 | | | 2026. április 8. szerda,
Dénes napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
...
| | 
Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | | 
ÉMILE ZOLA
(1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Egy elfelejtett emlékhely Vetésen |   | Vetésen, mely település Szatmár megyében, Romániában található, a Fő utca Óvári felé haladó részén egy régi tornácos ház roskad bele a faluvégi poros környezetbe.
Deszkamennyezetes ház, melyben még mindig megvan a bőrből készült guzsalytartó, úgy, ahogy száz éve odaszegezte a mestergerendára egy szorgos parasztkéz.
A ház és az utcai kerítés közötti részén egy ilyen környezetben szokatlan épület áll, északi oldalán szúette ajtóval, másik három oldalán kis spalettás ablakkal, oromzatán vasból készített méternyi kereszttel. Az arra járó kápolnának nézné: de közelebbről szemügyre véve látszik, látogatója nincs, egészen az ajtajáig nőnek a kerti virágok - háborítatlanul. A ház tulajdonosa és lakója Kállainé, Vlád Erzsébet a következő történetet mesélte a szokatlan építményről.
— Ezt a kápolnát dédnagyapám Vlád Károly építette az orosz fronton ’14-ben elesett fia, Vlád Endre emlékére. Fia halálhíre után nagyapám azt álmodta, hogy háza előtt egy rózsafa nőtt ki. Másnap elhatározta, hogy az álmában látott helyre örökös emléket állít fiának.
A szúette, hézagos ajtó kinyitása után feltárult a kápolna belseje, padlója téglával kirakott, falai fehérre vannak meszelve. Közepén egy faragott kövön márványoszlop áll a következő felirattal:
Vlád Endre
élt 22 évet
meghalt hősi halállal
az orosz harcztéren
1914.
Béke poraira.
Az oszlop fölött vaskeretben az elesett fiú fényképe látható, amely köré csavarokkal összefogott kovácsoltvasból az apa egy egész történetet mesélt el.
— Nagyapám munkája – meséli tovább Erzsébet, miközben egy seprűvel a pókhálót takarítja le – Krisztus életét és halálát ábrázolja, ahogy az a Bibliában meg van írva. Ebbe a történetbe szőtte bele fia halálát is.
- Itt látható a feszület alatt balra a kéz, mely elárulta, a kés mely megsebezte, továbbá a kínzószerszámok: a fogó, a kalapács, a balta, az ostor. Ide vannak szegezve a „Júdás pénzek” (1914–es hadipénzek), itt, ezek a fenyveseket, és a Kárpátokat ábrázolják. Balra gránát-tépte testek hevernek, valamint az elesettek sírhantjait is vasba kalapálta a nagyapám. – réved a múltba Erzsébet.
- Jobboldalt, ezen a táblán az elesett vetési katonák nevei olvashatók, ezeket még mindig tudom kívülről… - büszkélkedik az elbeszélő, és már sorolja is: Vlád Endre, Vlályku János, Vlályku György, Villás Ferencz, Márkász Bálint, Molnár János, Mezei András, Mezei Pál, Marozsán László, Szabó Bálint, Lencsés Gáspár, Tamuczán Dániel, Tamuczán János, Kardos Sándor, Görcsi József, Pisztrán Guszti, Nagy Lajos, Kovács Lajos. A többi kiolvashatatlan, és sajnos már én is elfelejtettem. Minden meg volt írva egy nagy könyvben, de ennek nyoma veszett az idők folyamán. Valamikor a 60-as években a múzeumtól el akarták vinni az egészet, de apám nem merte eladni, mert nagyapám súlyos átokkal terhelte meg utódait: „Átkozott legyen a gyermekeinek a gyermeke is annak, aki lebontja, vagy eladja ezt az emlékhelyet”. Halottak napján mindig gyertyát gyújtok benne, és amíg én élek, állni fog ez a kápolna — fejezi be a történetet Erzsébet.
A faluban, a Pataki kúria előtt, szemben a Szerdahelyiek roskadozó kastélyával áll egy emlékoszlop, amelyet a falu lakói emeltek az I. világégésben elesett fiaik emlékére. Ez az emlékoszlop 27 nevet tartalmaz a Vlád emlékházban felsorolt nevekkel együtt.
Aki Vetésen jár, álljon meg egy percre, nézze meg ezt az emlékhelyet, mely a maga paraszti egyszerűségében is szívszorító bizonyítéka annak, hogy az apai szeretet jeltelen sírban pihenő fiának örökös emléket tud állítani, miközben mi, a mindennapok őrült rohanásában elfelejtünk egy kis helyet szorítani a szívünkben azoknak, akik már nincsenek közöttünk. Reméljük, hogy lesznek még vládkárolyok, akik értünk is kovácsolnak majd egy-egy emléket.
 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika