2026. május 7. csütörtök,
Gizella napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Franke asszony
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Egyre közeleg a karácsony. Egyre többet próbáljuk kitalálni, mivel ajándékozzuk szeretteinket? Segítek. Ajándékozzunk szavakat. A szánkból felhangzó szó nem  csak hang. A szóban benne van lelkünk és szívünk. Ezért tanácsolom: beszélgessünk: szavainkat ajándékozzuk egymásnak.
A Nobel-díjas Henrich Böll  "És egy árva szót sem szólt" című regényének főszereplője Franke asszony, akinek tulajdonképpen semmi bűne nem volt. Naponta templomba ment, áldozott, másokon segített. A második világháború után Köln városában közismert volt, tisztelték jótékonysági munkájáért.
Tágas lakásának egyik szobájában albérlőként egy család lakott. Bognerék. Háborút járt a férfi, felesége három gyermeküket nevelte. Franke asszony megvető tekintettel méregette a férfit. Bognernét lenézte, hiszen olyan "ostoba", hogy negyedik gyermekét várja. A gyerekekre neheztelt, éreztette is velük, hogy nyugalmát és imáit zavarják. Egy jó szót sem szólt a családhoz, miközben a város szegényeivel törődött. Bogneréknak postán küldte ki a karácsonyi csomagot...
Az író azt mutatja be, hogy Franke asszonynak mégiscsak volt vétke: egy árva szót sem szólt az elesett családhoz. A szeretet hiányzott belőle.
Tükör ez a regény. Látunk benne egy tevékeny asszonyt, aki jótékonysági akciókat szervez, ám egy szava sincs a mellette élőkhöz. 
Nekünk van?
Mi szólunk? Jó szót. Vigasztaló szót. Örömmel átitatott sort. Együttérző szót. Szót, mely nem csak szánkból hangzik ki, hanem szívünk mélyéből forrásozott elő?
Kihez? - a mieinkhez...
Kihez? - bárkihez...
A mindennapi kenyérért imádkozunk, mindennapi kenyerünket add meg nekünk Uram. Pedig szükségünk van  a Szóra. A szó éltet. A szó elfogad. A szó a másik énjéből ajándékoz meg egy leheletnyivel. A szó által vagyok valaki, ha mondom, vagy hallom. Megszólított vagyok. Nem senki a tömegben.
Mily egyszerűek a köszönés szavai: jó reggelt, szép napot, nyugalmas estét... Szia... 
Ki nem élte meg már azt az egyszerű, de örömet gyújtó pillanatot, amikor ráköszöntek?! Felmelegszik a szív. 
Szóljunk a bolti eladóhoz, szóljunk orvosunkhoz, a portáshoz, munkatársainkhoz, elsősorban szóljunk a velünk együtt élőkhöz.
A szeretet, amikor élni akar, szólni akar. Hallgatásodban megfullad lelkedben.
Isten is szólt. (Bocsánat a nagyon emberies kifejezésért: nem "bírta" ki, hogy az általa szeretetből teremtett világhoz ne szóljon, ne szóljon a maga képére teremtett emberhez.) Sugalmazott szavai a Bibliában, de mivel az nem volt "elég", elküldte Fiát, megszületett Betlehemben, testté lett az IGE, Isten kimondott Szava hozzánk.
Aki szól, a Szeretet Istenéhez hasonló.
A szavak a szeretet-ostyájának morzsái.
Isten szava éltet. Kimondott szavad élet: öröm, vigasztalás, együttérzés. Boldog az, aki megszólított, nem ezt akarjuk karácsonykor mindenkinek, szeretteinknek? Szólj!
Szavaid kincsek. Önzetlenül szórjuk, mint szikráit a csillagszóró, karácsonykor.
Karácsonykor Isten Szava Jézusban megtestesült. (Szerencsétlen az az ember, aki "egy árva szót sem mond".)
Pénzzel nem mérhető a SZÓ, amelyet ajándékként kapunk és másoknak adunk.
(E megfontolások könnyítenek karácsonyi bevásárlásaink gondjain.) 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007