2025. március 23. vasárnap,
Emőke napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Találkozás
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Jó lenne repülni! Olyan rég tettem. Az utastérben az ablak mellé kerülni, és csodálkozó tekintettel kémlelni az alattunk elterülő világot, hátha felfedezünk valami apróságot, amely odalent, egyszerű emberként talán nem is tarthatna igényt érdeklődésünkre, elmennénk mellette vagy áthajtanánk rajta autóval: apró falvakat, kisebb városokat, dombokat kiálló mészkövekkel és olajfaligetekkel övezve, aztán folyókat és tavakat megcsillanó víztükörrel. Ha már beleszédültünk a mélységbe, akkor kicsit messzebb tekintenénk, és kumuluszfelhőket látnánk, melyek olyan fehérek, mint a frissen esett hó. Ég és föld között lebegni, angyalnak képzelni magunkat.
    De vonaton utazni sem lenne utolsó dolog. Étkező- és hálókocsiban. Ebédkor a szépen megterített vagonban minden makulátlan, pedáns, az összes pohár és az étkészlet ragyog. Felszolgál a pincér, étlapot tesz elém, én rendelek: "...először aperitif legyen, mondjuk konyak, és legyen francia, aztán homár vagy valami férfiasabb, nehezebb".
    Valahová északra utazni.
    Vagy Velencébe inkább, ilyenkor már lement a turisták dömpingje. A keskeny csatornák párát lehelnek reggelenként és hűvöset. A gondolás dala sem úgy száll, mint ahogy szokott. Kissé kesereg magában, kevés a bevétel mostanság. De mégis... A mediterráneum kék égboltja ilyenkor is csodálatos; az utasnak mindenképp az.
    Valahol, egy hotel társalgójában zongora szól, épp kiköt egy csónak, szállóvendéget hoz csomagokkal, s kihasználva az alkalmat valaki távozik is. Az olasz fecsegés most is elbűvöl, szeretem hallgatni nagyon. Én ebben a társalgóban ülök, lábam keresztbe téve, kezemben újság; kikandikálok fölötte, s megállapítom, hogy téged látlak. Igen téged, nem lehet más, amint a recepcióra kísér a londiner. Erre megörülök, mert milyen szép is az élet, milyen kegyes hozzám, s pont akkor, amikor kell. Mert felejteni jöttem. Tehát az égiek újból összehoztak Veled!
    Te felém tekintesz óvatosan, mintha megéreznéd, hogy figyel valaki, de nem veszel észre. Ekkor, mintha kissé zavarba jönnél, összeráncolnád homlokod és szemöldököd, mert határozottan megéreztél valamit: egy fürkésző tekintetet.
    A zongorista tovább játssza romantikus futamát, majd lassan mégis befejeződik a zene. Valahonnan szantálfa illata terjeng: kellemes nagyon, semmivel össze nem téveszthető. Én erőltetett nyugalommal összehajtogatom az újságot, a márványasztalra teszem, és elindulok a recepciós felé, hogy megtudakoljam, valóban téged láttalak-e. Igen, nem tévedtem, sőt, a szobaszámot is sikerült megtudnom - a borravaló újból megtette hatását. Óh, Istenem! Mennyi szerencse ér ma engem.
    Izgatottan megyek fel a lifttel, hisz pár perc múlva előtted állhatok, talán meg is csókolhatlak majd, s ha szeretsz még, és emlékezel meghitt óráinkra, illatos leveleinkre, akkor talán még többet is engedsz nekem ezen az éjjelen. Vagy majd holnap inkább, ha te is úgy látod jónak.
    Az ajtó előtt állok, kalapál a szívem, s enyhe félsz is elfog egyben, mert mi lesz, ha másra számítottál, más nevét fogod önkéntelenül kiejteni szádon, s így csalódást okozok neked.
    Félve bekopogok, pontosan háromszor koppantom az ajtót.
    Kitárul.
    Te ott állsz előttem, már átöltöztél, levetetted utazóruhád. Meg sem lepődsz, mert megérezted ám, hogy csak én lehetek az, aki figyel, holott erre bizonyítékod nem is volt. De megérezted és tudtad azt is, hogy feljövök hamarosan hozzád.
    A nyakamba ugrasz, felemellek - könnyedén teszem, mert nem magas a termeted - megölellek, megcsókollak, te visszacsókolsz, érzem a melleidet a ruhán keresztül, és újból érzem azt a szenvedélyt is, amit annak idején átéltünk együtt.
    Érzem a Nőt, az Anyát, a Szeretőt.

Azért ez sem lenne rossz, valljuk be! Ugye?


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007