 | | | 2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...
| | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Érintés Karácsonykor |   | 
Gyermek lett az Isten. Kisdedet találtak a pásztorok jászolba fektetve, pólyába takarva. Még a bölcsek is kicsiny gyermeket láttak. Ajándékokat adtak és imádták.
Igen, igen, jó, így hiszem - de más is történhetett. Lehetetlen, ha mind a pásztorok, mind a bölcsek jószívű emberek voltak, ne érintették volna meg a pici Gyermeket. Képzeletemben nekem most ne lenne szabad?
Érintem pici kezét. Fehér liliom. Majd, ha megnőnek, dolgoznak, áldanak, gyógyítanak. Majd szögek verik át. A mennyben pedig fénylőn ragyognak.
Megcsókolom pici lábát. Jár majd az út porában, amikor a falubéliekkel játszik. Később elindul az elveszett bárányokat keresni. Utánam is... Lábánál sírja el könnyeit Magdolna. Átszögezik, fára szegezik. Az Oljafák hegyén "dobbant", amikor az Égbe emelkedik.
Parány vállát csókkal illetem. Mily gyöngék és mily erősek lesznek, amikor a keresztet rakják rája, s oly erős, hogy a próféták szerint a "fejedelemség" ezekre a vállakra kerül...
Homlokát homlokommal érintem. Hajfürt koronázza. Anyja simította. Tövissel koronázzák majd őt, aki a Mindenség Ura.
Szeméből mosoly ragyog s lehunyja, hogy ajkam érinthesse. Majd Péterre néz, s az érte mindent elhagy. Zakeus leszáll a fáról és mindenkinek kártérítést ad. Könnyek hullnak majd szeméből Lázár, kedves barátja halála miatt. Sír Jeruzsálem, hazája sorsát látva. E most kicsiny szemek a Végső Beteljesedéskor az Ítélő Bíró tekintete lesz.
Szíve fölé hajlok. Ajkammal érintem. Leheletnyit dobban, holott a Mindenségért és mindenkiért dobog. Értem is, embernyit az Isten, e kicsiny szívben... E Szív nyitott és hogy a gyűlöletben vak, közömbösségben, homályban vakoskodó is lássa, engedi, hogy lándzsa verjen - óh nem sebet -, hanem "ablakot", hogy bárki belenézzen és lássa, mily mérhetetlen a szerelme irántunk...
Testét érintem, simogatom, csókkal illetem. Majd megnő, s érinteni nem merem. Most "csak" Gyermek, de ha majd eljő az idő, a szeretet közelítését bénítja az imádó félelem, hiszen Isten Fia Ő. És akkor tudja mit tesz.
Testét kenyérben adja, mert az étel.
Vérét borban nyújtja, mert az ital.
És fölöttük mondja: " Vegyétek és igyátok, ez az én testem, ez az én vérem..."
Íme, a képzeletbeli érintés valósággá lesz ma és holnap, aki áldozik, úrvacsorát vesz. Isten szeret! Minden áldozásban, úrvacsora vételekor érintjük Őt és visszaölel, Ő, az Isten, nemcsak karácsonykor, a szeretet éjszakáján. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika