2022. július 4. hétfő,
Ulrik napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nagy magyar irodalomtörténészek 8. Várkonyi Nándor
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Várkonyi Nándorról keveset mondunk, ha csak irodalomtörténészi mivoltában mutatjuk meg az utókornak. Valójában az egész emberiség és az emberi történelem érdekelte, a régmúlt ködébe kevesen vetettek bátrabb és messzebblátó pillantást, mint ő.
Ugyanakkor szenvedélyes szeretettel mutatta meg a magyarságát, annak belső erőiből szerveződött eidoszát.
Az irodalomtudomány doktora volt, jól ismerte az egész európai irodalomtörténetünket, s a modernkor magyar irodalomtörténetének egyik legmélyebb és legbiztosabb ítéletű ismerője volt.
A XIX. század legvégén született, s egész életét meghatározta a pannon táj és művelődéseszmény. Habár életének egy részét a fővárosban töltötte, életművének egy szegletét a Dunántúl nyugatias-antikos szellemének megrajzolására fordította. (Magyar Dunántúl).
Mint a világirodalom ismerője, Paul Claudelről, a katolikus irodalom nagy megújítójáról és a nagy belga lírikusról, Verhaerenről írt esszéje a legizgalmasabb kitekintések.
Másrészt orientológiát is hallgatott, s már egészen fiatalon vonzotta a történelem azon ismeretlen vidéke, melyhez oly kevesen merészkednek és jutnak el.
Korán megismerkedett az angol, francia és német archeológiai kutatások eredményeivel, s jól ismerte ezek magyar vonatkozásait is.
Ugyanakkor vonzotta a német szellem- és kultúrtörténeti iskola is, különösen Spengler művei hatottak gondolkodására. A Der Untergand des Abendlandes (A Nyugat alkonya), a Der Mensch und Technik (Ember és gép) és a Reden und Aufsätze (Beszéd és írás) részben irányították a prehistorikus emberiségről való gondolkodását, de Várkonyi felmérhetetlenül hatalmas olvasottsága lehetővé tette, hogy mindent belesűrítsen híres kultúrtörténeti fejtegetésébe, a Sziriat oszlopai című művében. Külön fejezetet szentel Fritz Noetling zseniális műve, a Die kosmischen Zahlen der Cheops Pyramide (A Keopsz piramis mint kozmikus matematikai szimbólumrendszer) című munkájának, melyben a matematikus Noetling a Keopsz piramis geometriájában megtalálja a Föld adatainak, a Föld-Nap távolság és egyéb csillagászati összefüggések visszahatását az egyiptomiak spirituális gondolkodására.
Várkonyi szellemfilozófiai és irodalomtudományi művei sem jelenhettek meg a bolsevizmus éveiben, a Sziriát oszlopai is csak csonkítva láthatott napvilágot Várkonyi szellemiségét meggyalázó előszó kíséretében.
Fiatalemberként katonai szolgálatot teljesített az I. világháborúban, azonban 1917-ben leszerelték egyre elhatalmasodó siketsége miatt. Később teljesen elvesztette a hallását, s ezért a könyvtár lett számára az a szellemi horizont, melyen térben és időben senki nem jutott messzebbre az akkori Magyarországon. Még Hamvas és Kodolányi sem, akikkel Várkonyit – egyébként helytelenül – szokás összekötni, hiszen Kodolányi regényíró volt, és gyakran került kapcsolatban olyan destruktív szellemi áramlatokkal, mint a marxizmus vagy a freudizmus, addig Várkonyit szellemi orientációja a szellemtudományok és a szellemi jobboldalhoz kötötték. Hamvas Béla pedig inkább spiritualista volt, a keleti tanokat felölelő roppant olvasottsága és a nyugati kultúra tisztelete őt egy általa alapított és ebben a helyét azóta is betölthetetlen irányzathoz sodorta.
Várkonyi azonban mindvégig klasszikus értelemben vett tudós is volt, és a modern magyar irodalom egyik legjelentősebb ismerője saját korában. Két vaskos monográfiája is megjelent a modern magyar irodalomról, bár a második az első átdolgozott változata, mégis Várkonyi nemcsak a könyve tartalmát módosította, hanem szemléletében is akadtak változtatások.
Ebben a műben kíméletlenül leleplezi a Nyugat politikai orientációját, és azokat a negatív tendenciákat, melyeket a Nyugat zsidó származású írói, költői és mecénásai a magyarság ellenében képviseltek. Ezért nem jelenhetett meg a Modern magyar irodalom és annak átdolgozása Az újabb magyar irodalom a mai napig új kiadásokban.
Várkonyi ezekben mindent elmond a 1880-tól a húszas és harmincas évek magyar íróiról. E művet is a bámulatos mennyiségű ismeretanyag, a józan ítélőképesség és a költői szépségekben vibráló szépirodalmi stílus jellemzi.
Számtalan tanulmányt írt kortársairól, de legalább annyira vonzotta a régi magyar irodalom története, mint saját közvetlen koráé.
Mindemellett Petőfi személyének is kutatójává lett, de elsőként fedezte fel az irodalomtörténet szociológiáját.
Érdekes összefoglaló műve az Írás története, mely ugyan nem tartozik a legjobb művei közé, inkább a korábban e témában írt művek rendszerező és pragmatikus összefoglalása.
Várkonyi is azon tudósok közé tartozott, akik a tudományos gondolkodás felett állva megmaradtak az emberiséget és a magyarságot rajongva szemlélő nagy mesélőnek.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007