2021. december 6. hétfő,
Miklós napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Temetőben
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák




Őrködő szeretet


A Stabat Matert énekli a kórus. Templomok fájdalmas, megkínzott Krisztusát mutatja a képernyő. Aztán a Feszületet. Azután csak a Megfeszítettet.
A Megfeszített széttárt karral, s mögötte vonulni látszanak a temető keresztjei. Sírok felett repülő csodálatos, különös madár így a szétfeszített kezű Jézus.
Igaz kép. Művészi kép.
Halottak feltámadásig tartó nyugalma fölött a kereszthalálban velünk testvérré lett Krisztus őrködik, Őrködő Szeretet.
Óh, hányféleképpen szól hozzánk a Megfeszített!?
Halljuk? Látjuk? A Megfeszített Szeretet őrködik temetőinkben sírjaink felett...

Anyám sírjánál - Szeretet

Csirkék kapirgálnak az udvaron. A Mindenség arcán karcolást sem ejtenek. Szeretteink sírján kapirgálunk - mi emberek -, a virágnak helyet. A Kozmoszra "támaszkodó" halottjainkat azonban érinteni nem lehet.
Állok Anyám sírja mellett. Nincs itt, hasít belém a döbbenet! Emlékhely csupán a sírhalom. Ha él, léte s élete máshol folytatódik. Talán? Biztos!
Csirkék kapirgálnak az udvaron, bár a Mindenség arcán karcolást sem ejtenek. Anyám sírján "semmit" nem teszek, hiszen a kéz mozdulata nem, egyedül a Szeretet érintheti meg.

Ki áll sírom mellé?

Sírkövek, emlékkövek, fejfák és keresztek a temetőben. Őrzik a halottakat, emlékükre vigyáznak. Sírom jeltelen legyen, csak a szívek őrizzék emlékemet.
Mielőtt megszülettem, nem beszélt rólam előre semmi jel. A temetőben bármi tárgy miért emlékeztessen rám? Születésem előtt néhány szív várt csupán. Ha meghalok, csak annak szívében éljek, aki szeretett.
Egy sírhalom egyszer engem is eltakar.
Élő virág rajta csak a szeretet legyen!

Mit ér sírkő, mit ér márvány akkor nekem? Csak a szívek, amelyek szerettek! Minek hát sírkő, aranybetű, ha nincs szív, amely szeret?
Gyertyát se gyújtsanak. Szívek, igen, mécsek, bennük szeretet. Azt a halál sem fújja el.
Ki áll majd sírom mellé?
Csak az álljon, aki szeret...

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007