2024. október 7. hétfő,
Amália napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egy maréknyi halhatatlanság
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Miközben a vérnyomását mérték, rápillantott az asztalon heverő újságra. A címlapról saját színes arcképe vigyorgott vissza. Alatta tíz milliméteres betűkkel szedett cikk piroslott.

" Szerte a világon nem lehet egyetlenegy hirdetőoszlopot sem találni, amelyről nem ő mosolyogna ránk. Öles plakátok hirdetik a nagy szenzációt. Egy ember úgy fog meghalni, hogy senki, semmi nem ér hozzá, és abban a pillanatban, mikor a nagyérdemű közönség óhajtja. A nép egyszerű fia fogja tudatosan legyőzni saját halálával a halált, bebizonyítani az ember hatalmát. Tájékoztatásul közöljük, hogy a feketepiacon egy utolsó sorba szóló jegyért is (ha ugyan van még) legalább két vagon búzát kérnek. Az előadás ma pontban 22 órakor kezdődik. Tekintettel az óriási érdeklődésre az eseményről a televíziók és a rádiók helyszíni közvetítést adnak. "

Egy darabig még az újságra meredt, majd az orvosokra. Ezt a válogatott társaságot direkt az ő kedvére hozták létre. Lassan már öt hónapja vannak benne ebben a kalamajká-ban. Szenvtelenül sürögnek-forognak körülötte, mint tengely körül a fogaskerekek. Csaknem óránként ellenőrzik a vérnyomását, dugnak lázmérőt hóna alá, vagy kezébe nyomnak egy üveg poharat, hogy vizeljen bele. Még kétszáznegyven perce van az attrakcióig, a saját haláláig, amivel megvásárol egy maréknyi halhatatlanságot.

-Százhúszperhetven- szólalt meg az egyik orvos közönyösen. Maga makkegészséges, mire jó ez a vaklárma? Úgyse fog sikerülni! Miért akar bohócot csinálni a világból? Ha hős lesz magából, ha nem egy idő után úgyis kiröhögik.

Nem válaszolt. Rágyújtott, s arra gondolt, hogy tulajdonképpen ezek csak arra vigyáznak, nehogy hamarabb nyúljon ki a kelleténél. Már csak három órája van. Bele kellene bámulnia a múltba, saját sorsába, számvetést, leltárt készítenie és valahogy megmagyaráznia magának ezt a marhaságot. Áh mégse, fölösleges, az a lényeg meg kell tennie, nincs visszaút! Minek pofázta el egy újságíró előtt amire rájött, hihetetlen képességét. Ez lett belőle! Így legalább a bevételt ráhagyhatja arra a gyermekotthonra, ahol nevelkedett, amitől megtagadták az állami támogatást. Ez is valami!

Mikor kijött a sminkszobából, már elkezdődött a műsor, biciklis artisták szórakoztatták a közönséget. A díszletek mögött ott voltak az ő kellékei is. Egy ember nagyságú tükör és egy fotel. Hanyagul vállára dobta a zakóját, ő következett. Már a megjelenésével is sikert aratott. Feldübörgött a taps, virágcsokrok röpködtek. Az ünneplést a műsorvezető szakította félbe.

-Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves vendégeink! Önök már tudják, hogy milyen nagy jelentőségű ez a nap, így nem is részletezem. Kérem önöket, hogy a karfán elhelyezett automatán állítsák be azt az időpontot, amikor a halált, az ember újabb fényes győzelmét szeretnék látni. Az ötvenegy százalékos többség már elegendő.

Minden szem az eredményjelzőre tapadt. Nem kellett sokat várni, pillanatok alatt megjelent az időpont: huszonnégy óra nulla perc és nulla másodperc.

Éjfél előtt negyedórával már bent volt színpadon. Leült a tükör előtti fotelba és merően saját szemeibe nézett, szinte szuggerálta magát. A szíve fölé erősített mikrofon segítségével az ő szívdobogása töltötte be a termet. Semmiféle izgalmat nem érzett. Biztos volt benne, hogy sikerül. A közönség lélegzetvisszafojtva számolta a hátralévő másodperceket. Öt, négy, három, kettő, egy, zéró és ebben a pillanatban elhallgattak a hangszórók, elhallgatott egy szív.

Egy orvos lépett hozzá, hogy megállapítsa a halál beálltát, majd bólintott.

A műsorvezető lelkendezett, csókokat dobált, hajlongott.

-Hölgyeim és uraim sikerült! Még fentebb ragyog az Emberiség csillaga! Hölgyeim és uraim!

A publikum tombolt, pedig egy ember meghalt, s már csak egy maréknyi halhatatlanság bámulta magát üveges szemekkel a tükörben.

Másnap mindenki róla beszélt, pedig aznap ért véget a Harmadik Világháború !

1982

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007