2022. november 27. vasárnap,
Virgil napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Francis Jammes - Nagy, szelíd vonalak
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nagy, szelíd vonalak hajolnak egybe itten:
egyszer a földdel, majd később a mennyel.
De többé magányos szívemre nem szentel
oly' nagy békét, mit egykor mélyen hittem.

Így menekül el lassanként a völgyek bája.
Így menekül el bús szívemből is a bűvölet.
Mit kellene sajnálnom ? Csak a bűnömet,
és a fájdalmat, amit elvitt már az idők árja.

Favágófejsze zuhog tompán a szőlőhegyen.

Az égerfa virágzik. Tavasz hintázik az ágon.
De most, Uram, már sem sóhaj, sem álom
nem fodrozza a vizet s a szél is elül e helyen.

Francis Jammes (1868-1938)
          Ce sont de grandes lignes paisibles

 

Ce sont de grandes lignes paisibles qui se confondent
tantôt avec le ciel, tantôt avec la terre.
Elles n’apportent plus à mon cœur solitaire
cette paix d’autrefois que je croyais profonde.

Ainsi va s’en aller le charme des vallées.
Ainsi va s’en aller le charme de mon cœur.
Qu’aurai-je regretté ? Peut-être la douleur,
peut-être la douleur qui s’en est en allée.

Les coups d’un bûcheron sont sourds dans le coteau.
L’aulne mâle fleurit. Le printemps va venir.
Mais, cette fois, mon Dieu, ni rêve ni soupir
ne passent dans le vent sur cette flaque d’eau.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007