2025. március 27. csütörtök,
Hajnalka napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Gondolatok a könyvtárban 5.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 Várkonyi Nándor egy személyben volt a magyar kultúra könyvtárosa; író, filozófus, kultúrtörténész, irodalomtörténész, lapszerkesztő, egyetemi tanár, orientológus és az egyik legtisztább és legnemesebb érzelmű ember egyszemélyben.
Magasrendű szellemi életet élő polgárcsaládból jött, ahol a természettudományos műveltség, az irodalom és a művészetek szeretete, valamint a modern filozófia egyszerre volt jelen.
Várkonyi alakjában van valami tragikus nagyság, melyet az utókor nemtörödömsége ma még erősebb kontúrokkal rajzol meg. E nagyság nagyra hivatottságot jelent, bármit képes volt megtanulni és megérteni, s talán Európa – jónéhány magyar tudóssal egyetemben  - egyik legműveltebb embere volt.
Habár nem vállalkozott átfogó tudományos rendszereket felépíteni, ez nem a képességeinek és szorgalmának esetleges korlátjaiban keresendő. Inkább volt egyfajta szemlélődő, egyszerre volt debatter és outsider; művei egyszerre vitairatok és kívülről, de legtöbbször felülről jövő meditációk.
Magyar –francia szakos bölcsész, majd orientológus lesz. Keleti nyelvekkel foglalkozik; de filozófusi és írói vénája alkalmas arra, hogy az ősi mítoszok utolsó nagy tanúja legyen. A zsidó származású Mahler Ede egyiptológus tanítványa, Nála szerez hatalmas egyiptológiai műveltséget, valamint a keleti nyelvekben való jártasságot. Ennek emléke a Sziriat oszlopai című műve, mely ma is  úgy hat, mintha sohasem tudta volna befejezni.
Ebben a zseniális könyvben ugyanúgy ott van Oswald Spengler Der Untergang des Abendlandes-e,  ahogy ott van Fritz Noetling híres számításai a Keopsz piramisról, a kor szellemtörténeti irányzatainak eredménye, és egy keletiesen magyar szemlélődő bölcsesség.
Egyszerre volt meg benne a német tudomány iránti csodálat és a magyar ősi finitalista életérzése.
Részt vesz az első világháborúban, de ott egész életére megnyomorodik. Lassan elveszíti hallását, nem lehet már egyetemi tanár. Budáról Pécsre vonul, az ősi királyi egyetemes városba, ahol könyvtáros lesz. Tucatnyi nyelven ért; eredetiben végigolvassa a világirodalmat, melyből doktorátus szerez.
Magyar irodalmi kutatásai is jelentősek. Megírja korának magyar irodalmát, mely a legalaposabb és a legjobban megérteni akaró könyv az irodalomtörténet-írás történetében.
Ugyanakkor megírja az írás történetét, melyben felhasználja a friss sumerológiai kutatások eredményeit is. Habár az egyiptomi kultúrához vonzódik, minden kultúrkörről pontos ismereteket ad.
A kommunizmus nem szereti a túlságosan művelt embereket, de Várkonyi tekintélye olyan nagy, hogy nem mozdítják el ezt a csendes, békeszerető, igaz embert, aki a negyvenes években bátran merte a zsidó irodalom magyarországi hatásait vizsgálni.
Bár művei nem illeszkednek a marxista tudománytalanságok közé, ezért művei csak csonkítva jelenhetnek meg.
A magyarság és az európai irodalom csodájával, Petőfivel kezd foglalkozni, majd a magyar katonaköltőkkel.
Remeteként él az emberiség végtelen naplói közt, megfáradtan, a hétköznapokból siketsége miatt kitagadva éli életét. A hetvenes évek közepén halt meg.
A jelenkor még mindig nem méltányolja eléggé, habár hatalmas törekvése volt jelenkorunknak, hogy teljes életművét csonkítatlanul tegye a nemzet közkincsévé. A modernkori magyar irodalomról szóló monográfiája ma már nem jelenhet meg, hiszen e hatalmas mű bátor és igaz következtetései szerzőjét fegyházba juttatnák.

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007