyunk! Ezt mi biztosra vevén, gyakran folyamodunk hozzád és már tapasztalásból tudjuk, hogy éretted áldott meg minket az Úr. Ezen remény buzdít most is és e bizalom lelkesít, hogy oltalmad alá fussunk mi, a te néped, örökséged és nyájad, kik gyermekeid vagyunk, és különös pártfogásodért hazánkat is Mária országának hívják. Azért emeljük föl tehát hozzád szívünket kezeinkkel együtt, és nagy alázattal kitárjuk színed előtt könyörgésünket.

Oltalmazzad is, ezerszer kérünk és védjed nagyhatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, hogy mindenha virágzó legyen Isten dicsőségére és néped vigasztalására. Legyen eszköz benne a te esedezésed, hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katholikus hitet nálunk és mindenütt a föld kerekségén fölmagasztaltatás érje; hazánk püspöki karának és az egész papságnak nyerj isteni segítséget, nekünk pedig tanulékony, engedelmes és a hit cselekedeteivel és gyümölcseivel bővelkedő szívet, nehogy szent Fiad bármikor is méltán megharagudjék reánk és országát tőlünk elvegye. Gyullaszd föl bennünk ősatyáink buzgó hitét és vezéreld a hitetlenkedőket az igazak okosságára, hogy egy szájjal, egy szívvel-lélekkel ugyanegy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, téged pedig tiszteljünk és valljunk Nagyasszonyunknak, pártfogónknak, miként valósággal tiszteltek is őseink. Amen.«

(Szentlélek hárfája. Prohászka-imakönyv. 9. kiadás. Budapest, 1945. Szociális Missziótársulat-„Élet” Irodalmi és Nyomda Rt. „Nr. 5940/1944. Imprimatur. Strigonii die 1. Aug 1944. Dr. Michael Török vicarius generalis subst.” 447-448. old.)