2025. november 22. szombat,
Cecília napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Jézus és Veronika, Jeruzsálem asszonyai
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
(Lk. 23,27-28)

Sírnak az asszonyok a keresztúton. Mi mást tehetnének? Csupán könnyeiket adhatják. Jajongásukban  részvét, szeretet. Sírnak. Mit tehet a fegyverbe öltözött erőszakkal szemben a szeretet? Öklöket rázzák feléjük, de ők csak mennek.  Vér piroslik a köveken. Fájdalom bennük. Bátrak, egyikük különösen, bár az evangélista nem említi sem nevét, sem cselekedetét. De jól érzi és írja a francia Mauriac: "Lehetetlen, hogy egy asszony ellenállhatott volna a  vágynak, hogy le ne törölje ezt a rettenetes arcot." Veronika ( a hagyomány őrzi nevét ) cselekedete a vigasztalás örökszép mozdulata.
        Jézus nem utasítja vissza Veronika kendőjét, amellyel vérző, sebes arcát letörli. Elfogadja az együttérzés gyönyörű gyöngédségét. Fölemeli fáradt tekintetét. Belenéz a síró asszonyok, lányok szemébe, amelyek magukba isszák szomorú arcának vonásait. És Jézus megáll. (Micsoda fordulat!) A sajnáltból sajnálkozó lesz, a megsiratottból sírásra intő lesz. Szól. Elgyengült hangja felerősödik. " Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt. Jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és nem szoptattak!"
        Igen, az asszonyok a látottakon sírnak: sebek, vér, köpések, gúny... Jézus figyelmeztet, a fizikai rossznál szörnyűbb a lelki: a szívnek is vannak sebei, fekélyei, daganatai a bűnnek... Boldogok, akik nem szültek, - kiáltja. Igen, mert " rémséges a gondolat, Júdást szülni, hóhért, ki az Urat keresztre feszítette, gyermeket, aki bűnnek válik rabjává". (Prohászka)
        Ó Anyák, Jeruzsálem és hazánk leányai, így figyelmeztet Jézus. Csak az igazi anyaság, a nőiség szépségbe bomlása, ha szentet neveltek, embert, aki " Isten lehelte szép és föld-szülte föld". (Sík S.)
        Jézus elfogadta Veronika kendőjét. Elfogadta a könnyeket. Enyhítette halálos szomorúságát. Addig nincs veszve az emberiség, amíg  vannak könnyező nők és kendőt  nyújtó Veronikák. Sírjatok, csak sírjatok, abba beleszépül a lelketek, enyhül a fájdalom, csitul  a gond. Könnycseppjeitek  balzsam a sebzett szíveknek.
         Az evangélium bőven beszél együtt érző asszonyokról. Árulót, hittagadót nem említ. Azt följegyezte róluk: szerették Őt. A szeretet tesz hatalmassá. A szolgáló lehajlás emel fel. Tekintetükben az isteni irgalom simogat.
        ( Ó jaj, ha  nem így van! Hiszen ismerünk olyat a Bibliában, aki táncáért anyja ellenségének fejét kérte. Szemében nem voltak könnyek. De most maradjunk a keresztúton.)
          Jézus Anyja, és Jeruzsálem síró asszonyai, Veronika lelkű nők, mi "erős" férfiak könnyeitektől tanulunk. És veletek hisszük, amit a Kereszthordozó Urunk mondott: " BOLDOGOK VAGYTOK, AKIK MOST SÍRTOK, MAJD NEVETNI FOGTOK!"
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007