 | | | 2025. március 23. vasárnap, Emőke napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Csend-lét | | Kinézek az
ablakon. Elszívok egy cigarettát. Valójában nem dohányzom, vagyis nem mondható
hiányérzettel összefüggésbe hozható cselekvéssorozatnak, inkább csak a hangulat
kedvéért teszem. S most ilyen a hangulatom. Kifelé fújom majd a füstöt, ne
menjen be a szobába, még akkor is, ha nincs senki, akit rajtam kívül zavarna. Több km hosszan ellátok a házak felett. Ablakaik – a közeliek,
mint sötét szemek – a távolban ponttá zsugorodnak. A 2x2 sávos országút hosszú, üres fénycsíkja. A rendőrlámpák sárga villogása. Holott tudom, az útnak nincs vége, nagyon messze mégis mintha a
végét látnám. Belevész a sötétségbe. Valamiért a mélység érzetét kelti
bennem. Néha egy elhaladó autó gumijainak surrogása, ilyenkor a
fényszórók vagy hátsólámpák fényei. Valahol egy kutya ugatni kezd. Valahonnan egy másik válaszol
neki. Talán beszélgetnek? Állati nyelven történő állati kommunikáció. Mindezt leszámítva csend van. Egyébként tökéletesre fejlesztettem életem csendélet-jellegét,
az egyhelyben mozgás élményét, amelyben fikció (és remélhetőleg esztétika)
minden, s melynek dinamikátlanságán csak Dalma időnkénti megjelenése képes
változtatni. Visszatekintéseim ezekre az alkalmakra fikcióváltozatok, mivel
egyetlen folyamatot sem vagyok képes teljes egészében ugyanúgy átélni. Az
emberi elme utólagos átélése kvantáló, és történéseink megállított –
felfutással, holtponttal és lefutással rendelkező – átélés-kvantumokba
foglalható élmények, amelyek látszólagos egymásutánisága megteremti a mozgást,
vagyis a valóság illúzióját; ezt csak a fikció szintjén élhetjük át újra és
mondhatjuk el ismét. Cselekvéseink mozzanatai önmagukban magányosak, de ezek
összefűzése – immár láncolata – azt az érzetet kelti, hogy mindennek a
mozgatórugója én vagyok, hogy én teremtem meg a világot. A Világ tehát olyannak
látszik, amilyennek én láttatom; illúzió és valóság, fikció és
bekövetkezés… Hogy miért mondom el mindezt? Valójában magamnak
dokumentálok. S ezen a ponton megint eszembe jut Ricoeur, aki azt állítja, hogy
el kell mondanunk magunkat valakinek, ha másnak nem, akkor legalább a narratíva
útján önmagunknak, mert ez a létezés egyik bizonyítéka, így lesz életünk
hiteles… Momentán jobbat én sem tudok. Hideg van, fázom. Lehűlt a szoba, valamit fel kell vennem. És elégett a cigarettám is.

|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |