 | | | 2026. június 9. kedd,
Félix napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | | | A magyar színházművészet egyik legkiemelkedõbb egyénisége Budapesten született, 1931. szeptember 9-én. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos, fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a szülõk hamarosan el is váltak. A gyermek Latinovits mindössze néhány alkalommal látta az apját és ezek a találkozások is rendre kínosan sikeredtek. Édesanyja késõbb újra férjhez ment Frenreisz Károly belgyógyászhoz, ebbõl a házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits Zoltán Budapesten érettségizett a Szent Imre Gimnáziumban, ezután asztalostanonc lett, majd hídépítõ munkás. Szeretett sportolni, 1952-tõl NB I-es tartalék-játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, és kiválóan vitorlázott. 1952-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, diplomáját 1956-ban kapta meg....
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester! Talán úgy mondhatnánk, hogy a legóriásabb a kicsinyek között; a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok zsenije, a formatökély mesterjátékosa. Ki lehet mutatni szövegkritikai elemzéssel, hogy ...
| | | | A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Magyar viselkedéskultúránk megrontása (4.) |   | 
Makkai János könyve hetedik fejezetében („Parlagi örökségek”) még
részletesebben foglalkozik magyar viselkedéskultúránk megrontásával. Szerinte
magyar középosztályunk „illembeli betegségei”-nek három fő forrása van. A
„hazai őstalaj, a keleti származás, az ázsiai árnyék”, az ausztriai. bécsi
mágnásvilág és a zsidóság.
„Paraszt”
Mivel ez utóbbival könyve következő fejezetében igen alaposan ír, ezért ezzel
majd később foglalkozunk. Maradjunk most az első kettőnél! A huszadik század
első felében feltört népi mozgalmak képviselői körében oly idealizált „paraszt”
viselkedésének is megvannak az Achilles-sarkai. Melyek ezek Makkai szerint? A
hiúság, a szalmaláng-lelkesedés (amit már Széchenyi István is fel-felrótt!), a
közrestség és irigység, az önzés, a nyakasság, a „rendkívüli materializmus”, „a
közszempontok semmibevevése, az eke szarváig, vagy a lánc föld végéig terjedő
szemlélet, a hencegés, hányavetiség (125. old.). Mindez kiegészül a „városi
ember” iránti megvetést (is) kifejező tótozásával, svábozásával (127. old.).
Szintén ide tartozó viselkedéskultúrabeli csökevény a „magyar törzsökösség”
helytelen értelmezése, a nemesi, arisztokrata származással való kérkedés
(130-131. old.), az emberek kizárólag (és lehetőleg csupán fizikai)
foglalkozási ágak szerinti értékelése, az „úr” fogalmának vezető állásokhoz
kötése (132. old.).
Bizony ezek mind viselkedéskultúránk mindmáig továbbélő formái! (Nem bántásból
mondhatnók, de ide tartozik bizonyos székely testvéreink felfogása is: „A
székely pottyantotta a világra a magyart.”) Ámde ez még korántsem minden.
Makkai elismeri, hogy a magyar nagyon is tud vendégszerető, gavallér lenni.
Ámde ez a magában véve oly szép tulajdonság is könnyen elfajulhat (133..old.):
„Minden agrárius nép vendéglátó, míg a városiak, az ipariak kevésbé azok. A
régi világban a magyar földesúr, ha unatkozott, olykor megtette, hogy kiküldte
az országútra huszárjait és elfogatta az arra batározó, hasonló nemes urakat,
vagyis vendéget rabolt, csakhogy azokat néhány napig otthon etethesse,
itathassa és azokkal elszórakozzék. Bájos vonás ez fajtánkban, azonban a mai
korban sok történelmi bájról le kell mondanunk, mert azok gyakorlása
korszerűtlenné vált.”
Bizonyára lesznek, akik valósággal megütköznek Makkai elemzésén – pedig
soraival nem a „jó magyar ember” természetes viselkedését, hanem csupán annak
túlzásait bírálta e téren is (133-134 old.).
„Vendégrablás”
„Középosztályunkban mégis ma is szokásos – ha finomabb módszerekkel gyakorolják
is – a vendégrablás. Különösen vidéken fordul elő, hogy a vendéget meghívják
ebédre, vagy vacsorára, esetleg egy napra, és aztán nem engedik haza. Lekésetik
a vonatról; bejelentik, hogy a lónak eltört a lába és közlik, hogy sértésnek
veszik, ha a vendég „idő előtt” eltávozik. Sokkal gyakoribb eset és
határozottabb divat középosztályunkban a vendégnek úgyszólván erőszakkal való
megetetése és elitatása, ami csak keleti szláv népeknél észlelhető még, de
nyugati társadalmakban alig. Egyes házakban kényszer nehezedik a vendégre, hogy
az összes női hozzátartozók különböző ételprodukcióit sorjában megízlelje, mert
különben sértődés származnék. Közéleti emberek, akik vidéken gyakran fordulnak
meg, de egyébként városi életmódhoz vannak szokva, nem egyszer térnek haza
betegen ilyen kirándulásaikról. A ház nagyasszonya és női hozzátartozói etetik,
a házigazda pedig részegre itatja. Sokan nem is tekintik igazi vendéglátásnak
az olyat, ahonnan mindenki józanul megy haza.”
