 | | | 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.
David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A viszony |   | 
Gréta a kora délutáni hőség elől a Balaton parti nyaralójuk teraszán a napernyő alatt keresett menedéket. Letette a könyvét a nyugágyra, majd töltött magának.
A helybéli harmadéves egyetemista fiú, aki nyaranta ilyesféle munkákat vállalt a környéken, két mirtusz bokor között gyomlált. Tenyerébe törölte homlokát, felnézett a teraszra és köszönésképpen bólintott egyet. Gréta finoman elmosolyodott válaszul.
Bálint a kert sarkában a rózsaszínűen illatozó, dúsan virágzó leanderek mellett telefonált. Amikor befejezte a beszélgetést, felintett a feleségének a teraszra és elindult a ház felé.
- Ervin hívott – vetette oda már a lépcsőről az asszonynak.
- Rosszat sejtek – felelte a nő.
- Innék én is egy olyat – intett a tekintetével a férfi.
- Persze – bólintott –, de gyere a teraszra, jobb itt az árnyékban.
- Felmegyek Pestre, Dalmányiék fel akarják bontani a szerződést – hadarta-, mert az az átkozott záradék – tette még hozzá bosszúsan.
- Ma mentünk volna át Editékhez vacsorára – mondta lemondóan az asszony.
- Menj csak át egyedül, vagy beszélj meg velük egy másik napot, én most nem tudok ezzel foglalkozni.
Az asszony fáradtan sóhajtott és a tenyerébe hajtotta a fejét.
- Ebből élünk, Gréta, értsd meg!
Később Gréta áttelefonált Editnek, aki nagyon sajnálta ugyan, de megértette a helyzetet. Megígérte, hogy amint Gábor magához tér az ebéd utáni sziesztából, megbeszéli vele, mi legyen, és visszaszól.
Edit kora este jött át.
- Azt mondtad, talán jobb is úgy, ha csak kettesben vagyunk – vágott bele nyomban a baráti ölelgetések után. – Itt vagyok, hallgatlak.
- Megcsal! – nyögte ki végül nagy nehezen Gréta és könnyezni kezdett.
- Micsoda? Honnan tudod? Mióta? Kivel? – bámult döbbenten a meglepett barátnő.
- Várj, mert úgysem fogod elhinni - hüppögte -, Fannival – mondta ki végül nagy nehezen, majd hangos zokogásba kezdett.
- Milyen Fannival? Csak nem? – Tudta a választ, de nagyon azt akarta, hogy tévedjen.
- De vele, érted te ezt? Ekkora aljasságot, a saját húgommal – préselte ki magából alig hallhatóan, elcsukló hangon.
- Ez morbid, szörnyű.
Gréta valamelyest összeszedte magát. A konyhából két poharat és egy tálkában sok-sok jégkockát hozott,
- Két hete történt az a szörnyű késelés a Rióban, tudod abban a közkedvelt belvárosi klubban, biztos te is hallottál az esetről. Megütötte a fülem a hely neve, mert tudom, hogy Fanni korábban többször is említette már. Elkezdtem az interneten utána olvasni. Egyik cikk jött a másik után. Csak úgy véletlenszerűen a hely honlapjára keveredtem, kattintgattam, itallap, programok, partyfotó, és akkor megláttam őket. Három képen is szerepeltek. Az egyiken táncoltak, a másikon félre nem érthető módon ölelkeztek, a harmadikon csókolóztak.
-Mit csináljak? Váljak el? Menjek bíróságra, hogy aztán az egész világ rajtam röhögjön? Az első férjem inni kezdett. Az utolsó két évben mindenünk lefolyt a torkán. Úgy éreztem, nem bírom tovább. Meg akartam ölni, mindegy, elvitte a mája. Jött Bálint, mint egy jutalom. Az egyik mindent elvett, a másik mindent megadott. De a vége most is… Egyszer innen, egyszer meg épp az ellenkező irányból jutsz el ugyanarra a pontra. Valóban mindig azt kapja az ember, amit megérdemel?
Bálint jóval éjfél után érkezett vissza a nyaralóba. Bebújt az ágyba az alvó felesége mellé.
Másnap délelőtt a sült szalonna illatára ébredt.
- Pont most fogom ráütni a tojást. Már megterítettem a teraszon, menj, mindjárt kiviszem – küldte őt el a konyhából Gréta, miközben két poharat rakott le éppen egy tálcára.
Bálint a friss újságot lapozgatta, mikor a felesége letette a két tányért az asztalra.
- Még hozom a jeges teát is, egy pillanat.
A mosogató alatti szekrényből, egészen hátulról, a takarító szerek mögül előkotorászott egy megkopott, kisebb méretű fémdobozt, amiből kivett egy sötétbarna üvegcsét, amit még sok-sok évvel ezelőtt vett magához a patikában, ahol akkor dolgozott.
Egy régi reggelre gondolt, amikor ott állt egy pohár fölött, de végül is nem vitte rá a lélek, hogy megtegye. Most mind a két pohár aljára került néhány átlátszó cseppecske, melyekre rádobálta a jeget, majd kezében a tálcával kilépett a teraszra.
Bálint mohón ivott, ő pedig miközben a szájához emelte a poharat, a távoli kékség végtelenjébe révedt, amelyen a nap mézszínű fénye hol itt, hol ott csillogó aranyporként szikrázott. Nagy sötét madár repült a magasban, és mint valami hatalmas fekete olló vágta ketté a tökéletes szépségűnek tűnő feszített vásznat.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika