 | | | 2026. március 10. kedd,
Ildikó napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | 
Életrajza
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  -
Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult. ... | | 
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. ... | | | | Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...
| | 
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Egészen szép vagy - 12. |   | 
„Közeledik az óra, sőt már itt is van, amelyben a nő hivatása teljesen feltárul, az óra, amelyben a nő a társadalomban eddig soha el nem ért befolyásra tesz szert. Ezért abban az időben, amelyben az emberiség olyan mélyreható változáson megy át, az evangéliumtól áthatott nők hatékonyan segíthetnek az emberiségnek, hogy a széthullást elkerülje” – írja II. János Pál pápa az 1988-ban megjelent A nő méltósága (Mulieris Dignitatem) című körlevelében.
Leányaim, ebben az órában éltek ti is, bárhol vagytok, akár tanultok, akár dolgoztok. Szükség van rátok. Szükség van segítségtekre. A veletek közvetlen érintkezőkön át hasznára vagytok, lehettek, kell lennetek az egész emberiségnek.
„»...Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született« (Gal 4,4). Ilyen értelemben az »asszony« példaképe és ősmintája az egész emberi nemnek: az emberi természet példaképe, amely sajátja minden embernek, férfinak és nőnek is...
Minden ember méltósága és néki megfelelő hivatása végső értelmét az Istennel való kapcsolatától kapja.”
Leányaim, a Pápa ezekkel a szavakkal állítja, hogy Mária a legszorosabb egységbe lépett Istennel azáltal, hogy a Fia édesanyja lett. Máriában a NŐ példaképe minden embernek azáltal, hogy az őt megszólító Istennek IGENT mondott. Ilyen értelemben szimbóluma a nőiesség minden embernek.
„Isten örök tervében a nő az, akiben a szeretet rendje elsőként jelent meg, és tudott gyökeret verni a személyeket teremtett világában.
A nő élethivatása a férfi mellé a kettő egységében, a látható világban megadta azt a különleges képességet, hogy »Isten szeretete kiáradjon szívünkbe«, a hasonlónak teremtett ember szívébe.”
Leányaim; élethivatásnak értitek, hogy szíveteken a szeretet áradjon ki?
„Ha azt mondjuk, hogy a nő szeretetet kap, hogy szerethessen, nem gondolunk csupán mindenekelőtt a házastársi vagy jegyesi vonatkozásra. Valami sokkal általánosabbról van szó, ami magában a női mivoltban, a személyek együttélésének és tevékenységének, férfiak és nők között, a legkülönbözőbb struktúráit adja.
Ebben a széles és sokrétű összefüggésben a nő, mint emberi személy sajátos önértéket jelent, de ugyanakkor konkrét személyt is női mivoltában. Ez minden nőre érvényes és minden egyesre közülük, függetlenül attól a kulturális kerettől, amelyben él, és függetlenül szellemi, lelki és testi tulajdonságai állapotától, munkájától, és attól is, hogy házasságban él-e vagy sem.”
Leányaim, nőnek lenni sajátos önérték, személyed értéke, elvehetetlen. Becsülnöd és megélned érdemes s kell.
„A nő méltósága szorosan összefügg a szeretettel, amelyet közvetlen nőiessége révén kapott, de ugyanúgy azzal a szeretettel is, amelyet ő a maga részéről ajándékoz.”
Szeretett Lányaim, emlékeztetlek titeket újra a görög Antigonéra, aki halálra is készen vallja, hogy szeretni született és nem gyűlölni. Emlékezzetek a francia Johannára, aki karddal a kezében vívta ki népe győzelmét, és az őt kérdőre vonóknak azt mondta, hogy a „kardnak”, amellyel győzedelmeskedett, annak „nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet!”
„...A nő, mint a bibliai mintakép, már kezdettől a történelem végéig harcban áll a rosszal és a gonosszal. Ez az ember harca is igazi javáért, az üdvösségért.
Nem azt akarja a Szentírás ezzel mondani, hogy a nőnek – Éva-Máriának – ez a drámai harca feltárja minden ember küzdelmének történetét. Azét a küzdelemét, amely kimondja Istenre és az Ő emberre vonatkozó örök tervére a döntő igent vagy a nemet?
A nő erkölcsi és szellemi ereje kapcsolódik össze abban a tudatban, hogy Isten különös módon rábízta az emberiséget. A nő a rábízott feladat tudatában tud erős lenni; erős, mert Isten rábízta mindig és mindenütt az embert, még akkor is, ha társadalmilag hátrányos helyzetben kellett élnie.”
Szeretett Leányaim; íme, ily nagy a méltóságtok. Bízom abban, hogy szívetek ráérez női mivoltotok természetadta, teremtett lényegére. Méltóságotokhoz méltóan éltek.
Mily különös,
hogy Isten a szép és gyöngéd Nőre bízta az emberi életet: benne fogamzik, ő hordozza áldottan kilenc hónapig, világra szüli, elsősorban ő neveli, és emellett a Nő az, aki szimbóluma, ősmintája annak az IGENnek, odaadásnak,
amellyel az Ember válaszol Isten megszólítására,
hogy élete örök legyen... |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika