2025. március 26. szerda,
Emánuel napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szép magyar regények 7.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A magyarság szent könyveinek egyike Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című 1949-ben megjelent regénye.
Vastag és fűszeres erdélyi szelek fújnak minden lapjáról balladás hatalmú férfiakat és asszonyokat, s még inkább keserű halálszagot.

Wass Albert még mindig nem foglalhatta el az őt megillető helyét irodalomtörténetünkben, pedig annyi hátráltatás után is az olvasói szívekben már rég a megérdemelt helyére került.
Hatalmas erejű író Hamsun és Reymont fajtájából, ugyanolyan gazdag és felemás életet élt még akkor is, ha Wass arisztokrata volt, míg a másik két óriás plebejus közegből jött.
De közös mindhármunkban, hogy a történelem forgószelei elsodorták őket is, s ők megmerítkeztek a nemzeti és a társadalmi nyomor legmocskosabb zugaiban, hogy aztán írófejedelmekké váljanak.
Hamsun nélkül nincsenek norvég erdők és tájak, Reymont nélkül nincs lengyel paraszti valóság, az évszakok által űzetett ember komor és isteni szövetsége a földdel, míg Wass Albert mellett kiváló írók festették Erdély vadregényes tájait, a földből kinövő és a földbe visszatérő ember dacos életét.
De a nagyok között mégis Wass volt a költő, a balladás ember, s még inkább a fabulás ember, akinek meséiben a magyar legény megküzd a sárkányokkal, s aki ezerszer kiszakíttatik a földből, hogy ezerszer visszanőjön.
Az Adjátok vissza a hegyeimet felemás eposz abban az értelemben, hogy míg a háború végigsüvölt az egész regényen, a szerelem csonka marad annak tragikus könyörtelenségében. Az egész regény  a teremtés ígéretével ragyog, de hamar elsötétül a háború fekete függönyei mögött.

Wass művei azért állnak még most is a liberális kritika kereszttüzében, mert személye és írásművészete a konzervativizmus fenséges tornyaként emelkedik a modern mocskosság síkvidékei fölé, oda, ahol házasságtörők, kisstílű irodalmi betyárok, megtévedt nőszemélyek kékharisnyás vigadalmai tombolnak és üzekednek a nagy romlottság farsangjában.
Már e regény születésének körülményei is rettenetesek, hiszen az író a hegyeitől távol, Németország szerencsésebbik felén írta a művét, mikor éjjeliőrként dolgozott egy gyártelepen.
Ezért olyan keserű ez a regény, mind közt a legkeserűbb és legfájóbb. Olvasásakor azt érezzük, hogy főhősének életében annyi baj történt, hogy újabb már nem jöhet. Leginkább Toldi Miklós elkésett ivadékának a története ez, ki háborús hős, a magas hegyek boldogtalan vándora, kitől mindent elvesz a román, az orosz és a kommunista. Előttünk áll az elmúlt század negyvenes éveinek profán panteonja a hegyvidéki magyar pásztorokkal, a románság köpönyegforgató gyávaságával, a bolsevista kegyetlenséggel, a szegény muzsik könyörületességével, a zsidó komiszár túlfűtött kíméletlenségével, és leginkább a havasok, a Csík örök székelyeivel. Ugyanakkor láthatjuk az örök magyar elkésődést, a halálos idealizmust tragikumát, a kommunizmus internacionális vérgőzösségét, s az ebbe beletévelyedő magyarok ördögi színeváltozását.
De leginkább az örök magyarság fényeit, hogy a magyarságtól mennyire idegen a kommunizmus, s mégis mennyire közeli a kollektivizmus, hogy mennyire örök a hegyek közt élő magyar pásztorok, szénégetők, parasztok és arisztokraták élete. A könyv tele van arctalan gyilkosokkal, még a két megalkuvó román is, Durdukás és fia mennyire formátlan és üres, míg a másik oldalon mennyi szép és nemes arc tűnik fel a kolozsvári katonabajtárstól a hegyekben farkasmód élő báróig. De mindezeket néhány tucatnyi oldalon elhomályosítja két törékeny asszony, Anikó és Julika. Mindketten a magyar irodalom legtragikusabb nőalakjai közé tartoznak, törékeny szépségük lemondásukban rejlik; olyanok, mint azok a székely hegyek virágai, melyek a világ tündérkertjévé változtatják a szent magyar földet, de melyeknek mégis az a sorsuk, hogy letapossák mindet.
Wass Albert írói nagysága nemcsak leírásainak poétikus fenségében rejlik, s még csak nem is szép ívű történetvezetésének izgalmai miatt. Leginkább jókaisan nemes ábrázolásától, túlzásoktól mentes lélekrajzaitól, melyek még néhány tollvonás mellett is súlyosak . A gonoszságot sohasem az emberben találja, hanem a szellem eltévelyedésében. Félállati románjainak is megbocsát, még menteni is igyekszik őket, s a bolsevizmusba rettent orosz parasztban és katonában is azt keresi, ami az emberből megmaradt.
A fák közt, a hegyek oldalában irgalmat és kegyelmet talál, hazája a legszentebb anyaméh, melyből  a békés és dolgos örök-magyar fajta sarjad.

Wass Albert regényét a Német Írószövetség Nobel-díjra javasolta, de a háborús bűnösség gyanúja, a kétesnek tartott származása a nemzetköziséget visszarettentette attól, hogy egy háborús nemzet fiának bármiféle kitüntetést adjon.
Hiába a Nobel-díjra jelölés, a két Baumgarten-díj, hiába a termékenységében is hatalmas életmű, az eladott példányok rekordszáma, Wass Albertért még ma is küzdenünk kell, s még inkább a Wass Albert-i örökségért, szavának vigaszos sokaságáért, fájdalmaiért az elrabolt hegyek miatt, boldogtalan-szép irodalmunkért és szent magyar igazságunkért.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007