 | | | 2026. október 5. hétfő, Aurél napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. ...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs. Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Egy elfelejtett emlékhely Vetésen | | Vetésen, mely település Szatmár megyében, Romániában található, a Fő utca Óvári felé haladó részén egy régi tornácos ház roskad bele a faluvégi poros környezetbe. Deszkamennyezetes ház, melyben még mindig megvan a bőrből készült guzsalytartó, úgy, ahogy száz éve odaszegezte a mestergerendára egy szorgos parasztkéz. A ház és az utcai kerítés közötti részén egy ilyen környezetben szokatlan épület áll, északi oldalán szúette ajtóval, másik három oldalán kis spalettás ablakkal, oromzatán vasból készített méternyi kereszttel. Az arra járó kápolnának nézné: de közelebbről szemügyre véve látszik, látogatója nincs, egészen az ajtajáig nőnek a kerti virágok - háborítatlanul. A ház tulajdonosa és lakója Kállainé, Vlád Erzsébet a következő történetet mesélte a szokatlan építményről. — Ezt a kápolnát dédnagyapám Vlád Károly építette az orosz fronton ’14-ben elesett fia, Vlád Endre emlékére. Fia halálhíre után nagyapám azt álmodta, hogy háza előtt egy rózsafa nőtt ki. Másnap elhatározta, hogy az álmában látott helyre örökös emléket állít fiának. A szúette, hézagos ajtó kinyitása után feltárult a kápolna belseje, padlója téglával kirakott, falai fehérre vannak meszelve. Közepén egy faragott kövön márványoszlop áll a következő felirattal: Vlád Endre élt 22 évet meghalt hősi halállal az orosz harcztéren 1914. Béke poraira.
Az oszlop fölött vaskeretben az elesett fiú fényképe látható, amely köré csavarokkal összefogott kovácsoltvasból az apa egy egész történetet mesélt el. — Nagyapám munkája – meséli tovább Erzsébet, miközben egy seprűvel a pókhálót takarítja le – Krisztus életét és halálát ábrázolja, ahogy az a Bibliában meg van írva. Ebbe a történetbe szőtte bele fia halálát is. - Itt látható a feszület alatt balra a kéz, mely elárulta, a kés mely megsebezte, továbbá a kínzószerszámok: a fogó, a kalapács, a balta, az ostor. Ide vannak szegezve a „Júdás pénzek” (1914–es hadipénzek), itt, ezek a fenyveseket, és a Kárpátokat ábrázolják. Balra gránát-tépte testek hevernek, valamint az elesettek sírhantjait is vasba kalapálta a nagyapám. – réved a múltba Erzsébet. - Jobboldalt, ezen a táblán az elesett vetési katonák nevei olvashatók, ezeket még mindig tudom kívülről… - büszkélkedik az elbeszélő, és már sorolja is: Vlád Endre, Vlályku János, Vlályku György, Villás Ferencz, Márkász Bálint, Molnár János, Mezei András, Mezei Pál, Marozsán László, Szabó Bálint, Lencsés Gáspár, Tamuczán Dániel, Tamuczán János, Kardos Sándor, Görcsi József, Pisztrán Guszti, Nagy Lajos, Kovács Lajos. A többi kiolvashatatlan, és sajnos már én is elfelejtettem. Minden meg volt írva egy nagy könyvben, de ennek nyoma veszett az idők folyamán. Valamikor a 60-as években a múzeumtól el akarták vinni az egészet, de apám nem merte eladni, mert nagyapám súlyos átokkal terhelte meg utódait: „Átkozott legyen a gyermekeinek a gyermeke is annak, aki lebontja, vagy eladja ezt az emlékhelyet”. Halottak napján mindig gyertyát gyújtok benne, és amíg én élek, állni fog ez a kápolna — fejezi be a történetet Erzsébet. A faluban, a Pataki kúria előtt, szemben a Szerdahelyiek roskadozó kastélyával áll egy emlékoszlop, amelyet a falu lakói emeltek az I. világégésben elesett fiaik emlékére. Ez az emlékoszlop 27 nevet tartalmaz a Vlád emlékházban felsorolt nevekkel együtt. Aki Vetésen jár, álljon meg egy percre, nézze meg ezt az emlékhelyet, mely a maga paraszti egyszerűségében is szívszorító bizonyítéka annak, hogy az apai szeretet jeltelen sírban pihenő fiának örökös emléket tud állítani, miközben mi, a mindennapok őrült rohanásában elfelejtünk egy kis helyet szorítani a szívünkben azoknak, akik már nincsenek közöttünk. Reméljük, hogy lesznek még vládkárolyok, akik értünk is kovácsolnak majd egy-egy emléket.







 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |