 | | | 2026. szeptember 15. kedd, Enikő, Melitta napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szerelmeslevél - 1. (Kosztolányi Dezső) | | Ha akad olyan nap, amikor rozsdássá válik a szívem, - rögtön a könyveimhez nyúlok. Ezt már sokszor, sok helyen megírtam, talán már említenem sem kellene. A könyv, a vers mindig segít. Új sorozatomban olyan szerelmeslevelek közt bóklászok - és lesem ki nagy költőink, íróink legbenső titkait, - amit egykor szerelmes szívvel Kedveseikhez írtak. Engem mindig megindít, ha nagy, szép, erős érzelmekről olvasok. Ahol az író patyolatfehér (vagy tán még ennél is szebb jelzőt kellene találnom) érzelmei átszüremkednek a sorokon. Kedvenc íróm, Maugham azt írta: „A szerelem tragédiája nem a halál vagy az elválás…A szerelem tragédiája a közömbösség.” Nos, ebben a levélben minden van, - de közömbösség egy csepp sem. És rögtön eszembe jut egy másik (engem mélyen érintő) mondás: "Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az minden." ...nos, ma délben medicinális hatással volt rám Kosztolányi Dezső szerelmeslevele menyasszonyának, Görög Ilonának. Idézem – elejétől a végéig. Elgondolom, milyen nagy öröme lehetett ez a levél Ilonának, akinek nevét a szinte mindenki által ismert versben is megdalolja Kosztolányi…
_______
Budapest,1912.június.
Virágom.
Kecskemétről megjöttem, siker, taps, mulatás után. Hajnalban Nyáray Tónival beszélgettem rólad, a hotel szobájában. Szivarozva. Mélységesen szeretlek. Voltak olyan pillanataim, amelyek gyémántok és rubinkövek az én örömtelen és keserű életemben. Csak jó lennél. Csak a jóságod mellettem és az érzéseim mellett állna. Nézd, Virág, és Lélek, minden ostobaság, de az, hogy két ember okosan, tisztán szeresse egymást, már raison, és bölcsesség. Én itt vagyok a földön, ezt érezned kell, s akármi történik, ne félj. Nem halok meg a képedért, de szerelmes vagyok; talán nem is beléd, hanem a saját szerelmembe. Most Lovranába megyek egy hétre. Addig írj a pesti címemre. Leveleim utánam küldik. Mihelyt megérkezem, sürgönyzök. A tenger mellett sokat akarok dolgozni. Írj, Élet, meddig maradsz ott, de inkább jöjj le hozzám a tengerhez. Belemártalak a vízbe, és megszentelem vele az egész Óceánt! Csak már itthon lennél.
Barátod, testvéred, fiad:
Desiré
________
…eddig a levél. Már hallom is, hogy sokan fanyalognak ennyi „dagályosság” olvastán. Talán valóban az. De vajon tudják-e a férfiak, hogy néha akár még dagályosnak is kell lenni, hogy mi, nők, érezzük, hogy szeretnek minket…?! Ez amolyan kis apró női dolog…Mi is érezzük talán, hogy ez tömény, túldíszített, cifra, - de annyira kell néha ez nekünk… És újra eltűnődöm: vajon tudják-e ezt a férfiak...?! Kosztolányi Dezső tudta.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |