 | | | 2025. július 14. hétfő, Örs, Stella napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kitartani akkor is, amikor mindenki megértené az összeomlást | | 
1889. július
28-án, 132 éve született Nyirő József erdélyi magyar író. Nyirő József, a
legendás székely írófejedelem, aki úgyszólván minden egyes sorával a ma oly
hiányzó magyar életerőt hirdette, tudva, hogy a győztesek soha nem adják fel a
harcot, akik viszont feladják, sohasem győzhetnek, továbbá, hogy azt bárki fel
tudja adni, hiszen az a legkönnyebb, de aki kitart akkor is, amikor mindenki
megértené, hogy összeomlik, az az igazán erős!
Igen, ma, amikor mind a
közéletben, mind a művészi életben az elvtelen kompromisszumkötés, az akaratát
soha véka alá nem rejtő ellenségnek való megfeleléskényszer, az igazi nagyságok
maradéktalan vállalása szalonképtelenségnek minősítése alapján jut rendszerint
valakinek több grádics, válik egyre aktuálisabbá Nyirőnek nemcsak az írói,
hanem a (sok róla amúgy oly elismerően nyilatkozó számára mégis terhes)
közéleti, politikai pályája is.
Igen, egyenesen elszomorító jele
ugyanis a konzervatív táborbeliek (kiváltképpen a magukat a két világháború
közti „népi irodalom” mai híveinek vallók) spirituális és intellektuális
mélyrepülésének, hogy közéleti-politikai szerepéről vagy hallgatnak, vagy
azonnal védekező hadállásba helyezkedve nyilatkoznak róla, parlamenti
képviselőségét, politikai publikációit (kiváltképpen a „Magyar Erő” című lapban
való szerepléseit) gondosan „elválasztva” szépirodalmi munkásságától.
Igen, ők
azok, akik görcsösen csak azt hajtogatják, mennyire nem volt „szélsőséges”,
azaz nyilas, fasiszta (mintha legalábbis szégyen lenne, ha netán az lett
volna!), figyelmen kívül hagyva, hogy a korában a magyar és az olasz nemzeti
radikalizmus nyílt vagy burkolt támogatása egyértelműen a trianoni rendszert
létrehozó világhatalommal szembeni lázadás talán legadekvátabb formái közé
tartozott, mindazonáltal a pártjaikban való közreműködést ő csak eszköznek
tekintette, nem célnak.
Igen, célja ugyanis hazánk teljes
szellemi, területi és anyagi felszabadítása volt a trianoni rendszert
megalkotók alól, ezért lett az Erdélyi Párt képviselője, ezért maradt 1944.
október 15-e után is országgyűlésünk tagja, felismerve, hogy az Európát
bevallottan elsöpörni akaró bolsevizmussal szembeni élethalál harcunk
megvívásához történelmi szükségszerűség a Berlin-Róma-Tokió tengelyhez történő
tartozás, független a párt- és kormányérdekektől, példát mutatva ezzel az
összetartásra.
Igen, kétségtelenül kevesebb
konfrontációval jár persze az ellenséges hadállásokkal szembeni fáradhatatlan
védekezésben a konzervatív széplelkeknek a csak az Erdély mitologikus
szépségeit tollára tűző író magasztalása, mint politikai szerepvállalásának
azzal egyenrangúként való elismerése, amelynek egyértelmű jeleként súlyos
betegségében oly sok korábban lelkes olvasója teljesen magára hagyta, akik
ezzel persze csak azt adták tudtára, hogy aligha voltak valaha is a barátai.
Igen, aligha, akikkel szemben (a
kortársai közül Erdélyi Józseffel, Sértő Kálmánnal, Sinka Istvánnal szintén
csak megfeleléskényszerrel foglalkozó népnemzetiek szemében náluknál is nagyobb
szálkának számító, ezért elhallgatott) Alföldi Géza viszont kitartott mellette,
mert megértette, hogy a legnagyobb fájdalom számára a saját állítólagos hívei
iránta való közönye, a Szabó Dezső-i sors, vagyis annak megtapasztalása, hogy
bizony „az örökkévaló dolgok hívása nem üzenet a süket emberfülnek”.
Igen, velük, a saját árnyékuktól
is megijedőkkel szemben a legendás székely írófejedelem úgyszólván minden egyes
sorával a belőlük oly hiányzó magyar életerőt hirdette, tudva, hogy a győztesek
soha nem adják fel a harcot, akik viszont feladják, sohasem győzhetnek,
továbbá, hogy bárki fel tudja adni, hiszen az a legkönnyebb, de aki kitart
akkor is, mikor mindenki megértené, hogy összeomlik, az az igazán erős!
|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |