2026. július 5. vasárnap,
Emese, Sarolta napja.
Kalendárium

 

Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
...

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének.

Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben.

...

"Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek.
...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő  magyar fordításait olvashatjuk.

Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 11.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A leány és az apa

Nagyon sokat beszélünk az anya és a gyermeke kapcsolatáról. Való igaz, a gyermek, légyen az lány vagy fiú, kilenc hónapot teljes testi egységben együtt tölt az anyával, sőt érzelmi kötődése hároméves koráig inkább az anyához köti, mint az édesapához. Mindezek mellet az apának nem kisebb szerepe van gyermekének életében, a gyermeknek az apa életében, mint az anyai vonatkozásban. A fiú és apa kapcsolata azonban más, mint a leány és az apa kapcsolata.
„A férfinak szüksége van rá, hogy nőnemű lényének imágójával is teljesebbé, tökéletesebbé tegye önmagát” – így ír erről Jean Guitton. Majd folytatja: a feleségben is megtalálhatja önmaga képét, de az túl közel van és túl távol. „Női” mivoltára először az anyjában pillanthatott. Ám ez a kapcsolat tőle „független”, amíg leányában könnyebb szemlélni önmagát. Emellett a fiú évről évre történő változásai kevésbé jelentősek és látványosak, mint a leányban. „A női természet eme mindenkor oly szembetűnő átalakulásai változatos látványt nyújtanak az apának, aki ezeket szemléli. És felismeri magát... ” Igen, a leánya szépsége alatt, a lány törékenysége alatt a maga erejét, indulatait... Majd megállapítja, hogy ritkán fut zátonyra az apa és leánya közötti kapcsolat.
Mi tehát a szerepe, jelentősége a leánynak az apa életében, és az apának a leány életében? Lányaim sok mindent írhatnék, de értelmesebben és őszintébben nem lennék képes leírni, mint olvastam Paul Claudel művében – Violaine a címe –, amit az apa édes lányának mond, amikor vőlegényének adja át.

Violaine!
Emlékezz majd később is arra, amit most mondok neked.
Amikor majd urad lesz, ne vesd meg apád szerelmét.
Mert, amit apádtól nyertél, nem adhatod vissza,
az életedet.
A házasok szerelme két idegen egyessége; mivel
magukban mit sem tudnak, egymáséi lesznek a hitben;
És ez az a szent egység, ez a házastársi rabság,
aminek révén tej csöppen ki a feleség melléből!
Hanem ez az öntudat, amit az ölelésben elveszítenek,
S születendő gyermekben ébred újra örökségül és
a hála tudata lesz. Tudd meg lányom, apád vagyok!
Az apai szerelem
Nem kér semmi viszonzást, nem szorul írott
szerződésre, s a gyermeknek sosem kell azt megnyerni
vagy megérdemelni.
Az az ő java és jussa, ez az ő birtoka és segedelme,
biztonsága és ereje.
Létjoga és becsülete, s igazolása a világgal szemben!
Az Apa lelke el nem hagyja a belőle fakadt lelket.
Amit ő adott, nem adható vissza. Tudd meg, lányom, hogy az
apád vagyok!...
ámde mellünk magába rejt
Egy férfit és egy asszonyt is, és mi egyéb volnál lányom,
mint kifakadt asszony-felem,
Az én titkos glóriám, az én benső ékességem, az áradó szeretet
és a lélek tisztasága, a szív mélyéről buzgó öröm, az, ami adakozó bennünk!
És most váljunk, itt az óra, ó én lelkem asszonyrésze,
s másnak kell, hogy adjalak.
El kell válnunk Violaine!”

Olvassad, majd újra olvassad a költőien fogalmazott valóságot, ízlelgessed és újra ízlelgessed a szavakat, mit is jelentenek, mit is jeleznek,
hiszen a leány,
apja „asszony-fele”,
„áradó szeretet”,
az apa „benső ékessége”,
„öröme” adakozó jobbik énje
Te vagy.
Nőnek születtél, így vagy leánya apádnak, és édesapád így szeret téged, akkor is, ha nincsenek Claudel-i szavai, de vannak édesapai érzései. Lelked lelke soha nem hagyja el.

 


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007