2026. szeptember 1. kedd,
Egyed, Egon napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Miért adtad mély tekintetünket,
hogy jövőnket sejtse szüntelen,
s ne ringasson üdvösségbe minket
földi boldogság, se szerelem?
Miért adtad, végzet, azt az érzést,
mely a furcsa forgatagon át
kémlelőn egymás szemébe néz és
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Jézus és Veronika, Jeruzsálem asszonyai
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
(Lk. 23,27-28)

Sírnak az asszonyok a keresztúton. Mi mást tehetnének? Csupán könnyeiket adhatják. Jajongásukban  részvét, szeretet. Sírnak. Mit tehet a fegyverbe öltözött erőszakkal szemben a szeretet? Öklöket rázzák feléjük, de ők csak mennek.  Vér piroslik a köveken. Fájdalom bennük. Bátrak, egyikük különösen, bár az evangélista nem említi sem nevét, sem cselekedetét. De jól érzi és írja a francia Mauriac: "Lehetetlen, hogy egy asszony ellenállhatott volna a  vágynak, hogy le ne törölje ezt a rettenetes arcot." Veronika ( a hagyomány őrzi nevét ) cselekedete a vigasztalás örökszép mozdulata.
        Jézus nem utasítja vissza Veronika kendőjét, amellyel vérző, sebes arcát letörli. Elfogadja az együttérzés gyönyörű gyöngédségét. Fölemeli fáradt tekintetét. Belenéz a síró asszonyok, lányok szemébe, amelyek magukba isszák szomorú arcának vonásait. És Jézus megáll. (Micsoda fordulat!) A sajnáltból sajnálkozó lesz, a megsiratottból sírásra intő lesz. Szól. Elgyengült hangja felerősödik. " Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt. Jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és nem szoptattak!"
        Igen, az asszonyok a látottakon sírnak: sebek, vér, köpések, gúny... Jézus figyelmeztet, a fizikai rossznál szörnyűbb a lelki: a szívnek is vannak sebei, fekélyei, daganatai a bűnnek... Boldogok, akik nem szültek, - kiáltja. Igen, mert " rémséges a gondolat, Júdást szülni, hóhért, ki az Urat keresztre feszítette, gyermeket, aki bűnnek válik rabjává". (Prohászka)
        Ó Anyák, Jeruzsálem és hazánk leányai, így figyelmeztet Jézus. Csak az igazi anyaság, a nőiség szépségbe bomlása, ha szentet neveltek, embert, aki " Isten lehelte szép és föld-szülte föld". (Sík S.)
        Jézus elfogadta Veronika kendőjét. Elfogadta a könnyeket. Enyhítette halálos szomorúságát. Addig nincs veszve az emberiség, amíg  vannak könnyező nők és kendőt  nyújtó Veronikák. Sírjatok, csak sírjatok, abba beleszépül a lelketek, enyhül a fájdalom, csitul  a gond. Könnycseppjeitek  balzsam a sebzett szíveknek.
         Az evangélium bőven beszél együtt érző asszonyokról. Árulót, hittagadót nem említ. Azt följegyezte róluk: szerették Őt. A szeretet tesz hatalmassá. A szolgáló lehajlás emel fel. Tekintetükben az isteni irgalom simogat.
        ( Ó jaj, ha  nem így van! Hiszen ismerünk olyat a Bibliában, aki táncáért anyja ellenségének fejét kérte. Szemében nem voltak könnyek. De most maradjunk a keresztúton.)
          Jézus Anyja, és Jeruzsálem síró asszonyai, Veronika lelkű nők, mi "erős" férfiak könnyeitektől tanulunk. És veletek hisszük, amit a Kereszthordozó Urunk mondott: " BOLDOGOK VAGYTOK, AKIK MOST SÍRTOK, MAJD NEVETNI FOGTOK!"
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007