 | | | 2026. október 15. csütörtök,
Teréz napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.
David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Egészen szép vagy 4. |   | 
„Lótuszvirág”
Kétnemű az emberi természet, férfi és nő. Hogy mennyire egymásnak valók, Sienkievicz lengyel író nyomán elmesélem neked.
Isten megteremtette a férfit. Adott neki észt, erőt, bátorságot, munkakedvet. Ez az élet egyik oldala. Az élethez kell szív, szépség, jóság, bensőség. És akkor Isten megteremtette a Nőt.
„A Teremtő azt mondta a lótuszvirágnak:
– Amilyen te vagy a virágok között, olyan váljék belőled az emberek között.
S előállt egy bájos, tiszta, szép leány.
– Hová tegyelek? – kérdezte most az Alkotó. Ragyog a lelked. Felviszlek a hegycsúcsokra, jégmezőkre. Ott nem tapad a lelkedhez por, sár. Tiszta maradsz.
– Oda ne vígy – válaszolta a leány – ott nagyon hideg van, ott megfagyok.
– Tiszta vagy – folytatta az Úr – az óceán hullámaira viszlek, ott ringhatsz, mint a vízirózsa.
– Ott viharok vannak – mondta a lány – oda nem megyek, hiszen ott elpusztulok.
– A pusztába viszlek, szende vagy, szelíd, szereted a csendet, ott nem bánt senki.
– Ott lenni ijesztő, ott kísértetek járnak és a pokol izzó lehelete kergeti az égető szelet, ott elhervadok.
– Kincs vagy, gyöngy vagy, menj a föld mélyébe, elrejtelek a föld alatti barlangokba, építek neked gyöngyből hajlékot, otthont.
– Nyirkos ott a levegő, végre is ott meghalok.
– Tehát végre hová tegyelek?
Ekkor a leány meglátta a FÉRFIT és kérte az Alkotót.
– Bízz engem erre.
– Jól van – felelte az Úr – menj hozzá.
A leány belenézett a férfi lelkébe. Nagy lett riadalma. Kénytelen volt látni, hogy amitől menekült, az mind ott van a férfi lelkében. Ott látta az értelem magaslatait és jeges csúcsait. Ott tárul elé az érthetetlen lét pusztasága. Eléje örvénylettek problémák és mélységek. Reménytelenség és kételkedés kínja érintette meg. Menekülni akart!
A Teremtő meggyökereztette a lábát és mondta neki:
– Ne menj, ide való vagy, éppen ide! Te vagy az élet, a jóság, a szentség, a szív! Napsugaraddal melengeted a jeges csúcsokat, szépségeddel takarod be a kopár sziklákat, kertet varázsolsz a pusztából, rózsává, muskátlivá varázslod az atomok forgatagait. A mélységektől se félj, szárnyaiddal átrepülsz a szakadékok fölött. A titkok zárját érzéseiddel megnyitod. Ihlettel hevíted az értelmet.
A leány ott maradt a Férfi oldalán...”
Kedves Leányom, kérlek, ne mondd, hogy ez csak mese, mert bár valóban mese, olyan kép, amelyben nőiességednek értékét mutatja, amely természeted, húsod, véred, lelked hivatását festi eléd.
Álmodsz magadról így?
„Mexikói játék”
Mexikóban honos az a labdajáték, amelyet egy férfi és egy nő játszik. Egy-egy körben állnak. A körök szélei csak egyetlen ponton érintik egymást. Mindkét játékos saját körében áll, futkos, előre-hátra, középre, oldalt és vissza. A körből sem a fiú, sem a lány nem léphet ki. Tollal díszített labdát dobálnak egymásnak. Kézből-kézbe száll a labda, mint lélektől-lélekig a szó, mint egymás felé vágyó kívánság, mint az egymást akaró szenvedély.
Szálldos a labda, él a szenvedély: üzenet. Csak üzenet. E játék ősi hagyomány szerint jelképezi a férfi és a nő viszonyát. Nem képesek találkozni. A körből nem szabad kilépni. Egyetlent tehetnek: egymásnak üzennek és jól tudják, valahol, valamikor egyek voltak és egyek lesznek.
A különös játék az ember – aki nő és férfi – titkát tárja fel, és jelzi kettőjük egységét. Ugyanakkor a drámai tánc példázza, hogy a lehetetlenség ellenére is lehetséges, hogy a férfi és a nő önmaga zártságából üzenjen, intsen, szóljon... Gyújtson és gyulladjon.
Hamvas Béla e titokvalóságról így ír:
„A férfi Énnek meg kell gyulladnia egy női Énen, és a női Énnek a férfi Énen, mert ha zárt marad, sohasem lép viszonyba a kettővel, nem éghet el, és nem válhat soha Eggyé, pont marad és felület, örökre kettő marad.”
E tánc nélkül az ember nem élhet. Jól játszod a táncot? A tét önmagad, a tét életed. Ebben a játékban tiéd a sajátosan női szerep.
Mielőtt erről mélyebben elgondolkoznánk, emlékezzünk a Teremtés könyvére, amely elmondja Ádám teremtését, majd Éváét. Együtt Isten képmásai. Személyek. Értelemmel, szabad akarattal rendelkeznek, szeretetre képesek.
Személynek lenni az istenképiség alapján annyi, mint egy másik „én”-nel közösségben élni. Istenben három személy van. Az ember sem tud egyedül létezni, hanem „egységként a kettőben”, azaz egy másik emberi személlyel együtt létezhet, élhet.
„Mexikói játék” – Teremtő gondolta férfi-nő kettős egysége. Gondolkodjunk el szerepükről, amelyet tulajdonképpen nem „játszani” kell, lehet, hanem élni. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika