 | | | 2026. november 1. vasárnap, minden szentek napja Marianna napja. Kalendárium | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. ...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
| | | | |  Kovács Anikó [egyéb] érkezett: 2009.05.10. 21:13:07 (csak regisztrált tag olvashatja) Jaj, Zsolt, olyan nem szívesen mondok én ellent Neked - de most kénytelen vagyok... Igaz, a három Benn közül talán-talán ez még olvasható, emészthető, picikét (de csak éppenhogy!) befogadható...A három közül ez még talán... Talán. ...de ha nagyon őszinte akarok lenni, bevallom, ez sem tetszik. Nincsen benne egyetlen olyan sor sem, amelytől megremeg a gyomrom, alig veszek levegőt, és falom a sorokat...Nincs semmi olyan, amitől egy Vers számomra hatalmassá válik, s azzá válok magam is a tükrében, és gyönyörűséget nyújt. Ez nem nyújt semmit. Vagyis de... Egy nagy, égető sóhajt, hogy jaj Istenem, de rossz...
Szegény Böjte Jancsi - ezért a fordításért kár volt. Ha nem hozza ezt a verset (és főleg a másik kettőt!!!) akkor nem rombolta volna le bennem a Bennről alkotott feltétlen szeretetemet. Az történt, hogy ezután mindig fenntartással fogom Benn verseit elkezdeni olvasni, tudva, hogy esetleg beleszaladhatok egy rémségbe is... Sajnálom, ha csalódtál bennem...  Paál Zsolt [egyéb] érkezett: 2009.05.10. 13:57:47 (csak regisztrált tag olvashatja) Benn nemcsak a prózavers nagyja volt, hanem gyönyörű "hagyományos" verseket is írt. Íme egy remek példája annak, hogy Benn Rilkéhez, Traklhoz méltó költő volt. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |