 | | | 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"A magyar férfias nép" |   | 
Sokan mondták eddig is,
hogy a magyar jellegzetesen individualista nép: nehezen kezelhető, csak
önmagára hagyatkozik, önmaga fölött nem tűr semminemű külső uralkodást, nehezen
szervezhető meg tömegeiben. Mások viszont, hogy ha ez így is van, alaptulajdonságai
azonban férfiasságában leledzenek. Mi az igazság?
Történelmünk mélyebb ismerete nyomán belátható, hogy könnyen tévutakra
vezethet a címkéző kategorizálás. Ugyanis a társadalmat alkotó egyének akkor,
amikor önmagukra hagyatkoznak, nem teljesen önkéntesen teszik ezt.
Ellenkezőleg: az egyén gyakorta tolja a felelősséget másokra. Leginkább az
„első ember”-re – aki történelmünkben, amint Vörösmarty mondja, a király.
Tágabb értelemben a nemzet vezetője. Ha pedig megfelelő vezetőt talál, feltétel
nélkül felnéz reá. Csaknem vakon hisz benne. Utána megy, nem előtte.
„Feltűnő, hogy egyes vezető egyéniségek
könnyűszerrel közel tudnak hozni magukhoz tíz, sőt százezreket, később
milliókat, mert meg tudják nyitni a szíveket. Ilyen például Hunyadi János, II.
Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, gróf Teleki Pál, avagy napjainkban
Horthy Miklós stb. Az ily vezetők egészen mások, mint csupán »hivatalos«
tekintélyek, mások, mert bennük megszólalt egy mélyebb közösség lelke s ezt a
nagyközönség, a nép, nagyon jól kiérzi. Az ilyen vezetők tetteiből nemcsak a
parancs szólal ki, hanem a lelki misszió is, ők »missziós vezetők«. Lelki
istápolói is népünknek, magas értelemben vett nevelői a tömegeknek.”
(Dékány István: A magyarság lelki arca. Magyar
néplélektani rajzok. Budapest, 1942. Athenaeum Rt. 54-55. old.)
Ha pedig nem lát igazi vezért a magyar, marad a
Reményik Sándor verse (Ha nem lesz többé iskolánk...) megfogalmazta gondolat,
az, hogy a római bölcsesség nyomán egymást „tanítva tanulunk” („docendo
discimus”):
Ha egyszer nem lesz többé iskolánk,
– Nem lesz üvegház gyönge palántáknak, –
Ha nem lesz tanterem,
Hol a tanító nyíló ajakán
Az ige-virág magyarul terem,
Ha nem lesz többé szentesített mód
Oktatni gyermekünk az ősi szóra,
Ha minden jussunkból kivettetünk:
Egy Iskola lesz egész életünk,
S mindenki mindenkinek tanítója.
Bölcsek leszünk, szentek leszünk,
Hogy gyermekeink lelkéhez közel,
Mindig közel legyünk.
Nem leszünk semmi más:
Hitben, hűségben, tisztaságban
Egymásnak folytonos példaadás.
És esküszünk
Mindenre, ami szent nekünk:
így, iskolátlanul
Egymásból olyan nemzedéket nevelünk,
Hogy mind az idők végezetéig
Megemlegettetünk.
Vagy akár párhuzamos példaként citálhatnók Adyt is
(Két kuruc beszélget):
„Ilyen kevés magyar
És ilyen sok-sok régi ellen.”
»Hát maradjunk, cimborám,
Hitben, hűségben, szeretetben.
Ha senki sem marad
Becsületesnek, hűnek, jónak,
Vigyázz, mert akkor is
Nagy barátaid fognak, óvnak.«
Nem véletlenül írja továbbá Dékány István, hogy
„egy ember sem válik oly könnyen individualistává, mint a magyar”. S hogy
miért? Van benne egy jó adag bizalmatlanság mindig mindennel szemben, amit
idegennek vél. Mindig mindent maga óhajt megpróbálni. Magára hagyatottnak
tekintve önmagát, önkoncentrációjában szeret mindent „kipróbálni”. Ravasz
László írja:
„A magyar nem olyan, mint az erdőben található fa.
Inkább olyan, mint a magas hegyorom egyedül égnek meredő fája. A nemzet
voltaképp csak az egyéniség légkörében él. A magyar fajban az egyének az
érdekesek, szépek és fejlettek, nem pedig a közönség.”
(Dékány, i. m. 56. old.)
Dékány szerint azonban a magyar individualizmus
nem ab ovo létező valóság, hanem hosszú évszázadok során kényszerből kialakult
tulajdonság (56. old.):
„A hazai individualizmus történeti képződmény,
mely évszázados, felülről való vezetettségének hiányai közepett fejlődött, azaz
bizonyos elhanyagolódás vadvirága.”
Viszont a magyar egyúttal az önfenntartás hőse. A
költővel szólva még lélegzetet vennie is csak radikálisan lehet. Alapkészsége a
védelemre való örökös készültség. Férfias alkat. Platón szerint ez (az
„andreia”) teszi az államot szilárddá. Más szóval úrias. Ismét Ravaszt idézem:
„Egészben véve, a magyar férfias nép; ahol igazán
magyar a magyar, ott a férfiak a szebb példányok, a nő csak kísérőzene a
férfiasság vezérszólamához. Sok tartalékerő rejlik benne: ezer év óta van itt
és még nem kopott el egyáltalán.”
(Dékány, i. m. 57. old.)
Szépen kifejezi e férfiasságot a „kiállás”
szavunk. Alapja a felelősségvállalás. Dugonics Andrásnál olvassuk a
közmondásszerű szólást: „Félni, rettegni nem tud a magyar.” Viszont elvárja a
másik magyartól is a rettenthetetlenséget. Gyóni Géza megrázó versét másolom
ide erről (Csak egy éjszakára...):
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Magyar versek könyve. Szerkesztette: Horváth
János. Második, bővített kiadás. Budapest, 1942. Magyar Szemle Társulat.
678-679. old.)
S végül, de nem utolsósorban a magyar
férfiasságához a magyar türelem fölénye társul. Babits írja: „A magyar türelem
fölény és nem alázat.” Talán pontosabban fogalmazva nem a kishitű
meghunyászkodása.
„A ránk hulló csapások sem meg nem félemlítenek –
»álljuk« –, sem meg nem aláznak bennünket; »az aki állja«, az belsőleg erős.
Olyan, mint a keresztény mártír, aki mindent elszenvedett, s még életénél is
fontosabb volt számára belső erkölcsi szilárdsága és hite. S a mártíroknak fel
szokott derülni; övék a jövő, mert övék a lélek. Meg tudnak halni a jövő nagy,
emberi céljaiért, tökéletesedéséért, mint ahogy a Legnagyobb Mártír az
emberiség megváltásáért.
A szenvedő hősiesség tehát nem más, mint az
erkölcsi értékek szilárd megőrzése és az erkölcs elsőbbségének alapul vétele a külső
sorssal szemben. Némileg hasonló a sztoikus »ataraxia«-állásponthoz: nem a
világ a fontos, hanem az, ami belül van. Mert végre is mindenkor ez biztosítja
a jövőt. A magyar néma türelem tehát nem lemondó, hanem harcos türelem.”
(Dékány, i. m. 67. old.)
Mindent egybevetve: ma, amikor a
gender ideológiája nálunk is próbál éket verni magyar és magyar közé, azaz a
nőket férfiassá és a férfiakat nőiessé tenni, bizony nem ártana e
jellemtulajdonságainkat tudatosítanunk, sőt azok szerint élnünk.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika