 | | | 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szép magyar regények 9. |   | Jókai úgy él a köztudatban, mint a magyar irodalom legnagyobb mesélője.
Ma már annyiban látjuk másként, hogy a sajátosan gazdag magyar fantázia Jókaiban nyilatkoztatta ki önmagát, s benne leginkább szerethetőn, reménykeltőn és megtartó erővel.
Mintha minden arra ösztönözte volna, hogy ő legyen a szülőatyja a homo hungaricus-nak, ennek a különös természeti jelenségnek, melyben kelet és nyugat hol összeér, hol egymáson túllendül.
Jókai legrégebb őseiről nem tudunk, csak a XVII. századi szépapáról, aki Esztergom ostrománál érdemeket szerzett. De érezni, hogy a családban keletiesen álmodozó lelkiség és kitartó keleties akarat ér össze egy szelíd és nyugatiasan békés természetű latinos férfiideállal.
Arca tipikus magyar arc, messzibe tekintő, tűnődő szemekkel, magas bölcselkedésre és nemes idealizmusra hajlamos homlokkal. Fiatalon a legszebb férfiak egyike, idősödve lassan – ahogyan a magyarságra jellemző – sokat veszít eszményeket kereső és találó attitűdjéből, s egyre kétkedőbbé válik. Illúziói kihunynak belőle, s átadják helyüket annak a komor tunyaságnak, melyből száznyi dezillúziós gondolat és érzés sarjad.
Ma már vagy lebecsülik, vagy nem érzékelik, hogy Jókai több volt egy nagy termékenységű és rendkívüli teljesítményű regényírónál. Műveiben nemzetmegtartó erők munkálkodtak és izmosodtak nemzeti idealizmusunkká. A későbbi nagyokkal szemben nem jellemzi pesszimizmus vagy fatalista látásmód. A hatvanas években írt regényeiben a társadalmi rétegek integrációjában, a későbbi regényeiben, mint az Új földesúrban az asszimilációban is meglátja a nemzet megmaradásának és felemelkedésének mozgatóerőit.
Utolsó éveiben megroppant, csak akarat és ellenállás munkálkodik benne a magánéletét támadó közvéleménnyel szemben.
De az Egy magyar nábob idején még a nemes réteg megmentésének lehetőségeit és a többi rétegnek felemelkedését kereste.
Mert elbukhat-e az a nemzet, melyben izmok és inak gyanánt ezek a tetteikben és lelki nemességükben roppant méretű emberek élnek, küzdenek, rajonganak és meghalnak elveikért vagy csak egy-egy odadobott szavukért.
Jókai természetesen elegendő kritikai érzékkel bírt ahhoz, hogy belássa, a magyar társadalomnak alapvetően meg kell változtatnia a teljes struktúráját, a régi nemes rendeknek fel kell adniuk azt a beágyazódott és megkövült formát, melyben megszűnt mindenféle mobilitás.
Jókai viszont tudhatta azt is, hogy a szellemi elitnek és az uralkodói elit feltételezi egymást, s ebből nem maradhat ki az ősi magyar arisztokrácia sem azok legjobbjaival. De azt is tudta, hogy a nemzet a többi társadalmi csoport által egyesülhet valódi nemzetté. a magyar polgárság és az alsóbb társadalmi rétegeiben rejlő és évszázadok óta szunnyadó energiái által.
Ez a szociológiai értelemben vett politikai korrektség az egyik legszembetűnőbb jele Jókai írói szemléletének.
És valójában Jókainak kevés illúziója lehetett a teljes magyar arisztokráciát illetően, mégis csodálta azokat a hatalmas férfiakat és azokat az eszményi asszonyokat, akik nemcsak a magyarságnak, hanem Európának is a színe-javát képviselték.
Erről is szól az Egy magyar nábob, mely anekdotákból és több hírlapi cikkből, valamint Jókai személyes megtapasztalásainak, vidéki életeinek eredménye.
Maga erről így ír:
„Pusztán fantáziával lehet írni szép meséket; fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat; de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni. Ez az én elméletem.”
Valójában az Egy magyar nábob részben anekdoták és hírek sorozata több személyes esemény és hírhedt közszereplő történetének összefűzésével, mely miatt talán ez a könyv legkritikusabb gyengesége.
Jókai az élet a század első felének a magyar világát akarta adni úgy, hogy a magas történelmet és az alacsony ösztönöket, több érzelmileg megroppant ember életét akarta úgy összekötni, hogy a regény önmagában is torzó maradt. Ezért kellett megírnia a Kárpáthy Zoltánt, mely úgy áll az előzmények mellett, mint egy ragyogó nyári nap egy fagyos téli éjszaka mellett.
A Kárpáthy Zoltánban még izmosabb formában áll előttünk Jókainak az arisztokrácia iránti illúziója, hiszen mint kisnemesi származék érezte és tudta, hogy a polgárság talán egyedül képes egy országot irányítani, de az az ország sem kultúrájának, sem életszépségének nívójában nem éri el a nemzeti arisztokrácia magaslati pontját. Mert a polgárság fogalma sok szempontból egyet jelent a korlátoltság számos megjelenési formájával.
Kárpáthy János az őserő, a féktelen és gátlástalan főúr, a magyarság egyik archetípusa, aki legalább annyira kívülről nézi a világot, s még inkább fentről, mint amennyire benne van, s amilyen határtalan mértékben kortyolja annak iszonyú és bódító nedveit.
Alakja, vitalitása, életmódja teljességgel a polgári lét tagadása, Magyarország egykori emelkedésének és jelenkori süllyedésének jelképe.
E könyvben ott van a Nyugat által degenerálódott magyar lélek, Kárpáthy Abelínó, aki piperkőc és bohóc, finomkodó és közönséges, ostoba és élősködő. Kevésszer mondhatta ki azt Jókai, mert mindent, ami Nyugatról jött, gyanakvással figyelte, hogy félti a magyarságnak az egészen más, keleties életérzését a nyugatiasan és polgári életmód degenerálódó hatásaitól.
Byroni alak Szentirmai Rudolf gróf is,, a sztoikus és életunt, a keleti büszkeség és lelki kiszolgáltatottság búsképű lovagja, aki Chataquéla halálakor érti meg a hűség és a honhűség fogalmát.
Az Egy magyar nábob erőteljes és robosztus könyv, ahogyan címszereplője is az. Vaskos törzs, messzibe látó lomb és elapadt földben pusztuló gyökérzet.
A harmincas évek szomorú és mégis csendes vágyakozással megrajzolt kórképe, a legszebb és legkegyetlenebb magyar regények egyike.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika