 | | | 2025. december 26. péntek, karácsony István napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | | | | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Ha a tudományosság szempontjai alapján közelítjük meg az év legszebb ünnepnapját, akkor azt mondhatjuk, Jézus Krisztus születésének napja a világtörténelem legfontosabb dátuma....
| | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jézus és Veronika, Jeruzsálem asszonyai | |
(Lk. 23,27-28)
Sírnak az asszonyok a keresztúton. Mi mást tehetnének? Csupán
könnyeiket adhatják. Jajongásukban részvét, szeretet. Sírnak.
Mit tehet a fegyverbe öltözött erőszakkal szemben a szeretet?
Öklöket rázzák feléjük, de ők csak mennek. Vér piroslik a
köveken. Fájdalom bennük. Bátrak, egyikük különösen, bár az
evangélista nem említi sem nevét, sem cselekedetét. De jól érzi és
írja a francia Mauriac: "Lehetetlen, hogy egy asszony
ellenállhatott volna a vágynak, hogy le ne törölje ezt a
rettenetes arcot." Veronika ( a hagyomány őrzi nevét )
cselekedete a vigasztalás örökszép mozdulata. Jézus nem utasítja
vissza Veronika kendőjét, amellyel vérző, sebes arcát letörli.
Elfogadja az együttérzés gyönyörű gyöngédségét. Fölemeli fáradt
tekintetét. Belenéz a síró asszonyok, lányok szemébe, amelyek
magukba isszák szomorú arcának vonásait. És Jézus megáll. (Micsoda
fordulat!) A sajnáltból sajnálkozó lesz, a megsiratottból sírásra
intő lesz. Szól. Elgyengült hangja felerősödik. " Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább
magatok és gyermekeitek miatt. Jönnek majd napok, amikor azt fogják
mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és
nem szoptattak!" Igen, az asszonyok a
látottakon sírnak: sebek, vér, köpések, gúny... Jézus figyelmeztet,
a fizikai rossznál szörnyűbb a lelki: a szívnek is vannak sebei,
fekélyei, daganatai a bűnnek... Boldogok, akik nem szültek, -
kiáltja. Igen, mert " rémséges a gondolat, Júdást szülni,
hóhért, ki az Urat keresztre feszítette, gyermeket, aki bűnnek
válik rabjává". (Prohászka) Ó Anyák, Jeruzsálem és
hazánk leányai, így figyelmeztet Jézus. Csak az igazi anyaság, a
nőiség szépségbe bomlása, ha szentet neveltek, embert, aki "
Isten lehelte szép és föld-szülte föld". (Sík S.) Jézus elfogadta Veronika
kendőjét. Elfogadta a könnyeket. Enyhítette halálos szomorúságát.
Addig nincs veszve az emberiség, amíg vannak könnyező nők és
kendőt nyújtó Veronikák. Sírjatok, csak sírjatok, abba
beleszépül a lelketek, enyhül a fájdalom, csitul a gond.
Könnycseppjeitek balzsam a sebzett szíveknek. Az evangélium
bőven beszél együtt érző asszonyokról. Árulót, hittagadót nem
említ. Azt följegyezte róluk: szerették Őt. A szeretet tesz
hatalmassá. A szolgáló lehajlás emel fel. Tekintetükben az isteni
irgalom simogat. ( Ó jaj, ha nem
így van! Hiszen ismerünk olyat a Bibliában, aki táncáért anyja
ellenségének fejét kérte. Szemében nem voltak könnyek. De most
maradjunk a keresztúton.) Jézus Anyja, és Jeruzsálem síró asszonyai, Veronika lelkű nők, mi
"erős" férfiak könnyeitektől tanulunk. És veletek
hisszük, amit a Kereszthordozó Urunk mondott: " BOLDOGOK
VAGYTOK, AKIK MOST SÍRTOK, MAJD NEVETNI FOGTOK!" |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |