 | | | 2025. július 13. vasárnap, Jenő napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Irodalmi miniatűrök 15. | |
A misztikus protestáns
Ha valaki Balassi verseit olvassa, elfogja az érzés, hogy Bornemissza Péter nemes prózáját olvassa lírai hangszerelésben.. A nagy költő mögött Bornemissza Péter állt, az az ember, aki egyik lábával, még a gótikus középkor századainak ormán állt, a másikkal már a magyar humanizmus ösvényét taposta ki. És akiről elmondhatjuk, hogy a protestantizmus reneszánszembere volt, s még talán annál is több. Ő köti össze a letűnő gótika misztika iránti fogékonyságát a modern ember teológiai kiéhezettségével. Ebben a korban minden prédikáció, kiáltvány, röpirat vagy dübörgő irodalmiságú levél felért egy-egy szellemi nehézlovassággal. Bornemissza csodája azonban az, hogy nyelvezetében nem páncélok csörgését és lovak patáinak dübörgését halljuk, hanem egy érett, gazdag és hajlékony nyelvet, mely még ma is frissítő patak és dús áradás egyszerre. Olvasásakor halljuk a tavaszi zsongást, ugyanakkor a profétikus irodalom siralmait is. Egész élete heroikus küzdelem a protestantizmusból kinövő polgári tudóseszmény, valamint a bohém és a csavargó attitűdje között. Egyszer józan és családszerető apa, máskor elkóborol, s szinte az egész Felvidéket és Erdélyt végigcsavarogja. Egyszer igét hirdet, másszor lázít, s végül belőle is a józanság példaképe lesz, aki földet művel és gazdaságot épít. De addig is nyomdát tart fenn, Balassi Bálint nevelője lesz, hitvitázó, író és műfordító, színpadi ember és tanár, de ebbe még belefér a teológus, műfordító humanista erőteljes akaratossága is.. És mégis két legnagyobb tette feledésbe merült, pedig az irodalom két hatalmas bástyáját ő építette irodalmi tudatunkba. Neki köszönhetjük az első drámát, s ő volt az, aki felfedezte a népmesét. Alászállt azokba az ősi rétegekbe, ahová előtte senki nem merészkedett, a néplélek sötét üregeibe. Neki köszönhetjük többek között a kígyóból főzött varázsszer történetét, melyből ha valaki evett, megértette az állatok nyelvét. A középkor babonáiból igen sok mindent ő mentett meg, így feljegyezte a ráolvasásokat, népi bűbájt, ördögtől való félelmeket. Egyik lába még a múltnak támaszkodott, a másikkal pedig a jövőbe, a megizmosodó protestantizmus korába lépett át.
Egy utópia utópistája
Szathmáry Sándor atyai ágon debreceni származék volt, őmaga Gyulán született. Az irodalomtörténet még a nevét sem szívesen írja le ennek a meglepő és ellentmondásos szellemi kalandornak, aki a modern jövendölés éleslátásában megelőzte az egész európai irodalmat, s talán nem túlzás azt mondani, az egész világot. Beteges gyermek volt, aki nem alkalmas a felszabadult gyermeki életre. Már igen korán felfigyelnek matematikai tehetségére, gyors észjárására, természetlátására. Csodagyermekként indul, matematikai tudása elkápráztatja tanárait, ugyanakkor az irodalomban is igen jelentős jártasságot szerez. Mérnök lesz, de Karinthy olvasása újra szítja a régi alkotási vágyát. Mérnöki szemlélete nem a múltba viszi szellemét, hanem inkább Swift útján járva eljuthatott Spenglerig. Az út azonban telve volt tévelygésekkel, hisz Szathmáry, aki ekkor már Szathmári néven kezd írni, eszperantistából keresztényszocialista lesz, Szabó Dezső hatására revizionista , majd kommunista. Végül szakít a kommunista mozgalmakkal, s mélyen vallásos emberként éli életének szikár utolsó negyedszázadát egy alattomos és gonosz politikai légkörben, míg végül hetvenhét leélt év után Budapesten hal meg 1974-ben. Tamkó Sirató Károly, a manapság eltúlzott jelentőségű költő plágium miatt beperli. Igaz, Szathmáryt a bíróság felmenti, de a cenzúra a könyveit szinte teljesen tönkreteszi. Sőt, arra kényszerítik, hogy önként semmisítsen meg a műveiből részleteket. Így Szathmáry Kazohinia című regénye csonkoltan és eltorzítva jelenik meg, míg a Hiába című könyvének hat évtizedet kell várnia, hogy megjelenhessen. Szathmáry a műveit eszperantó nyelvre is átdolgozta, mely nyelvnek Kosztolányi után az egyik legfőbb irodalmi propagátora volt. Szathmáry sohasem lett hivatásos író, mérnökként dolgozott, s főmérnökként nyugdíjazzák. Jókai után az általa írt utópista művek a magyar irodalom legjellemzőbb alkotásai ebben a műfajban. Elsőként ír a lelketlenné vált ember vegetatív létéről. Műve jelentősebb és egyetemesebb, mint a nyugati utópisták regényei. Bámulatos éleslátásával megjósolta a második világháborút, a kommunizmus térhódítását és pusztítását Magyarországon, a tömegember végzetes elszaporodását. Megnemértett íróként hal meg annyi bántás, tévelygés és reménytelenség után.
Az elveszett idő nyomában...
Arthur Rimbaud-ról kizárólag gyermekkori fotók maradtak fenn, illetve egy halála előtti kép, melyen egy eltorzult arcú, szinte a felismerhetetlenségig tönkrement férfi volt látható. Ezért Rimbaud az irodalomtudomány számára megmaradt egy zsenge kiskamasznak, aki zavarodottan tekint előre, s tekintete inkább homályos és megilletődött, mint zsenialitásról és a mérhetetlen vakmerőségről árulkodó. Könyvekből és lexikonokból tehát e gyermek néz fel, s mintha a felnőttkor elveszett volna… À la recherche du temps perdu… Két könyvügynök azonban egy párizsi piacon talált egy fényképet, melyben a felnőtt férfi Rimbaud vonásait vélték felismerni. Rimbaud-szakértők hosszas vizsgálódásai után megállapítást nyert, a képen valóban a harmincas éveinek elején járó Rimbaud látható. A kép Jemenben készült, az ádeni Univers hotel teraszán. Rimbaud ekkor már a legőrültebb kalandokba bonyolódik. Ott kereskedik, ahol karavánokat mészárolnak le, s ahol megszűnt a civilizáció, a morál és a legelemibb higiénia is. Rimbaud rettenetes állapotban kerül elő egy ilyen útja után. Testileg és lelkileg összetört, megfáradt és megvénült, pedig alig élt többet, mint három évtized. Térdében hatalmas daganat nő, ami miatt lábát leamputálják. Teste végleg tönkremegy, harminchét éves korában öregembernek néz ki. A végsőkig legyengült szervezet a műtét után már nem bírja tovább, a költő fiatalon meghal. De ma már tudjuk, milyen volt a férfi Rimbaud, akit egy évszázad nem láthatott és nem ismerhetett felnőtt férfinek. A két évig tartó bizonyítási eljárás után az öregkori és a gyermekkori arcképek elemzésével egy önkéntes vezeklését viselő férfit láthatunk, akiben meghalt a poézis. Talán ez a hiány vezette a valláshoz vissza, talán csak antiklerikalizmusa sem volt más, csak a lázadás egy patologikus formája.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |