 | | | 2025. július 19. szombat, Emília napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az első magyar romantikus | |
Két fiatalon meghalt titán küzd a magyar irodalomban eleddig senkinek sem odaítélt, és mindenképpen kétes értékű rangért. Mindketten törékeny lelkek voltak, mindketten fiatalon haltak meg, mindketten alig hagytak néhány tucat versen és elborzasztó életükön kívül mást, mint egy új irodalmi korszak ígéretét. Egyikük Ányos Pál volt, és mögötte állt szorosan Dayka Gábor. A magyar irodalomtörténet-írás a magyar romantikát Berzsenyi és Kölcsey felléptével kezdi, s már a rokokós és szabadszellemű Csokonait sem tartja romantikusnak. Szerb Antal a német szellemtörténeti kutatás hatására már Ányost, Daykát, Gyöngyösit preromantikusnak tartja.
Irodalmunk paradox helyzeténél fogva előbb jelenik meg a romantikus ember, mint a romantikus vers. Ennek elsősorban nem nyelvi okai voltak, hiszen a nyelv készen állt még arra is, hogy sokkal merészebb, már-már a korszakot messze meghaladó expresszív hatás keltésére. Ezért történhetett meg, hogy a modernebb szellemű Kölcsey a sokkal zártabb és ódonabb műveltségű Berzsenyi szabad képalkotását túlzónak és követhetetlennek érezze. Kazinczy nyelvújításnak tartott mozgalma pedig legalább annyi kárt okozott a nyelvnek, mint amennyit emelt rajta. Ennek legszebb bizonyítéka Katona Bánk bánjának nyelvújítás előtti nyelve a negyvenes években mégis sikerre jut, s nemcsak történelmi perspektívái miatt. Még néhány évtizedik két magyar nyelv él egymás mellett, míg végül az győzedelmeskedik, amely mögé felsorakozik az új – sokszor a nemzeti érdekekkel szembenálló – akadémikusréteg. A szabadságharc bukása után ez a folyamat felgyorsul, s ebben az időben a nyelvet megsebző negatív tendenciák is egyre jobban felerősödnek, s az irodalmi életünkre is visszahatnak. A magyarság a legnagyobb vesztesse az osztrák szomszédságnak, ennek a sem keleti, sem nyugati kultúrának, mely hol az olasz, hol a francia rokokónak hódol, hol Metastasio unalmas és fárasztó semmitmondását ünnepli, hol a francia szellem majmolásába süllyed. És ezen a torz szűrön jut Magyarországra a nyugati kultúra, mely még Petőfit is képes volt megfertőzni a biedermeier kórságával, másodlagosságával, a magyarságban csak egzotikumot és keleti bazárvilágot látó szűkkeblűségével.
Tehát a romantikus ember víziója Ányos Pálba jelenik meg először, majd egy évtizeddel később Daykában. Ekkora a német szentimentalizmus és az angol tájlíra már szétáradt a kontinensen, hogy két évvel később megteljen latin-francia színekkel. Ez már Hölderlin és az ifjú Novalis kora, majd később Tiecké. De már a romantikus ember, a romantikus érzékenység és világidegenség csakúgy létezik, ahogyan a romantikus sors is meddővé váló vegetáció lesz. Dayka és Ányos alig fiatalabbak Hölderlinnél, sorsuk szinte hölderlini vagy Novalis-i sors. Bár Ányos a pálos rendiek kolostorába tér vissza meghalni szerelmi bánatában, Daykában mutatkozik meg a romantikus lázadás. Ő már inkább a végzet embere. Még Csokonai harca is eltörpül az elöljáróival Dayka küzdelmeihez képest. Ányos alakja annyira áttetsző, hogy ő maga a romantikus véglet, míg Dayka a tökéletes romantikus ember, egymaga a beteljesedés. Bár nem magas férfi, de megjelenése tele van kellemmel, feltűnően szép arcú, kedves beszédű. Mivel papi pályára készül, ezért szónoki képessége is kimagasló, ahogy nyelvtehetsége is. Hét nyelven ért és olvas, németül, franciául, görögül és latinul is versel, de tótul és héberül is ért. Daykában nemcsak a szépség tekintetében van sok Byronból, hanem vitalitásban. Bár ereiben arisztokrata vér is csörgedez, mégis Kelet-Magyarország plebejusrétegéből jön. Rövid élete a Miskolc-Eger-Lőcse háromszögben lobban fel és lobban el. Az egri papnevelde növendékeként nem vesz részt társai némileg világias életvitelében, visszahúzódó és csendben töprengő alakja már félig nem evilági. Ugyanakkor megismervén korának irodalmát, szelleme megtelik érzékeny és rebellis lázakkal. Egyházi elöljáró kivizsgálják prédikációit, és azokat lázítónak és összeegyeztethetetlennek ítélik. Dayka izzó sebekkel távozik, hogy gyenge szíve újabb az újabb csapásoktól elhamvadjon. Hiába figyelmeztetik és intik, beleszeret egy közönséges és izgága természetű cselédbe, akit később feleségül vesz. Még az egri sebek sem gyógyulnak benne, a házassága a legborzalmasabb kalandja volt életének. Dayka után az ilyesfajta könnyelmű nők pusztító hadjárata olyan költőket kerget magányba és halálba, mint Katona, Madách, Vajda János vagy Juhász Gyula. Daykán még az sem segít, hogy szép volt, okos és művelt, s leginkább tiszta. Míg Madách vadember lesz, Vajda féktelen és őrjöngő, Juhász őrült, Dayka lezüllik. Egész hátralévő élete menekülés és boldogtalanság. Végül Ungvárra kerül, feleségétől külön költözik. De a züllése végleg összeroppantja jellemét, törékeny lényét tüdőbetegsége elpusztítja. Alig egy évvel él többet, mint Petőfi. Egyedül Kazinczy áll mögé teljes tekintélyével, s menti meg az irodalom számára Dayka misztikusan szép és gondosan kimunkált verseit. Mert ezek a hátramaradt versek nemcsak szépségihlette költői architektúrák, hanem a magyar nyelvzene legércesebb zengésű orkánjai is. Bennük van a magyar katolicizmus prédikációs emelkedettsége, harcos spiritualizmusa. Ha több adatott volna neki, talán Csokonai mellé nő, s ha boldogabb életet nyer, a kor sugárzási központjává válhatott volna.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |