2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Franke asszony
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Egyre közeleg a karácsony. Egyre többet próbáljuk kitalálni, mivel ajándékozzuk szeretteinket? Segítek. Ajándékozzunk szavakat. A szánkból felhangzó szó nem  csak hang. A szóban benne van lelkünk és szívünk. Ezért tanácsolom: beszélgessünk: szavainkat ajándékozzuk egymásnak.
A Nobel-díjas Henrich Böll  "És egy árva szót sem szólt" című regényének főszereplője Franke asszony, akinek tulajdonképpen semmi bűne nem volt. Naponta templomba ment, áldozott, másokon segített. A második világháború után Köln városában közismert volt, tisztelték jótékonysági munkájáért.
Tágas lakásának egyik szobájában albérlőként egy család lakott. Bognerék. Háborút járt a férfi, felesége három gyermeküket nevelte. Franke asszony megvető tekintettel méregette a férfit. Bognernét lenézte, hiszen olyan "ostoba", hogy negyedik gyermekét várja. A gyerekekre neheztelt, éreztette is velük, hogy nyugalmát és imáit zavarják. Egy jó szót sem szólt a családhoz, miközben a város szegényeivel törődött. Bogneréknak postán küldte ki a karácsonyi csomagot...
Az író azt mutatja be, hogy Franke asszonynak mégiscsak volt vétke: egy árva szót sem szólt az elesett családhoz. A szeretet hiányzott belőle.
Tükör ez a regény. Látunk benne egy tevékeny asszonyt, aki jótékonysági akciókat szervez, ám egy szava sincs a mellette élőkhöz. 
Nekünk van?
Mi szólunk? Jó szót. Vigasztaló szót. Örömmel átitatott sort. Együttérző szót. Szót, mely nem csak szánkból hangzik ki, hanem szívünk mélyéből forrásozott elő?
Kihez? - a mieinkhez...
Kihez? - bárkihez...
A mindennapi kenyérért imádkozunk, mindennapi kenyerünket add meg nekünk Uram. Pedig szükségünk van  a Szóra. A szó éltet. A szó elfogad. A szó a másik énjéből ajándékoz meg egy leheletnyivel. A szó által vagyok valaki, ha mondom, vagy hallom. Megszólított vagyok. Nem senki a tömegben.
Mily egyszerűek a köszönés szavai: jó reggelt, szép napot, nyugalmas estét... Szia... 
Ki nem élte meg már azt az egyszerű, de örömet gyújtó pillanatot, amikor ráköszöntek?! Felmelegszik a szív. 
Szóljunk a bolti eladóhoz, szóljunk orvosunkhoz, a portáshoz, munkatársainkhoz, elsősorban szóljunk a velünk együtt élőkhöz.
A szeretet, amikor élni akar, szólni akar. Hallgatásodban megfullad lelkedben.
Isten is szólt. (Bocsánat a nagyon emberies kifejezésért: nem "bírta" ki, hogy az általa szeretetből teremtett világhoz ne szóljon, ne szóljon a maga képére teremtett emberhez.) Sugalmazott szavai a Bibliában, de mivel az nem volt "elég", elküldte Fiát, megszületett Betlehemben, testté lett az IGE, Isten kimondott Szava hozzánk.
Aki szól, a Szeretet Istenéhez hasonló.
A szavak a szeretet-ostyájának morzsái.
Isten szava éltet. Kimondott szavad élet: öröm, vigasztalás, együttérzés. Boldog az, aki megszólított, nem ezt akarjuk karácsonykor mindenkinek, szeretteinknek? Szólj!
Szavaid kincsek. Önzetlenül szórjuk, mint szikráit a csillagszóró, karácsonykor.
Karácsonykor Isten Szava Jézusban megtestesült. (Szerencsétlen az az ember, aki "egy árva szót sem mond".)
Pénzzel nem mérhető a SZÓ, amelyet ajándékként kapunk és másoknak adunk.
(E megfontolások könnyítenek karácsonyi bevásárlásaink gondjain.) 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007