 | | | 2025. augusztus 24. vasárnap, Bertalan napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján. Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is... ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Most áhítatot áhítok..." | | 
Több hetes kényszerű
szobafogságomtól szabadulva most szinte naponta megfordulok a belvárosban.
Mikor utoljára csatangoltam a maihoz hasonló felszabadult lélekkel, - az még a
buta balesetem előtt volt, március elején.
...a tél semmivé foszlása, a tavasz első napjai így gyakorlatilag
„kiestek" számomra.
Nagyon hiányzott.
Nagyon rossz volt csak az ablakon keresztül és ritkábban az autóból elsuhanni
látni az éledő világot magam körül, - és most ámulok az április bőkezűségén...
Buda gyönyörű.
Tavasszal pedig különösen az.
Ma - bár szégyenlősen - , de sütött a nap, és kellemesen meleg volt a
délelőtt.
Igazi tavasz záporozott rám mindenfelől, és én nem tudtam elég hálás lenni a
harsogóan szép zöld fáknak, bokroknak, színes virágoknak, tárt ablakoknak, a
budai, mindig lejtős, vagy hegynek kapaszkodó kis utcácskáknak az illatért, a
látványért, a színekért, a tündérjátékért.
Már annyiszor leírtam, elmondtam, megverseltem, mégis minden új tavasszal
kibukik belőlem az ámulat: valami őselemi erővel szeretem ezt az évszakot...
Ma egy gesztenyefa előtt álltam percekig és csodáltam.
Üde-zöld, szinte áttetszően friss, újszülött levelei ejtettek rabul: nem tudom,
vajon megnézett-e már mindenki egészen közelről egy új gesztenyefa levelet...?
Legyezőszerűen, kúposan tárulnak szét halványszép levelei, és úgy ejtik
fejüket a föld felé, mint egy hatalmas, zöldfülű nyuszi, aki hátracsapta
hosszú, érzékeny fülecskéit...
Percekig álltam előtte és néztem.
Nem tud nem
eszembe jutni
Tóth Árpád csodálatos verse:
„Nézd! gesztenyefa-pagoda!
Lombja mélyén egész sereg
zeg-zug, mint száz szentély-üreg,
s bent apró virágoszlopok
halvány ivor-szine lobog.
Üljünk le itt e szent helyen,
öledbe hadd tegyem fejem;
agyamban alszik gond, szitok,
most áhitatot áhitok,
szárnyat, röpítőt és puhát,
levetni a bús test-csuhát,
nehéz szivem elejteni,
a fájó Én-t felejteni."
...
A zsenge levelek közt néha átszűrte magát az áprilisi (ma délelőttön kissé
bágyatag) napfény, megrezzent egyik-másik tapsifüles, zöld levél a langyos
fuvallatban, a közeli iskola nagyszüneti zsibongása is belesimult abba az
áhítatos, tompa fényességbe és finoman hangszerelt zsivajba, amit még az
útjavító munkások harci gépeknek is beillő masinái sem tudtak recsegőssé tenni.
Minden szelíd volt és az ázott föld illata dúsan, gazdagon áradt a hatalmas és
gondozott kertekből, az orgonabokrok a kerítésekre könyökölve káprázatos
színorgiát dobáltak a Júlia és a Pasaréti útra, duzzadtan, ezernél is több,
aprócska szirmaikkal lobogó mély-lilákat és hófehéreket lobbantottak a
szemembe, orromba, olyan erővel, hogy míg felfelé baktattam a Fenyves lejtőn,
hazáig éreztem hajamban az illatukat. Jobban mondva véges-végig kísértek,
hiszen itt minden kert - akár egy-egy kastélypark -, virágzó, szép rendjük
látványával nyugtatják lelkemet.
...fülemen a modern kor szerkentyűje, az elmaradhatatlan mp3 - mennybéli zene
szól,- zsebemben a telefon, mely megszólalt, alighogy beléptem a
kapun...Mindkettő éltető erőm.
Csöndes, hálás mosolyommal föltétlen bizalmamról biztosítom a tavaszt ebben az
évben is.
Vajon hányszor mondhatom még el ugyanezt...?
Budapest, 2008. április 23.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |