 | | | 2025. május 10. szombat, Ármin, Pálma napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. ... | | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Imago Mundi | | A lustán nyújtózkodó város
dohogása, monoton zaja mászott fel hozzám a hegyre, ahol álltam. A reggeli pára
óvatosan követte a város tervrajzát. (Már ezerszer láttam a reggeleket, már
ezerszer próbáltam valósággá szerkeszteni az embert.) Eszembe jutottak dolgok,
de ezek már csak gyenge absztrakciói voltak az ember sok ezer éves múltjának.
Ilyenek például: Platón metafizikája, a halál
esztétikája, mint Jézus haláltusája a kereszten; az Édenkert mint sivár pusztaság,
az élet kiszáradt fája – végjáték ez, hosszú utazás; a Kozmosz, melyet felépített
magának az ember; ceremóniahelyek: a Pantheon és a
firenzei dóm – a szent enklávék szimbólumai; a kopernikuszi fordulat, Gauguin
Barbár meséje – a csodaváró női arc; Wagner végtelen zenéje – és ha már
itt tartok: Nietzsche küzdelme Parsifállal; Bosch démoni arcai, barbárok vagy
inkább állatemberek imái egy tárgyért, pénzért, hatalomért (ennél jobban nem
írhatom le őket); a bennünk versengő Prométheusz és
Apolló; az existere: kimagasodni a
semmiből, vagyis a választás szabadsága és felelőssége; a Faust egy példánya, Leopold Bloom
egyetlen napja, az idő homályából felderengő Combray; átjárók, balkonok és kertek:
megszerkesztett változatai az esztétikának; a mediterráneum kék ege és
naplemente Capriban; a levendula illata nyári ablak
alatt; egy extatikus szerelmi
délután; az értelemmel megtöltött világ, és
hogy az ember lényege nem csak botorkálás az időben. És még mindig azt mondod:
megmagyarázhatatlan az ember!
Pécs, 2011.december 29.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |