2025. december 8. hétfő,
Mária napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 11.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A leány és az apa

Nagyon sokat beszélünk az anya és a gyermeke kapcsolatáról. Való igaz, a gyermek, légyen az lány vagy fiú, kilenc hónapot teljes testi egységben együtt tölt az anyával, sőt érzelmi kötődése hároméves koráig inkább az anyához köti, mint az édesapához. Mindezek mellet az apának nem kisebb szerepe van gyermekének életében, a gyermeknek az apa életében, mint az anyai vonatkozásban. A fiú és apa kapcsolata azonban más, mint a leány és az apa kapcsolata.
„A férfinak szüksége van rá, hogy nőnemű lényének imágójával is teljesebbé, tökéletesebbé tegye önmagát” – így ír erről Jean Guitton. Majd folytatja: a feleségben is megtalálhatja önmaga képét, de az túl közel van és túl távol. „Női” mivoltára először az anyjában pillanthatott. Ám ez a kapcsolat tőle „független”, amíg leányában könnyebb szemlélni önmagát. Emellett a fiú évről évre történő változásai kevésbé jelentősek és látványosak, mint a leányban. „A női természet eme mindenkor oly szembetűnő átalakulásai változatos látványt nyújtanak az apának, aki ezeket szemléli. És felismeri magát... ” Igen, a leánya szépsége alatt, a lány törékenysége alatt a maga erejét, indulatait... Majd megállapítja, hogy ritkán fut zátonyra az apa és leánya közötti kapcsolat.
Mi tehát a szerepe, jelentősége a leánynak az apa életében, és az apának a leány életében? Lányaim sok mindent írhatnék, de értelmesebben és őszintébben nem lennék képes leírni, mint olvastam Paul Claudel művében – Violaine a címe –, amit az apa édes lányának mond, amikor vőlegényének adja át.

Violaine!
Emlékezz majd később is arra, amit most mondok neked.
Amikor majd urad lesz, ne vesd meg apád szerelmét.
Mert, amit apádtól nyertél, nem adhatod vissza,
az életedet.
A házasok szerelme két idegen egyessége; mivel
magukban mit sem tudnak, egymáséi lesznek a hitben;
És ez az a szent egység, ez a házastársi rabság,
aminek révén tej csöppen ki a feleség melléből!
Hanem ez az öntudat, amit az ölelésben elveszítenek,
S születendő gyermekben ébred újra örökségül és
a hála tudata lesz. Tudd meg lányom, apád vagyok!
Az apai szerelem
Nem kér semmi viszonzást, nem szorul írott
szerződésre, s a gyermeknek sosem kell azt megnyerni
vagy megérdemelni.
Az az ő java és jussa, ez az ő birtoka és segedelme,
biztonsága és ereje.
Létjoga és becsülete, s igazolása a világgal szemben!
Az Apa lelke el nem hagyja a belőle fakadt lelket.
Amit ő adott, nem adható vissza. Tudd meg, lányom, hogy az
apád vagyok!...
ámde mellünk magába rejt
Egy férfit és egy asszonyt is, és mi egyéb volnál lányom,
mint kifakadt asszony-felem,
Az én titkos glóriám, az én benső ékességem, az áradó szeretet
és a lélek tisztasága, a szív mélyéről buzgó öröm, az, ami adakozó bennünk!
És most váljunk, itt az óra, ó én lelkem asszonyrésze,
s másnak kell, hogy adjalak.
El kell válnunk Violaine!”

Olvassad, majd újra olvassad a költőien fogalmazott valóságot, ízlelgessed és újra ízlelgessed a szavakat, mit is jelentenek, mit is jeleznek,
hiszen a leány,
apja „asszony-fele”,
„áradó szeretet”,
az apa „benső ékessége”,
„öröme” adakozó jobbik énje
Te vagy.
Nőnek születtél, így vagy leánya apádnak, és édesapád így szeret téged, akkor is, ha nincsenek Claudel-i szavai, de vannak édesapai érzései. Lelked lelke soha nem hagyja el.

 


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007