2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 11.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A leány és az apa

Nagyon sokat beszélünk az anya és a gyermeke kapcsolatáról. Való igaz, a gyermek, légyen az lány vagy fiú, kilenc hónapot teljes testi egységben együtt tölt az anyával, sőt érzelmi kötődése hároméves koráig inkább az anyához köti, mint az édesapához. Mindezek mellet az apának nem kisebb szerepe van gyermekének életében, a gyermeknek az apa életében, mint az anyai vonatkozásban. A fiú és apa kapcsolata azonban más, mint a leány és az apa kapcsolata.
„A férfinak szüksége van rá, hogy nőnemű lényének imágójával is teljesebbé, tökéletesebbé tegye önmagát” – így ír erről Jean Guitton. Majd folytatja: a feleségben is megtalálhatja önmaga képét, de az túl közel van és túl távol. „Női” mivoltára először az anyjában pillanthatott. Ám ez a kapcsolat tőle „független”, amíg leányában könnyebb szemlélni önmagát. Emellett a fiú évről évre történő változásai kevésbé jelentősek és látványosak, mint a leányban. „A női természet eme mindenkor oly szembetűnő átalakulásai változatos látványt nyújtanak az apának, aki ezeket szemléli. És felismeri magát... ” Igen, a leánya szépsége alatt, a lány törékenysége alatt a maga erejét, indulatait... Majd megállapítja, hogy ritkán fut zátonyra az apa és leánya közötti kapcsolat.
Mi tehát a szerepe, jelentősége a leánynak az apa életében, és az apának a leány életében? Lányaim sok mindent írhatnék, de értelmesebben és őszintébben nem lennék képes leírni, mint olvastam Paul Claudel művében – Violaine a címe –, amit az apa édes lányának mond, amikor vőlegényének adja át.

Violaine!
Emlékezz majd később is arra, amit most mondok neked.
Amikor majd urad lesz, ne vesd meg apád szerelmét.
Mert, amit apádtól nyertél, nem adhatod vissza,
az életedet.
A házasok szerelme két idegen egyessége; mivel
magukban mit sem tudnak, egymáséi lesznek a hitben;
És ez az a szent egység, ez a házastársi rabság,
aminek révén tej csöppen ki a feleség melléből!
Hanem ez az öntudat, amit az ölelésben elveszítenek,
S születendő gyermekben ébred újra örökségül és
a hála tudata lesz. Tudd meg lányom, apád vagyok!
Az apai szerelem
Nem kér semmi viszonzást, nem szorul írott
szerződésre, s a gyermeknek sosem kell azt megnyerni
vagy megérdemelni.
Az az ő java és jussa, ez az ő birtoka és segedelme,
biztonsága és ereje.
Létjoga és becsülete, s igazolása a világgal szemben!
Az Apa lelke el nem hagyja a belőle fakadt lelket.
Amit ő adott, nem adható vissza. Tudd meg, lányom, hogy az
apád vagyok!...
ámde mellünk magába rejt
Egy férfit és egy asszonyt is, és mi egyéb volnál lányom,
mint kifakadt asszony-felem,
Az én titkos glóriám, az én benső ékességem, az áradó szeretet
és a lélek tisztasága, a szív mélyéről buzgó öröm, az, ami adakozó bennünk!
És most váljunk, itt az óra, ó én lelkem asszonyrésze,
s másnak kell, hogy adjalak.
El kell válnunk Violaine!”

Olvassad, majd újra olvassad a költőien fogalmazott valóságot, ízlelgessed és újra ízlelgessed a szavakat, mit is jelentenek, mit is jeleznek,
hiszen a leány,
apja „asszony-fele”,
„áradó szeretet”,
az apa „benső ékessége”,
„öröme” adakozó jobbik énje
Te vagy.
Nőnek születtél, így vagy leánya apádnak, és édesapád így szeret téged, akkor is, ha nincsenek Claudel-i szavai, de vannak édesapai érzései. Lelked lelke soha nem hagyja el.

 


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007