2022. augusztus 18. csütörtök,
Ilona napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Irodalmi miniatűrök 12.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Zivataros századok

Abban az időben, mikor Kölcsey megírta a később nemzeti imádságunkká váló Himnuszt, a cenzor a szellemi szabadság elnyomójaként állt a köztudatban. Természetesen a költők és írók különböző ravaszkodásokkal próbálták a cenzorárust kijátszani, amely busásan javadalmazott köztisztviselői kar volt. Wesselényi példának okáért egyik könyvének megjelenési helyét Bukarestnek hamisította, de magyar könyvek sokasága készült ebben a korban a lipcsei nyomdában.
Irodalmunk furcsa paradoxona, hogy Kölcsey Hymnus-a alá ezt írta: „A magyar nép zivataros századaiból”.
Kölcsey sejthette, hogy hatalmas lírai műve nem jelenhet meg önmagában, hiszen a vers a költő jelenének szólt. Talán nemcsak a cenzor figyelmét, de a szerkesztőkét is elkerülhette az alcím, mert az Aurora alcím nélkül jelentette meg a költeményt, míg tankönyveink és antológiáink ma is alcímestül közlik a művet.
Ki tudja, hogy az alcímnek manapság nagyobb aktualitása van-e, mint Kölcsey korában?


Párhuzamos ellentmondás

Mikor Charles Baudelaire hírhedtté vált kötette a Les Fleurs du Mal megjelenik, a bíróság a könyvet betiltja, szerzőjét elítélni. A mű Flaubert Bovárynéjával egyházi indexre került.
Pedig Baudelaire katolikus családban született, magát katolikusnak keresztelték, s mikor haldoklott, a szentségek felvétele után halt meg.
Anyjához írt levélben arról panaszkodik, hogy verseit egyházellenesnek tartják, míg ő valójában több katolikus szellemben írt verset is szerkesztett korszakos kötetében.
A közvéleményt is megosztja a mű, hiszen szerzetesek és papok méltatják a művet, de az Egyház és a francia vezető papság kárhozatosnak bélyegzi továbbra is a könyvet. Van, aki Dante Isteni színjátéka mellé helyezi, annak párdarabjaként méltatja.
Egyébként Baudelaire kötete egyértelműen az ember benső dualizmusát mutatja meg, azt a lelki szétszakítottságot, melyben az Isten felé szálló, másrészt a Sátán felé zuhanó ember kettősségéről beszél.


A különc

A francia irodalom számos alakjára illik ez a szó, de a szó szoros értelmében Francis Jammes volt az egyik legigazabb különc.
Jammes a nagy álmodozó, aki gyermekkorában egy Antillákon fellelhető fából készült ládán alszik, kihallja a távoli tájak zúgását. Csodálja a világot, igazi merengő lélek.
Egy alkalommal a tanítási órát azzal tölti, hogy egy virágban gyönyörködik. Szemlélődéséből csak a hangos szó téríti észhez. Megbüntetik, a délutánt a tanteremben a pedellus társaságában tölti.
Verseit a kritika megvetéssel fogadja, Jammes nem nagyon ügyel a formai fegyelemre, költeményei természetrajongásából felfakadt lírai tűnődések. Egész költészete szín, illat, hangulat, a táj rezdülései.
Későbbi sikerei ellenére nehezen él, hét gyermeket nevel. Mélyen katolikus lélek, s talán valamiféle isteni csoda következtében sorsa mégis jóra fordul. Váratlan örökséghez jut, melyből már megfelelő életkörülményeket teremthet magának. Soha nem érdekli a nagyváros, az irányzatok, sőt még saját kora sem. Mindig idegen marad, különc, aki vidéki magányába elhúzódva él, s írja csodálatosabbnál csodálatosabb verseit, melyek nem szólnak másról, csak szeretetről, vágyról, színekről, illatokról és hangulatokról.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007