2025. július 19. szombat,
Emília napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nagy magyar irodalomtörténészek 4. - Riedl Frigyes
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Riedl Frigyes Debrecenből jött a keleti protestáns akaratosságával felvértezve.
A páncél mégsem volt nehézkes, inkább könnyű, aranyló, finoman megmunkált, de sérülékeny. És egyáltalán nem terheket vagy ütéseket bíró.
Érzékenységéből következett felelősségérzete, törékenysége és sebezhetősége.
Az általános vélekedés szerint ő volt a közvetlenség első professzora a magyar felsőoktatásban úgy, hogy szakított a professzorság allűrjével. Szavaiban a fennköltség a közérthetőséggel párosult, pátoszmentesség és szerető odahajlás jellemezte. Még az egyetemi folyosókra kiszorult diákok is áhítattal hallgatták fejtegetéseinek szórakoztató mitológiáját. Már debreceni tanársága idején szakított a deákos versértelmezés vaskosságával is, tette mindezt a régi koroknak kijáró tisztelettel, de már meghallotta az új költészet távoli földrengéseinek idehallatszó moraját. Még a Debrecenben írt verstana felváltotta a Névy-féle verstant, s talán nem kevés érdeme Riedl felépésének, hogy keletről nyugatra kezdtek friss szelek fújni tudományosságunk áporodott levegőjében.
Híd volt, aki összekötötte a Gyula-féle hegemóniát, mely még ösztönösen deduktív volt saját átmeneti korával, s talán Horváth János legjobb és legméltóbb elődje lehetett.
Minden hatást magába gyűjtött, Gyulaitól, Gregusstól, Herdertől, Taine-től egészen Burchardtig, s talán benne is volt annyi ösztönösség, hogy az ekkor kialakuló szellemtörténeti iskola legmarkánsabb előfutára legyen.
Nála már az irodalom organikus forma, de ebben a nagy organizmusból ki tudja választani az egyéniséget. Ezt mutatja meg legnépszerűbb, de legelavultabb könyve, a hírhedt Arany-monográfiája, melynél kevesebb könyvet daraboltak irodalmi hasfelmetszők formátlan torzókká, mint ezt a könyvet.
És Riedl egyik legnagyobb tragédiája, hogy műve torzó, két nagy könyvét előadásaiból önkényesen válogattak össze.
Aranyról írt könyve jól mutatja, hogy szellemében nem kristályosodott elméletté a tan, csak megközelítések sorozata a könyve, melynek sem módszere, sem következtetései nem mérvadók.
De a könyv mégis sikeres volt, hiszen Riedl könyve regény, nem bonckéssel szabdalt tudományos hullagyalázás, hanem könnyű kézzel rajzolt lélekrajz. Igaz, sok benne a sztereotípia, az olcsón megváltott Arany-kép, mely a szalontai óriásban a harmónia, a genre nagy megteremtőjét láttatta, akiben az élmény és a költészet egymásba ring.
Mikor Riedl az Arany-monográfián dolgozott, pont ilyen volt. Belső harmóniája tanárságában aranynemzedékeket formázott, s mikor az egyetemi ifjúság tolongva vonult előadásaira, s mikor a zsúfolásig megtelt előadóban Riedl szelíd apostoli révülettel mutatta meg az író és az irodalom szent mágiáját, már akkor mindenki sejthette, hogy ezek csak felszíni igazságok, s milyen távol van a tudós a belső sötétségtől, a dionüszoszi világidegenségtől. Mert Riedl, ahogy barátja, Péterfy Jenő is érezhette, hogy a látásuk olyan, mint azé a búváré, aki még a felszín közelében látja az imbolygó fényeket, az eget, a korálok tűzvörös mágiáját, az áramlatok hőingását, a halak vonulását. De nem láthatják az óceáni mélységek elborzasztó nagyszerűségét, a sötétség iszonyát.
Riedl tudósi pályáján megmaradt a nagy szintetizálónak, benne a németség napfényes oldala egyesült franciás könnyedséggel, a magyarság szemlélődő nyugalmával.
De a hatvanas éveiben járó Riedl megtagadta a középkorú Riedl latinos szellemét, s a kései Arany-tanulmánya már-már az óceáni mélységekbe visz, a gyötrődő ember sötét rengetegeibe. És Riedl másodszor is magáról mintázza a saját és kitalált Arany Jánosát, mert utolsó éveiben megtörtsége és a nagy elbizonytalanodás közé szorult.

Talán legnagyobb tragédiája az volt, hogy a tanár elnyomta benne a tudóst, és az ilyen szellemnek a felszínen kellett maradnia. Mert a felszín aranyló csillogása senki előtt nem maradhat rejtve. De a felszín alatt lévő borzalmas nagyszerűségbe tanítványai nem követhették. Riedl pedig megmaradt kitűnő tanárnak, aki saját felszínei fölött ragyogni tudott, s ezt a ragyogást a nemzedékek homlokára tudta varázsolni.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007