 | | | 2026. február 10. kedd, Elvira napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. ...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Chet Baker inspiráció | |

Az elmúlt néhány
évben jelentősen leépült az élő, szóbeli kommunikációm. Egyre inkább az írás
felé fordulok, vagyis az írást helyezem előtérbe a szóban történő közlések
helyett. Néha már arra sincs idő, hogy beszéljünk egymással, helyette küldünk
egy e-mailt, amikor
eszünkbe jut valami a munkahelyen. Észrevettem, hogy beszédben már sokkal
nehezebben fejezem ki magam, pedig tanárember lennék, vagy mi a szösz! Igaz
csak papíron, de akkor is, amíg az egyetemre jártam, más volt a helyzet. Ott
beszéltették a hallgatót.
És fiatalabb koromban! Milyen jók voltak azok a régi
asztaltársaságok! Egymással szemben a Nádor kávéház márványasztalainál,
miközben élveztük, hogy mi vagyunk a világ közepe, s kiszolgál minket a
Legenda, Karcsi bácsi, a mindenkivel udvarias pincér; az éttermekben, a későre
nyúló vacsorák alkalmával - sokszor éjfél után keveredtünk haza; aztán az
Elefántos sörözőben a záróráig elhúzódó beszélgetések; és milyen jó volt a
teraszpresszók kerek asztalkáinál, miközben vágyainkat felkorbácsolta a meleg szél,
oldalunkon az eljövendő extázis reményében egy-egy kiválasztott.
Eszembe jutnak vitáink az élet dolgairól, ahogy kitárgyaltuk
Kierkegaard „félelmes és beleremegtető” filozófiáját, ahogy megmutatja, hol van
a helyünk a világban – ezekben a dolgokban János barátom volt a karmester,
mindig felvillanyozta a társaságot. Kezünkben cigaretta vagy pohár bor. Az
alkohol molekulái ilyenkor jótékony hatásúak voltak - a Világ ezen dionüszoszi
igenlése felettébb kellemesnek bizonyult.
Ez volt a város. A mi városunk, amiről fiatalon úgy éreztük,
értünk van.
De mára felfedeztem az egyedüllét, az egyedül gondolkodás
örömét, aminek egyik következménye a beszéd háttérbeszorulása. Mégis jól érzem
magam ebben az állapotomban. Főleg éjjelente. A fejhallgatót feltéve kizárom a
külvilágot, mint ahogy most is: Chet Baker régi slágere fodrozza
idegrendszeremet, agyamban különleges impulzusok keletkeznek és száguldanak
titokzatos ösvényeken, a tudomány által még felderítetlen célpontjuk felé. S
miközben hallgatom a zenét, rengeteg ötletem támad a hallott és olvasott
szövegekből. Éjszakára a szavak, a mondatok más összefüggésbe, más struktúrákba
rendeződnek át az agyamban (igazolva látszik Derrida állítása, miszerint a
gondolkodásnak nincs valódi középpontja).
Ahogy Robinson felépítette a világát, én is felépítem éjjelente
a sajátomat. De ellentétben az övével, az enyém kellemes állapot, mert
beavatottnak érzem magam. A misztikus éjjel az enyém, befogad. Ez az én
irodalmi terem. Mint egy titkos szerződés. Alkut kötök az éjszakával mindig,
amikor a nappal visszavonul. Ha nem alszom el, kapok valamit. Megszelídíthetem
az éjszakát, s közben értelmessé tehetem az értelmetlen világot. Ezzel én is
részt veszek a világértelmezés drámájában. Most én vagyok a varázsló, kezemben
a jelképes ostor: a számítógép billentyűzete. Cipolla az emberek akaratát törte
meg, én a rám telepedni akaró álmot. Persze aludni is kell. Talán Bergson
mondta? - nem emlékszem -, hogy az alvás érdektelenség. Ebben a pillanatban el
akarom hinni.
De nem szeretnék az önámítás hibájába sem esni, és be kell
látnom, ez az állapot nem igazán emberi. Mert az embernek el kell mondania
önmagát valakinek ahhoz, hogy emberi lényként létezhessen. De ez már a
tollforgató magányossága, más fórumba tartozik.
Pécs, 2012.december 4. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |