 | | | 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szép magyar regények 8. |   | Több mint száz esztendeje elcsitultak azok a csaták, melyet annak idején Gyulai Pál robbantott ki Jókaival kapcsolatban.
Jókai lassan beépült a magyar szellem mitológiájában, s hatalmas könyvsorozata elfoglalta méltó helyét legalább úgy, mint a franciában Balzac, az angol-skót irodalomban Walter Scott.
Gyulai pedig irodalomtörténeti múmiává roskadt még akkor is, ha az utókor vele is bűnösen igazságtalan.
De az irodalomtörténet ma is patikamérleggel méri a műveket, miközben nem veszi figyelembe az olvasói igényeket; alakokat, helyszíneket, korfestést, történetiséget, koreszméket méricskél, ad össze és von ki egymásból.
Ezért lehetséges, hogy Jókai és az egész magyar irodalom tragikumában is legszebb regényét, a Mire megvénülünk című művét ily méltatlanul háttérbe szorította a kritika.
Kétségtelen, hogy Kárpáthy Zoltán és Szentirmai, Baradlay Ödön, Berend Iván vagy Vavel de Versay Lajos alakjában szerencsésen találkozik a megingathatatlan jellem és a hősi idealizmus, míg az Áronffy testvérekből egyik-másik hiányzik. És talán pont emiatt minden korszak, amely megtelik egy pesszimisztikus világlátással, sokkal közelebb fogja érezni magához Loránd és Dezső alakját, mint Jókai tökéletes figuráit.
A mű 1865-ben jelent meg, abban az időben, mikor Jókai politikai karrierje delelőjén volt. De a dátum azért fontos, mert negyvenévesen néz bele először egy író a múlandóság optikájába.
Jókai az alapanyagot Debrecenből szerezte be, a hírhedt Sárközy család első férfiszülöttei öngyilkosok lettek.
Jókai regénye Áronffy Dezső naplóján át láttatja a gyermekkor tűnő álomvilágát, s már azért is érdemes elolvasnia az ifjúságnak, hogy megismerje a testvéri kötődés nemes eszményét és a családi boldogság nagy és igaz receptjét:
„Az igaz, hogy nem is volt semmi bánatunk, egész családunknál bizonyos titkos egyetértés látszott szerződésileg megállapítva lenni, mely szerint mindenki kötelezte magát a többieknek lehető legtöbb örömet s lehető legkevesebb bánatot okozni.
(…)
Sohasem láttam duzzogó arcot, tegnapról mára eltett haragot, szemrehányó tekintetet semmi viszonylatban; anyám, nagyanyám, apám, bátyám és én úgy éltünk, mint akik egymás gondolatát is értik, s csak abban versenyeznek, hogy ki szereti jobban a másikat, s kit jobban többi közől.”
Ezt a világot robbantja szét Áronffy Lőrinc pisztolyának eldördülése, amely utolsóelőtti momentuma volt a családi végzet beteljesülésének.
Már csak egy kriptaszáj tátog a családra, s Loránd, az elsőszülött szinte sodródik, hogy beteljesítse a már-már antik sorstragédiára emlékeztető végzetét.
A magyar szellemtörténet testvérpárjai általában egymást segítő és emelő jellemek a Toldi-testvéreket leszámítva. A Mire megvénülün második fejezetétől kezdve Jókai egy tökéletes jellemet szakít szét egy testvérpárrá, ahogy egy kettészakított papírra írt név indítja el a végzetes történések sorát.
Loránd a magyarság dionüszoszi oldala, gyorsan hevülő, búskomorságra hajlamos, heroikus küzdelmeiben örökké elbukó archetípus, míg Dezső a magyar lelkiség napfényes oldala, apollói természet, örök idealista kistestvér, bátor, nemes, okos és jóságos. Egyedül Loránd életlendülete hiányzik belőle, s Jókai tapasztalása az volt, hogy a vitalitásnélküliség életképesebb egy olyan korszakban, ahol az önfeláldozás nem erény.
Dezső bármit tesz, sikerre viszi, Loránd minden mozdulata egyre inkább az árnyékos oldalra lökdösi.
Jókai ebben a regényében mutatja meg leginkább a magyarság kettősségét, s e kettőség súlyos elváltozásait is. A két alak mégis kiegyenlítődik, hiszen Dezső lemond a közélet sikereiről, s ugyanolyan gazdálkodó lesz, mint testvérbátyja.
Az Áronffyak mögött ott áll egy gyenge és beteges, de jóságos anya, egy nemes akaratú és megannyi elborzasztó fátum felett álló asszony, a család legidősebb nőtagja. És ott vannak a szeleburdi Frommék, Márton alakjával a középpontban, majd Jókai egyik legigazabb alakja az álszenteskedés elöl a látszatateizmusban tetszelgő Topándy, s végül Cipra, a sorsából önzetlenül kiemelt cigánylány.
A másik oldalon áll Sárvölgyi, az álszent, Gyáli József, az elvetemült és lélektelen, küllemében szép, de belsejében megrohadt alak, s legvégül a Bálnokházy család.
Cipra bár jóságos, mégis középen áll egy másik nővel, Bálnokházy Melanie-val. Mindkét nő a tragikus elbukás alakja, mindkettő személye megsemmisül Loránd állandó elkésődésének oltárán.
Mert Loránd alakjának a magyarságra nézve ez a legfontosabb hozadéka. Abban a korban Loránd idealizmusa már megkésett lángolás, korán jött szerelme a gyermekkor idealizmusának szomorú maradéka, az ellenség felé mutatott lovagiassága az egész családját elpusztító kíméletlenség ismeretében is végzetes megkésettséget hordoz. Végül a szerelem valódi megtapasztalása már csak halált ad. És lassan egészét felőrlő lelki rezignáltságot.
Jókai itt alkalmaz leginkább beszélő neveket, hiszen Loránd a küzdelemben való megdicsőülést kereső férfiú, míg Dezső a vágyott gyermek, akiben az erények kikezdhetetlenül jelen vannak.. Sárvölgyi az aljasság, Bálnokházy pedig az ingatagság és a felületesség jelképe.
A romantika a cigányságban a félállati és egzotikus vadembert látta meg, s Jókai eme regényében az egzotikus vadember, mely kultúrán és civilizáción kívül rekedt, nem más, mint pusztulásra kárhozott ösztönlény.
Egy-egy nemesebb alakja még kiemelve is megőrzi ezt a félvad állapotot, s Cipra végzetének egyik oka az, hogy Topándy meghagyja tanulatlanságában és egyszerűségében. Mert a jósághoz nem társult a szellem életbírása és élni akarása, s a földi létben az egyik hiányában a másik csak áldozatiság maradhat.
Ebből a nőből sarjad majd ki Cinna, Mikszáth cigánylánya, s Mikszáth őbenne teszi jóvá Jókai könyörtelen valóságlátását.
A Mire megvénülünk teljes fegyverzetében állítja elénk az írót, kinek műve még a romanticizmusban fogant, ahogy a romantika látta az antik sorsdetermináltságot.
Mégis az érettebb olvasónak való ez a nehézkes és robosztus mű, hiszen csak Wass Albert a Mire a fák megnőnek című műve tudta ennyire közel hozni a múlandóság örvényeit, és csak ott olvasható az élet szikár méltóságának ilyen mélységű elégikussága.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika