2026. október 9. péntek,
Dénes napja.
Kalendárium

Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....

Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is. Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat. A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon: https://www.animakonyv.hu/index.php? BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1 A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe: https://drive.google.com/file /d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view https://drive.google.com/ file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view

...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

 Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette.

...
-

Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro  mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta.

...

 Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot.

...

A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye.

Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Találkozás
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Jó lenne repülni! Olyan rég tettem. Az utastérben az ablak mellé kerülni, és csodálkozó tekintettel kémlelni az alattunk elterülő világot, hátha felfedezünk valami apróságot, amely odalent, egyszerű emberként talán nem is tarthatna igényt érdeklődésünkre, elmennénk mellette vagy áthajtanánk rajta autóval: apró falvakat, kisebb városokat, dombokat kiálló mészkövekkel és olajfaligetekkel övezve, aztán folyókat és tavakat megcsillanó víztükörrel. Ha már beleszédültünk a mélységbe, akkor kicsit messzebb tekintenénk, és kumuluszfelhőket látnánk, melyek olyan fehérek, mint a frissen esett hó. Ég és föld között lebegni, angyalnak képzelni magunkat.
    De vonaton utazni sem lenne utolsó dolog. Étkező- és hálókocsiban. Ebédkor a szépen megterített vagonban minden makulátlan, pedáns, az összes pohár és az étkészlet ragyog. Felszolgál a pincér, étlapot tesz elém, én rendelek: "...először aperitif legyen, mondjuk konyak, és legyen francia, aztán homár vagy valami férfiasabb, nehezebb".
    Valahová északra utazni.
    Vagy Velencébe inkább, ilyenkor már lement a turisták dömpingje. A keskeny csatornák párát lehelnek reggelenként és hűvöset. A gondolás dala sem úgy száll, mint ahogy szokott. Kissé kesereg magában, kevés a bevétel mostanság. De mégis... A mediterráneum kék égboltja ilyenkor is csodálatos; az utasnak mindenképp az.
    Valahol, egy hotel társalgójában zongora szól, épp kiköt egy csónak, szállóvendéget hoz csomagokkal, s kihasználva az alkalmat valaki távozik is. Az olasz fecsegés most is elbűvöl, szeretem hallgatni nagyon. Én ebben a társalgóban ülök, lábam keresztbe téve, kezemben újság; kikandikálok fölötte, s megállapítom, hogy téged látlak. Igen téged, nem lehet más, amint a recepcióra kísér a londiner. Erre megörülök, mert milyen szép is az élet, milyen kegyes hozzám, s pont akkor, amikor kell. Mert felejteni jöttem. Tehát az égiek újból összehoztak Veled!
    Te felém tekintesz óvatosan, mintha megéreznéd, hogy figyel valaki, de nem veszel észre. Ekkor, mintha kissé zavarba jönnél, összeráncolnád homlokod és szemöldököd, mert határozottan megéreztél valamit: egy fürkésző tekintetet.
    A zongorista tovább játssza romantikus futamát, majd lassan mégis befejeződik a zene. Valahonnan szantálfa illata terjeng: kellemes nagyon, semmivel össze nem téveszthető. Én erőltetett nyugalommal összehajtogatom az újságot, a márványasztalra teszem, és elindulok a recepciós felé, hogy megtudakoljam, valóban téged láttalak-e. Igen, nem tévedtem, sőt, a szobaszámot is sikerült megtudnom - a borravaló újból megtette hatását. Óh, Istenem! Mennyi szerencse ér ma engem.
    Izgatottan megyek fel a lifttel, hisz pár perc múlva előtted állhatok, talán meg is csókolhatlak majd, s ha szeretsz még, és emlékezel meghitt óráinkra, illatos leveleinkre, akkor talán még többet is engedsz nekem ezen az éjjelen. Vagy majd holnap inkább, ha te is úgy látod jónak.
    Az ajtó előtt állok, kalapál a szívem, s enyhe félsz is elfog egyben, mert mi lesz, ha másra számítottál, más nevét fogod önkéntelenül kiejteni szádon, s így csalódást okozok neked.
    Félve bekopogok, pontosan háromszor koppantom az ajtót.
    Kitárul.
    Te ott állsz előttem, már átöltöztél, levetetted utazóruhád. Meg sem lepődsz, mert megérezted ám, hogy csak én lehetek az, aki figyel, holott erre bizonyítékod nem is volt. De megérezted és tudtad azt is, hogy feljövök hamarosan hozzád.
    A nyakamba ugrasz, felemellek - könnyedén teszem, mert nem magas a termeted - megölellek, megcsókollak, te visszacsókolsz, érzem a melleidet a ruhán keresztül, és újból érzem azt a szenvedélyt is, amit annak idején átéltünk együtt.
    Érzem a Nőt, az Anyát, a Szeretőt.

Azért ez sem lenne rossz, valljuk be! Ugye?


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007