Vajon honnan ered mégis a falusi élet e „dínomdánomos” elfajulása? Erre is
megadja a feleletet Makkai (134. old.):
„Bocsánatot kell kérnem középosztálybeli olvasóimtól, amikor fölfedem előtte a
szociológiai titkot: ez a divat szintén paraszti származású, nem úri
osztályokból ered. Újságokban olvassuk néha, hogy egy-egy vidéki lakodalmon
ételből és italból mi fogy el.”
Ha valaki megtekinti az internetről letölthető régi magyar filmek közül a
Doktor Kovács Istvánt (1942), akkor erről vizuálisan pontosan meggyőződhet. A
roskadásig megtelt asztalok vajon valódi kifejezői-e a magyar közmondásosan
takarékos, szerény, visszafogott, szemlélődő szemléletének? Makkai szerint nem
(134. old.):
„A vagyonos földmívelő ember azt hiszi, hogy az előkelőség a nagy evésben és
ivásban domborítható ki leginkább s ezért gazdag helyen egy-egy
parasztlakodalmon százával ölik a csirkét, párjával a borjút és tucatjával a
malacot. A vendégek három-négy napig dorbézolnak, hogy az egész környéken
évekig megmaradjon az emléke az illető ház nagyságának és előkelőségének. Egyes
alföldi városokban szokásos a béke és jólét éveiben, hogy az ember két-három
fogás elfogyasztása után elérkezik a túrós csuszához, vagy a fánkhoz s amikor
azt hiszi, hogy ezzel az ebédnek vége, akkor – újabb nyolc tál étel kerül elő
pulykával, vesepecsenyével és a végén az elmaradhatatlan torta-légióval. A
főrangúak évszázadokkal ezelőtt gyakorolták ezt a divatot, de azóta már
leszoktak róla. Háborúban mindez kevéssé aktuális. De máskor igen.”
Bőségszaru – de minek?
Bizonyos, hogy a régi magyar társaséletben azonban csak inkább alkalmankénti
főúri találkozókon volt ilyen bőségszaru. Galgóc várura, Thurzó Szaniszló nádor
sáfára, Hidas János például feljegyezte – amint Zolnay Vilmos- és Komáromi
János „Magyar történelmi anekdoták” című könyvében olvashatjuk (1927) –, mi
minden került az uraság asztalára ilyenkor.1603 újévén az ebéd például a
következő fogásokból állt:
1. Tehénhús tormával
2. Kappan (herélt kakas) mézelt tésztával
3. Leves kenyérrel és kolbásszal
4. Kecsege (porcos vérteshalfajta) sóba
5. Gyümölcs lével, biberfark (hód)
6. Sonkás tik (tojás)
7. Borjúbél tejbe
8. Báránytüdő tiszta borssal
9. Bárányhús lemóniával (citrommal)
10. Lúd tiszta borssal
11. Borjúhús iszpikkel (aszpikkal)
12. Savanyúkáposzta tehénhússal
13. Lúd sütve
14. Apró madár disznóhús pecsenyével
15. Császármadár sütve
16. Pástétom
17. Ostya béles
18. Apró pástétom
Alighanem fején találta ama bizonyosat ezúttal is Makkai (134-135. old.):
„Ma, amikor középosztálybeli embereink egy részének rossz a gyomra, másik
részének pedig a hízás miatt vannak aggodalmai, az ételben-italban való
tobzódás divatját illő volna teljesen kiküszöbölni. A mértéktelenség mutogatása
és a mértéktelenségre való buzdítás: nem előkelő tulajdonság. Igaz, hogy a régi
rómaiak is csinálták, de ezekben az esetekben ők sem viselkedtek előkelően.”
„Miért eszik a magyar?”
A Kádár-kori „Magyar Retro” villámfilmek egyikének ez a címadó kérdése.
Gyomorforraló
szövegéből álljon itt egy részlet:
„A tudomány pontos és megbízható választ ad, legalábbis elméletben, arra a
kérdésre, hogy milyen a magyar ember? Közepes termetű, szikár testalkatú,
mondják a tudósok. A szomorú valóság az, hogy ez a nép kihízta a tudományt.
Mert eszik ülve, eszik állva, eszik a parkban és eszik a vonaton.”
Majd a „nép egyszerű gyermekei”-é a mikrofon:
„Mér esznek a magyarok? Mert van nekik miből enni. Mert a szocializmus
megtermelik nekik.”
„Ebben a bizonytalan világban ki tudja, mi történik holnap? Amit megeszek, az
az enyém. Az itt van, azt el nem veszi senki tőlem.”
S elhangzik végül, de nem utolsósorban az akkori sláger is:
„Vallod, hogy mindent, amit megeszel,
Azt tőled senki nem veheti el,
Lógnak a spájzban az oldalasok,
Buszkszádban hasalnak a százasok.
Hisz nem lehet tudni, hogy holnap mi lesz,
Hisz nem lehet tudni, hogy holnap mi lesz.”
Közmondásosan nemcsak az üres, hanem a telt gyomor is nagy úr. Makkai látlelete
ma is nagyon időszerű, sajnos. Mert az igaz, hogy gyomron át vezet a szerelem –
a kutyáknál. No de az embereknél is?
Bőségszaru – de minek? Hol van a fentebb jellemzett magatartás a
keresztény hagyománytól? Kempis Tamás írja: „Semmire se tartsd az egész
világot; Isten szolgálatát minden külső dolognál többre becsüljed, mert az Én
szolgálatom s a mulandó dolgokban való gyönyörködés: ez a kettő nem fér össze.”
(Krisztus követése 3. 53.)
(Folytatjuk.) |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika