 | | | 2025. december 6. szombat, Miklós napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Imago Mundi | | A lustán nyújtózkodó város
dohogása, monoton zaja mászott fel hozzám a hegyre, ahol álltam. A reggeli pára
óvatosan követte a város tervrajzát. (Már ezerszer láttam a reggeleket, már
ezerszer próbáltam valósággá szerkeszteni az embert.) Eszembe jutottak dolgok,
de ezek már csak gyenge absztrakciói voltak az ember sok ezer éves múltjának.
Ilyenek például: Platón metafizikája, a halál
esztétikája, mint Jézus haláltusája a kereszten; az Édenkert mint sivár pusztaság,
az élet kiszáradt fája – végjáték ez, hosszú utazás; a Kozmosz, melyet felépített
magának az ember; ceremóniahelyek: a Pantheon és a
firenzei dóm – a szent enklávék szimbólumai; a kopernikuszi fordulat, Gauguin
Barbár meséje – a csodaváró női arc; Wagner végtelen zenéje – és ha már
itt tartok: Nietzsche küzdelme Parsifállal; Bosch démoni arcai, barbárok vagy
inkább állatemberek imái egy tárgyért, pénzért, hatalomért (ennél jobban nem
írhatom le őket); a bennünk versengő Prométheusz és
Apolló; az existere: kimagasodni a
semmiből, vagyis a választás szabadsága és felelőssége; a Faust egy példánya, Leopold Bloom
egyetlen napja, az idő homályából felderengő Combray; átjárók, balkonok és kertek:
megszerkesztett változatai az esztétikának; a mediterráneum kék ege és
naplemente Capriban; a levendula illata nyári ablak
alatt; egy extatikus szerelmi
délután; az értelemmel megtöltött világ, és
hogy az ember lényege nem csak botorkálás az időben. És még mindig azt mondod:
megmagyarázhatatlan az ember!
Pécs, 2011.december 29.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |