2025. december 12. péntek,
Gabriella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Lidérc - szófejtés
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A lidérc szó töve természetszerűleg: lid, de led-, lőd-nek is ejtjük néha.

A lidérc szó végén a -c hang olyan, mint az arc, malac szavak végén, s ez a -c toldalék a szó alapjelentésének értelmezésénél mellőzhető. Például külön(c) = külön, kup(ac) = kúp, gömb(öc) =gömb.

Lidérc ugyanígy a c toldalék nélkül: lidér, ledér, lődör.

Az -ér ugyancsak toldalék, mint például a tölcsér, kövér, szekér szavak végén.

Így tehát a jelentés a lid, led, lőd szóban keresendő. Ennek végső gyökét a lé, ló gyökben találjuk meg. Mint lófrál, lézeng, tehát mintegy cél nélkül ide-oda csapongva, sodródva halad.

A lidérc szó sokszor szóösszetételben hangzik el: lidérces álom, lidércfény.

Az eddigiek alapján már megértjük, hogy ha a fény lidérc, lődörc, azaz lődörgő, akkor a lidércfény miért jelenti természetes módon a mocsaras helyeken felszivárgó s meggyulladt mocsárgáz ide-oda imbolygó vékony fényét. Ez csak sötétben látható, ezért kapcsolódik éjszakához az efféle látvány.

Ez az ide-oda mozgás, csapongás teszi most már végleg világossá a lidér = ledér szó jelentését. Ledér (pl. mint némely hölgy) ugyanis: ide-oda csapong. Ledér ö-zve ejtvén: lődör, vagyis lidér = ledér = lődör, s aki, ami ide-oda bolyong, csapong: lődör-ög.

Német:

 

lieder|lich = ledér

loder|n = lobogni, azaz ide-oda csapongani

loder|ashe = lődör, ledér ashe, vagyis lődörgő hamu, azaz pernye.

E lid, led, lőd gyöknek, mint oly sok szavunknak, szintén van v-s párja: livid.

Lid-livid ugyanúgy egyazon jelentésű szó-ikerpár, mint például, zűr-zavar, csűr-csavar. Csupán a kiejtésük tér el: vagy ott a szóban a v hang, vagy sem, ennek nincs jelentősége.

A gyök tehát li-liv, mint hó-hav, kő-köv. A v bévé, effé is vált. Például az f hang szerepel az angol loaf , mint lóf(rál), a magyar liffen, leffeg szóban. B hanggal is mondjuk: libben, libeg. A libeg szóban a b-t az eredeti v-re visszacserélve: liveg. Ez a szó a leveg, s ami leveg, az a levegő. Levegő tehát: lebegő: ide-oda csapongó. Leveg(ő) v nélkül ejtve: lég.

A lid, led v-s párja a latinban is megtalálható: livid(e). Jelentése kékesen, kékellőn, ami már áttételes jelentés a lidércfény, a „ledér”, „lődör” mocsári fény színéről. Például a latin livid(us) jelentése kékes is és irigykedő is. De nem érthető-e az irigykedőre a kékes jelző, még ha manapság már inkább sárgulni látjuk az irigykedőt? Szintén latin livedo: ütéstől származó kékes folt. Az angol lead = ólom szintén áttételes jelentés a ledér-c (lidérc, lődörc) fény színéről, mint ahogy a led: halvány jelzőfény.

A lidérc ludvérc-nek való kiejtése onnan adódik, hogy régen lud: ludu, vagy magas hangon lödü volt, így a ledér szó loduer-ként avagy ledüer-ként hangzott. Aztán a lödűből az ű kiesvén (mint utu-út) lett a lidérc, az ű v-vé válásával (mint például tetű-tetv, hamu-hamv) pedig a ludvérc kiejtési változat.

Éjszaka a ludvérc valóban ijesztő látvány, ezért mondjuk az ijesztő álmot lidérces álomnak.

 

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007