 | | | 2026. február 9. hétfő,
Abigél, Alex napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A kereszt |   | “Elég széttárni karunkat, hogy lássuk és belássuk: keresztre születtünk. De hogy ez a kereszt “édes”, arról Jézus keresztje és egyedül az övé győzheti meg szívünket.” (Pilinszky János)
A nagyböjt napjait éljük. A farsangi mulatságok is e szent idő elérkeztét jelezték. A katolikus keresztények homlokára pedig papjuk hamuval rajzolt keresztet. A kereszt teljesebb értelmében a szenvedés jelképe. A szenvedés az emberi természet velejárója. Volt-e, van-e csak egyetlen ember a Földön, aki nem ismerte meg a szenvedés könnyeit? Betegség, fájdalom, kín, szorongás, szomorúság, magány, csalódás, és ki tudná felsorolni megszámlálhatatlan formáit az ember testében vagy lelkében megjelenő keresztnek?
E magazin oldalain már elgondolkodtunk azon, hogy Isten emberré lett Jézus Krisztusban. Ő szerette magát Emberfiának nevezni. Valódi emberi életet élt. A középkor egyik bölcse tette fel a kérdést és válaszolta is meg: “Miért lett az Isten emberré? – Hogy megtanuljon sírni.” Jézus maga mondta tanítványainak: “Az Emberfiának sokat kell szenvednie…” Tapasztalatból merte hirdetni az általunk alig megérthető igazságot: “Boldogok, akik sírnak.”
A nagyböjt az Ő szenvedésére emlékeztet, de úgy, hogy a magunkéval is foglalkozunk. Minden szenvedés kereszt. De akkor válik jézusivá, ha előbb megteszünk mindent ellene. Ne kerüljünk bele, ha belénk vájt, legyőzzük. Ha őszinte küzdelmünk ellenére a szenvedéstől nem tudunk megszabadulni, csak akkor hihetjük, hogy keresztünk mélyen emberi -szent- (s nem csupán az állati élőlényt is kísérő jelenség). Bátor vagyok ezt állítani, mert Máté evangéliumában olvasunk Jézus magatartásáról: “Szomorú a lelkem mindhalálig… Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem ez a kehely (szenvedés). De ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem ahogy te.” Sőt mindent megtett, hogy ellenségei el ne fogják, míg “el nem jött az ő órája.”
Ha minden erőfeszítésünk ellenére ránk nehezedik a kereszt, abban a pillanatban már nem egyedül hordozzuk, hanem Vele. Ismerjük szenvedéstörténetét. Simon nevű férfi segítette vinni a keresztjét. Veronika asszony kendőjét nyújtotta, hogy arcát megtörölhesse. Nekünk Ő a Simonunk és Veronikánk. A keresztények/keresztyének Istene Jézusban az emberrel együtt szenvedő Isten.
Mécs László költő szerint a kereszt az ember árnyéka. Fény-imádó szemmel születik. Látja a Napot. Indul feléje, de az a zenitre ér föl. Az ember most mit tegyen, oda nem röpülhet. A Nap tovább ment, lefelé, egyre messzebb. Megrémült az ember és hátra nézett.
“Most látta meg kitárt – karú árnyékát szívbe fájón,
amint keresztül feketült s elnyúlt a messzi tájon.
Vállára vette szomorún a mérföldes keresztet.
A Nap lehullt, a föld kihűlt és alkonyodni kezdett.
Lépdelt csillagtól csillagig, tán ezer évig is ment,
beoltott fény – szomjas szeme kereste Őt, az Istent…”
Igen. Nagyböjt. A kereszt árnyékában mindannyian Őt keressük hittel vagy hit nélkül, lázadozva vagy elfogadó szeretettel. Úgy vélem, szinte lehetetlen nem találkozni Vele, hiszen: “a megfeszített Isten karja tárva-nyitva áll, és nincs ennél tartózkodóbban kitáruló ölelés.”
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. március 24-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika