2025. július 15. kedd,
Henrik, Roland napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Irodalmi miniatűrök 11.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A tudós, aki csaló is

Thaly Kálmán irodalmunk egy legkülönösebb alakja, hatása és személye messze túlmutat az irodalom határain, lovag volt és újságíró, politikus és kormánytanácsos, akadémikus és miniszteri titkár, bölcsészdoktor, bár csak tiszteletbeli, valamint a magyar katonai műnyelv kitalálója és szinte az összes tudományos tanács tagja. Társadalmi szerepe sem elhanyagolható, hiszen ő teremti meg a békét Tisza István és annak félbolond ellenzéke közt. A világkiállítás egyik legkreatívabb szervezője volt, s neki még azt is sikerült elérnie, hogy a nagy magyar emigránsok porhüvelye a haza földjébe nyugodjanak. Ezenfelül költő, de ma az irodalomtörténet mint csalóról emlékezik meg.
Történt ugyanis, hogy Thaly, aki a kuruc kor nagy ismerője volt, s aki maga is gyűjtötte a Thököly és Rákóczi korának népdalait, váratlanul egy igen jelentős és szenvedélyes hangú gyűjteménnyel állt elő.
Thaly ugyanis minden alkalmat megragadott, hogy a letűnt magyar világ fényeit újra fellobbantsa, s talán bízott abban, hogy ezáltal a Habsburg-monrchia korhadt tákolmánya elhamvad, vagy legalábbis annak fáklyafényei elhalványodnak a magyar dicsőség fényei alatt.
Mikor a kurucversek megjelentek, filológusok hada vetette rá magát a gyűjteményre, és a hatalmas nyelvi acsarkodás eredménye az lett, hogy Thaly meghátrált, s beismerte a tettét.
Nem volt elsőrangú költő, s nem ismerte a XVII. és a XVIII. század elejének nyelvi archaizmusait, illetve maga már nem tudta alkalmazni. Még a dilettánsok számára is egyértelmű volt, hogy Thaly olyan kifejezéseket és szófordulatokat alkalmaz, mely akkoriban nem léteztek. Másrészt az a kései romantikus szenvedélyesség, mely Thaly Kurucballadáit jellemezte, idegen volt abban a korban.
Ma már tudjuk, Hogy Thaly Kálmán nem csaló volt, hanem ábrándos lelkű histroikus, aki a kevés számú fellelt dalt igyekezett gyarapítani, hiszen érzete, hogy a lassan elfoszló múlt milyen következményekkel járhat a jövőre. És igaza volt, hiszen ekkor már a magyarságot körbevevő kistitánok hada kitalál mitológiájával becsapta a Nyugatot.

A kutyaarc, az akasztott ember és a kifúrt koponya

Szinte alig ismerjük Ipolyi Arnold és Kertész manó műveit, pedig mindkét szerző el-elvesző nyelvünk és kultúránk utolsó lefényképezője volt.
Ipolyi, a tudós katolikus pap, a szabadságharc után óriási gyűjtőmunkát végzett, hogy a magyarság mitológiájának menthető emlékeit megtalálja. Hatalmas műve ugyan torzó, de a legszebbek egyike, melyet valaha írtak. Egyik legkedvesebb fejtegetése a kudarc szó, mely szerinte a kutyaarc – kutaarc zöngésedése és rediftongizációja következtében jött létre.
Ha valaki kudarcot szenved, az arca, a képe a kutyáéhoz hasonlatosra, hosszúkásra nyúlik. Tehát a kudarc szavunk a megnyúlt képű ember kutyához való hasonlósága által keletkezett.

Kertész Manó nem vérbeli és unalmas szaktudós, inkább a legszellemesebb régészeink egyike volt, aki ásó és kalapács nélkül is képes volt eltemetett korok falairól a feledés kérgeit lehántani. A nyelv és kultúttörténetünk archeológusaként merült alá a régi korokban, s szólásaink és szokásaink nagy értőjeként marad meg az emlékezetünkben.
Neki köszönhetjük a régi magyar beszéd igen közvetlen és jó humorral megírt gyűjteményét, valamint nyelvünk kivesző és elhaló szófordulatainak megmentését.
S bár modern nyelvérzékünk ódzkodik egy-egy magyarázatától, még hibáiban is érezzük szenvedélyes nyelvszeretetét.
Agyafúrt szavunk ravaszt, csalafintát, leleményest jelent, pedig a szó Kertész szerint a középkori koponyafúrásokat idézi meg. Az agyduzzanatokat, a fejben felgyülemlő agyvizet sokszor lékeléssel vezették el. Ezek a szerencsétlenek, akiket gyakran őrültek házába zártak, igen találékonyak voltak az őrök kijátszását, az elzárásból való szökést illetően.
Kertész könyvének másik izgalmas fejtegetése az ágrólszakadt szóösszetétel vizsgálata. Szintn a magyar középkorban minden falu végén volt akasztófa. Ahol mégsem, ott az egyik fát nevezték ki akasztófának, s annak egyik legerősebb ágára akasztották fel a halálraítéltet. A halottakat több napig is ott hagyták, akiket esteleg madarak és vadálatok téptek meg, s akiknek a ruháját is ellophatták. Ezért az ágrólszakadt a nincstelennél is nincstelenebbet jelenti.

Az alvás hatalma

Báró Kemény Zsigmond nevét az emlékezet Jókai neve mellett őrzi, s a romantikus lélek ma is igen nagy kedvvel olvassa ezeket a hatalmas erejű, komor és pesszimista regényeket. Mert Kemény írásai hű lenyomatai voltak ennek a vad és zárkózott léleknek, s legkivált ennek a zömök és alacsony, de iszonyatos erőtől hevülő testnek, és végül e robosztus boltozatú arcnak, melyekből a tekintet úgy sütött a világ felé, mint harcra hívó tűz a hegyek felett.
Rákosi Jenő jegyezte fel az idősebb pályatársról, hogy egy alkalommal két titkosrendőr jelent meg Kemény házában, hogy foganatosítsák a rendőrfőnök cenzúrára és a báró megbüntetésére vonatkozó utasításait. Kemény már a lefekvéshez készülődött, s miközben a két férfi ismertette a zord parancsot, az író kényelmesen elhelyezkedett az ágyában. A két rendőr pedig magyarázott és magyarázott… báró Kemény Zsigmond - a hatalmas úr és író - gyermeki nyugalommal elaludt.
Természetesen az írót nem vonták felelősségre, s még írásának cenzúrázása is elmaradt.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007