2022. augusztus 18. csütörtök,
Ilona napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az első magyar romantikus
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Két fiatalon meghalt titán küzd a magyar irodalomban eleddig senkinek sem odaítélt, és mindenképpen kétes értékű rangért. Mindketten törékeny lelkek voltak, mindketten fiatalon haltak meg, mindketten alig hagytak néhány tucat versen és elborzasztó életükön kívül mást, mint egy új irodalmi korszak ígéretét. Egyikük Ányos Pál volt, és mögötte állt szorosan Dayka Gábor.
A magyar irodalomtörténet-írás a magyar romantikát Berzsenyi és Kölcsey felléptével kezdi, s már a rokokós és szabadszellemű Csokonait sem tartja romantikusnak.
Szerb Antal a német szellemtörténeti kutatás hatására már Ányost, Daykát, Gyöngyösit preromantikusnak tartja.

Irodalmunk paradox helyzeténél fogva előbb jelenik meg a romantikus ember, mint a romantikus vers. Ennek elsősorban nem nyelvi okai voltak, hiszen a nyelv készen állt még arra is, hogy sokkal merészebb, már-már a korszakot messze meghaladó expresszív hatás keltésére. Ezért történhetett meg, hogy a modernebb szellemű Kölcsey a sokkal zártabb és ódonabb műveltségű Berzsenyi szabad képalkotását túlzónak és követhetetlennek érezze.
Kazinczy nyelvújításnak tartott mozgalma pedig legalább annyi kárt okozott a nyelvnek, mint amennyit emelt rajta. Ennek legszebb bizonyítéka Katona Bánk bánjának nyelvújítás előtti nyelve a negyvenes években mégis sikerre jut, s nemcsak történelmi perspektívái miatt. Még néhány évtizedik két magyar nyelv él egymás mellett, míg végül az győzedelmeskedik, amely mögé felsorakozik az új – sokszor a nemzeti érdekekkel szembenálló – akadémikusréteg. A szabadságharc bukása után ez a folyamat felgyorsul, s ebben az időben a nyelvet megsebző negatív tendenciák is egyre jobban felerősödnek, s az irodalmi életünkre is visszahatnak.
A magyarság a legnagyobb vesztesse az osztrák szomszédságnak, ennek a sem keleti, sem nyugati kultúrának, mely hol az olasz, hol a francia rokokónak hódol, hol Metastasio unalmas és fárasztó semmitmondását ünnepli, hol a francia szellem majmolásába süllyed. És ezen a torz szűrön jut Magyarországra a nyugati kultúra, mely még Petőfit is képes volt megfertőzni a biedermeier kórságával, másodlagosságával, a magyarságban csak egzotikumot és keleti bazárvilágot látó szűkkeblűségével.

Tehát a romantikus ember víziója Ányos Pálba jelenik meg először, majd egy évtizeddel később Daykában.
Ekkora a német szentimentalizmus és az angol tájlíra már szétáradt a kontinensen, hogy két évvel később megteljen latin-francia színekkel.
Ez már Hölderlin és az ifjú Novalis kora, majd később Tiecké. De már a romantikus ember, a romantikus érzékenység és világidegenség csakúgy létezik, ahogyan a romantikus sors is meddővé váló vegetáció lesz.
Dayka és Ányos alig fiatalabbak Hölderlinnél, sorsuk szinte hölderlini vagy Novalis-i sors.
Bár Ányos a pálos rendiek kolostorába tér vissza meghalni szerelmi bánatában, Daykában mutatkozik meg a romantikus lázadás. Ő már inkább a végzet embere. Még Csokonai harca is eltörpül az elöljáróival Dayka küzdelmeihez képest.
Ányos alakja annyira áttetsző, hogy ő maga a romantikus véglet, míg Dayka a tökéletes romantikus ember, egymaga a beteljesedés.
Bár nem magas férfi, de megjelenése tele van kellemmel, feltűnően szép arcú, kedves beszédű. Mivel papi pályára készül, ezért szónoki képessége is kimagasló, ahogy nyelvtehetsége is. Hét nyelven ért és olvas, németül, franciául, görögül és latinul is versel, de tótul és héberül is ért.
Daykában nemcsak a szépség tekintetében van sok Byronból, hanem vitalitásban.
Bár ereiben arisztokrata vér is csörgedez, mégis Kelet-Magyarország plebejusrétegéből jön. Rövid élete a Miskolc-Eger-Lőcse háromszögben lobban fel és lobban el.
Az egri papnevelde növendékeként nem vesz részt társai némileg világias életvitelében, visszahúzódó és csendben töprengő alakja már félig nem evilági. Ugyanakkor megismervén korának irodalmát, szelleme megtelik érzékeny és rebellis lázakkal. Egyházi elöljáró kivizsgálják prédikációit, és azokat lázítónak és összeegyeztethetetlennek ítélik.
Dayka izzó sebekkel távozik, hogy gyenge szíve újabb az újabb csapásoktól elhamvadjon.
Hiába figyelmeztetik és intik, beleszeret egy közönséges és izgága természetű cselédbe, akit később feleségül vesz.
Még az egri sebek sem gyógyulnak benne, a házassága a legborzalmasabb kalandja volt életének. Dayka után az ilyesfajta könnyelmű nők pusztító hadjárata olyan költőket kerget magányba és halálba, mint Katona, Madách, Vajda János vagy Juhász Gyula.
Daykán még az sem segít, hogy szép volt, okos és művelt, s leginkább tiszta.
Míg Madách vadember lesz, Vajda féktelen és őrjöngő, Juhász őrült, Dayka lezüllik.
Egész hátralévő élete menekülés és boldogtalanság. Végül Ungvárra kerül, feleségétől külön költözik. De a züllése végleg összeroppantja jellemét, törékeny lényét tüdőbetegsége elpusztítja. Alig egy évvel él többet, mint Petőfi.
Egyedül Kazinczy áll mögé teljes tekintélyével, s menti meg az irodalom számára Dayka misztikusan szép és gondosan kimunkált verseit.
Mert ezek a hátramaradt versek nemcsak szépségihlette költői architektúrák, hanem a magyar nyelvzene legércesebb zengésű orkánjai is. Bennük van a magyar katolicizmus prédikációs emelkedettsége, harcos spiritualizmusa.
Ha több adatott volna neki, talán Csokonai mellé nő, s ha boldogabb életet nyer, a kor sugárzási központjává válhatott volna.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007