 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jézus és Veronika, Jeruzsálem asszonyai | |
(Lk. 23,27-28)
Sírnak az asszonyok a keresztúton. Mi mást tehetnének? Csupán
könnyeiket adhatják. Jajongásukban részvét, szeretet. Sírnak.
Mit tehet a fegyverbe öltözött erőszakkal szemben a szeretet?
Öklöket rázzák feléjük, de ők csak mennek. Vér piroslik a
köveken. Fájdalom bennük. Bátrak, egyikük különösen, bár az
evangélista nem említi sem nevét, sem cselekedetét. De jól érzi és
írja a francia Mauriac: "Lehetetlen, hogy egy asszony
ellenállhatott volna a vágynak, hogy le ne törölje ezt a
rettenetes arcot." Veronika ( a hagyomány őrzi nevét )
cselekedete a vigasztalás örökszép mozdulata. Jézus nem utasítja
vissza Veronika kendőjét, amellyel vérző, sebes arcát letörli.
Elfogadja az együttérzés gyönyörű gyöngédségét. Fölemeli fáradt
tekintetét. Belenéz a síró asszonyok, lányok szemébe, amelyek
magukba isszák szomorú arcának vonásait. És Jézus megáll. (Micsoda
fordulat!) A sajnáltból sajnálkozó lesz, a megsiratottból sírásra
intő lesz. Szól. Elgyengült hangja felerősödik. " Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább
magatok és gyermekeitek miatt. Jönnek majd napok, amikor azt fogják
mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és
nem szoptattak!" Igen, az asszonyok a
látottakon sírnak: sebek, vér, köpések, gúny... Jézus figyelmeztet,
a fizikai rossznál szörnyűbb a lelki: a szívnek is vannak sebei,
fekélyei, daganatai a bűnnek... Boldogok, akik nem szültek, -
kiáltja. Igen, mert " rémséges a gondolat, Júdást szülni,
hóhért, ki az Urat keresztre feszítette, gyermeket, aki bűnnek
válik rabjává". (Prohászka) Ó Anyák, Jeruzsálem és
hazánk leányai, így figyelmeztet Jézus. Csak az igazi anyaság, a
nőiség szépségbe bomlása, ha szentet neveltek, embert, aki "
Isten lehelte szép és föld-szülte föld". (Sík S.) Jézus elfogadta Veronika
kendőjét. Elfogadta a könnyeket. Enyhítette halálos szomorúságát.
Addig nincs veszve az emberiség, amíg vannak könnyező nők és
kendőt nyújtó Veronikák. Sírjatok, csak sírjatok, abba
beleszépül a lelketek, enyhül a fájdalom, csitul a gond.
Könnycseppjeitek balzsam a sebzett szíveknek. Az evangélium
bőven beszél együtt érző asszonyokról. Árulót, hittagadót nem
említ. Azt följegyezte róluk: szerették Őt. A szeretet tesz
hatalmassá. A szolgáló lehajlás emel fel. Tekintetükben az isteni
irgalom simogat. ( Ó jaj, ha nem
így van! Hiszen ismerünk olyat a Bibliában, aki táncáért anyja
ellenségének fejét kérte. Szemében nem voltak könnyek. De most
maradjunk a keresztúton.) Jézus Anyja, és Jeruzsálem síró asszonyai, Veronika lelkű nők, mi
"erős" férfiak könnyeitektől tanulunk. És veletek
hisszük, amit a Kereszthordozó Urunk mondott: " BOLDOGOK
VAGYTOK, AKIK MOST SÍRTOK, MAJD NEVETNI FOGTOK!" |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |