2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Nem a mi dolgunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak: igazabbá lenni”
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Reményik Sándor verse (Miért hallgatott el Végvári?) e sora egyre gyakrabban jut eszembe manapság, amikor mindinkább megtapasztalhatjuk, miként teszik tönkre emberi civilizációnkat nagyon is jól behatárolható körök. Ami egyáltalán nem kevesekben egyfajta általános világmegvetést, embergyűlöletet vált ki – helytelenül.

Nem mai keletű probléma ez persze. A testet, s magát az anyagi világot eleve rossznak, démoninak tekintő ókori manicheus világkép éppen történelmi kataklizmák közepette önti ki láváját. Van, aki ma ennek alapján képes például „bedobni a törülközőt”, s azt mondani elkeseredettségében, hogy itt is hagyja ezt az országot, mert már „nem magyar”. Megértem felindultságát, de az effajta, inkább emóción, mint ráción alapuló döntését semmiképpen sem.

„A savanyú Jóskákat, a nagyképűeket, a vad, erőszakos erkölcsjavítókat, a morcokat, morózusokat, a búsan gubbasztó életfáradtakat, a mindig világítéleteket dörgőket, pokollal fenyegetőket nem kedveli az emberi társadalom, nem vonzódnak feléjük, inkább menekülnek előlük. Ezek sohasem lesznek jó vezetők, embereket az általuk hirdetett eszmének megnyerők és megtartók, embereket fellelkesítők.”

Egyáltalán nem mai nevelési tanulmányból idéztem (Vitéz Pintér József: Csillagok égboltomon. Kiadja a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége, 1942). Mennyire fején találta szerzője a szeget! Magukat történetesen hithű katolikusoknak tartókat különösen is megkísért a manicheus világmegvetéssel jegyben járó végítélkezés élők és holtak felett. Annak sorjázása, ki „nincs a pokolban”. Merthogy a „nagy többség” már ott van, vagy ha még nem, úgyis „odakerül”.

Elsősorban nekik szól az Anyaszentegyház (általuk mégis figyelmen kívül hagyott) tanítása ez ügyben. Idézem Franz Spirago remek kézikönyvét (Felnőttek katekizmusa, 1929):

»Az az állítás, hogy több lélek jut a pokolba, mint a mennyországba, nem egyeztethető össze Isten jóságával és irgalmával.

Némely hittudós például Aquinói Szent Tamás (Summa 1, 23, 7.) és Duns Scotus Krisztus Urunk eme szavaira támaszkodva: „Sokan vannak a hivatalosak és kevesen a választottak (Máté 20, 16.) azon a véleményen vannak, hogy több ember kerül a pokolba, mint a mennyországba. Ez a felfogás azonban nehezen egyeztethető össze Isten jóságával. A Szentírás egy isteni tulajdonságot sem hangoztat oly gyakran, mint Isten végtelen irgalmát. Isten országa (=az anyaszentegyház) Krisztus szerint olyan, mint a szántóföld, ahol búza és konkoly terem; olyan, mint a háló, amelyben jó és rossz halak vannak; olyan, mint a nyáj, amelyben bárányok és bakok vannak. Ámde kétségtelen, hogy a szántóföldön általában több a búza, mint a konkoly; halfogás alkalmával több a jó, mint a rossz hal s a nyájban több a bárány, mint a bak. Ha több ember jutna a pokolba, mint a mennyországba, akkor Isten Fiának kereszthalála és megváltói műve alig volna nevezhető Krisztus diadalának a gonosz lélek fölött, hiszen kétségtelen, hogy Isten fia halálával az embereket a pokoltól akarta megszabadítani! Szentek kijelentése szerint egyébként a bűnösök sokszor a halál pillanatában részesülnek egészen különös kegyelmekben, úgyhogy lelkük nagy bánattal telik el s ezáltal a bánat által elnyerik bűneim bocsánatát. Szent Gertrúdhoz így szólt az Üdvözítő: „Ha lelkeket látok meghalni, akik valaha szívesen gondoltak reám, én oly szerető és irgalmas tekintettel nézek reájuk, hogy ők szívök mélyén megbánják, hogy engem egykor megbántottak; ez által a bánat által megmentem e lelkeket a kárhozattól.” Egyébként a halál sohasem szokott egyszerre bekövetkezni. A természetben sem látunk sehol sem hirtelen átmeneteket, minden lassan megy végbe; s így az ember sem hal meg hirtelen, hanem lassanként, amit különben legújabb időkben az orvosi kutatások is megállapítottak. Ha a haldokló megszűnt is már lélegzeni és mozogni, abból még nem következik, hogy lelke már elvált a testtől. Már most: sohasem lehetetlen, hogy a haldokló éppen a legutolsó pillanatban kap különös isteni felvilágosítást, amelynek segítségével áttekinti egész életét, ez áttekintés nyomán igaz bánat támad lelkében, amely megmenti a kárhozattól. Éppen ezért sohasem lehet valamely halottról ítéletet mondanunk, mert sohasem tudhatjuk: nem kapott-e valamely régebben véghezvitt jócselekedete jutalmaként az utolsó pillanatban is különös isteni kegyelmet. Az a felfogás tehát, hogy az emberek kétharmad része elkárhozik s csak egyharmad része üdvözül, semmi alappal nem bír. De azért oktalanság volna Isten végtelen irgalma miatt túlságosan elbizakodnunk és tovább vétkeznünk. Ezzel már a Szentlélek ellen vétenénk.«

Egyenes beszéd. Akárcsak a költő sora: „Nem a mi dolgunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak: igazabbá lenni.” Legyen bármennyire is nehéz.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007