2022. július 4. hétfő,
Ulrik napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Trianon
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

Olyan korban élünk, amelyben a történelem hivatalos változata mellett létezik annak az elhallgatni akart valósága is.
Így vagyunk a trianoni békediktátummal is, melyet a hivatalos tudomány „Trianoni békeszerződés”-ként aposztrofál.
A korában Nagy Háborúnak nevezett világégés tulajdonképpen nem a központi hatalmak vereségével végződött, hanem a frontokon elterjesztett dezinformációs hullám hatására való önfeladással.
Ez már 1849-ben is jól működött, hiszen a magyar fegyverletétel a Görgey-féle honárulás aktusa volt, melyet az őszi esőzés előtt véghez kellett vinni, mielőtt az orosz csapatok elhagyják az országot.
A háttérben természetesen Anglia beleegyezése is kellett, így a szabadságharc az orosz-angol nyugat-kelet egyensúlyi tengely érdekében történt meg.
1914-ben a Rothschild bankház sürgetésére politikai kataklizmát kellett előidézni, hogy a két közép-európai szuperhatalmat szétrobbantsák. Az eredmény akkor még nem volt látható, de kísérletnek jó volt, hogy vagy a német maradvány, vagy a magyar csonkaország helyén épül fel a Herzl Tivadar által megálmodott új Zsidó állam.
A folyamat jól látható már akkor is, ha a magyarországi irodalmi élet jelenségeivel akarjuk igazolni az ezeréves nemzetállam süllyedését.
A XIX. század végén kudarcot vallott asszimilációs folyamat eredményeképp megszűnt a magyar irodalom, melyet felváltott azt a magyarországi literatúra. A kor végzetes szellemtörténeti eseményeként
 a német származású írók hangos és lőporfüstös magyarkodásával párhuzamosan a zsidó elkülönülés ekkor következett be. Az első hullám Kiss József, Bródy és Szomory. Majd Molnár, Szép Ernő, Lukács György, Jászi Oszkár és Ignotus megjelenésével megkezdődött a klasszikus tradíciók kíméletlen felszámolása. 
Már korábban Petőfit frázissá, Aranyt üres méltósággá, Jókait anakronizmussá fokozza a szinte teljesen nemzetidegen sajtó, Ady pedig vakon botorkál a filoszemitizmus bódultságában, hogy maga legyen irodalmunk romjain a legmagyarabb balek, hogy akkor eszméljen, mikor már erőtlen volt ahhoz, hogy visszarúgja önmaga és nemzete egész becsapottságát.
A magyar sajtó végvári harcokat vívott elsősorban katolikus és református oldalról, de az egyházak ekkor már fogatlan oroszlánként vicsorogtak a szabadkőműves páholyokból levezényelt liberális hazaárulásra.
A zsidóságot a faji és a vallási eszme szétválaszthatatlan egysége konzerválta, jól tudta, hogy az állam és az egyház szétválasztásának paradox eszméjével mindkettőt elpusztítja.

A másik ellenség a nyelv volt.
A nyelvtörténeti vita soha nem volt tudományos kérdés, hanem a politikai akarat dezilluzionista rákfenéje. Az anyanyelv két végpontja a múlt és a jövő. A finnugor eszme a múltat semmisítette meg, Kiss József, Szomory és Ignotus a jövő ellen indított hadjáratot.
Soha nem volt ilyen mértékű pusztítás azelőtt a magyar irodalomban. És hogy a rövid és átmeneti győzelmek ellenére is ki volt a győztes, azt a mai irodalmi jelenünk megválaszolja.
Fél évszázada tart, hogy a magyar tehetségeket visszataposták az ugarba, s talán egyetlen nagy törzs – Döbrentei –tudott lombot növeszteni annyi fejszecsapás ellenében.

 


A napokban megszavazott kettős állampolgárság az egyik legsilányabb csalás az utóbbi száz évben. A törvény értelmetlen és magyarellenes mindaddig, amíg a kettős állampolgárság nem a Kárpát-medence magyarságát építi vissza a nemzet testébe szavazati joggal.
A jelenlegi törvény a külhoni zsidóságnak kedvez, mely kaján vigyorral fogja felvásárolni a teljes magyar föld 90%-át.
Irodalmunk megszűnt, a nyelv folyamatosan korcsosul, a nemzeti vagyon bolsevik dzsentrimámorban párolgott el.
Kilencven év után most fog hangosan dörrenni fölöttünk Trianon dögszagú kriptája.

A Nyugat szerkesztősége volt a magyar irodalom Trianonja. Ahogy a Nagy Háborúban utoljára ragyogott fel a magyar katonaeszme egyedülálló zsenije, akként lett nyers hiábavalósággá a Nyugat hasábjain publikáló magyar zsenik ragyogása.
A magyarságot feldarabolták az állameszme és az irodalmi tudat szintjén.
Ami maradt a jelenkorig, az már csak a lendület egyre lassuló energiája. A magyarság két évtizeden belül felszámolásra kerül. Történelme, tudománya és művészete raktári számot kap a sumer, avar, hun és szkíta népek holttetemei mellett.

Tamás-Tarr Melinda
[egyéb] érkezett: 2010.06.28. 00:59:17 (mindenki olvashatja)
Miért lett eltűntetve a június 15-i, kiegészítő, hosszú hozzászólásom?
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007