 | | | 2025. június 16. hétfő, Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| | 
Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nagypénteki varázs | | 
Ez a címe Wagner misztikus ünnepi játékának, a Parsifal talán legmeghittebb jelenetének. Az utolsó műve volt a német óriásnak, s mindegyik közül a leghatalmasabb. Nietzsche megvetéssel fordult el a baráttól, mert az őrület felé hajló filozófus már nem tudott mit kezdeni a megváltástan emberfeletti nagyságával, miközben megírja túlságosan is emberi dolgok látszatfilozófiáját az állítólagos szabad szellemeknek. Nietzsche gőgje a pesszimizmusból eredt, a modern gyűlölet a hitetlenségből, irigységből, a kiválasztottság érzésének hamisságából. És leginkább az alázat hiányából. Ma is gyakran hallom a prédikációkban a „választott nép” kifejezést, miközben érzem, hogy semmi nincs, ami a kereszténységnek jobban ellentmondana, mint ez az aljas kifejezés. Még akkor is, ha ezt a fogalmat vallásos mázzal igyekeznek bekenni. És nemcsak azért, mert az Üdvözítőt a „választott nép” torz eszméjének hazugsága juttatta a keresztre, hanem ez a szókapcsolat a legmegosztóbb eszme, bárki is aggatta magára, legyen az zsidó, római vagy teuton. Parsifal feljajdul a „nagypéntek” szó említésére, és együgyűségében a természet szép ünnepét kárhoztatja, miközben Gurnemanz arról beszél, hogy a természet felvidul a megváltás csodájától. A világ megérzi, hogy ebben a tavaszi napban már ott a feltámadás ígérete. Feltámadás… ezzel a túlságosan is isteni fogalommal nem tud mit kezdeni az ateizmus, a liberalizmus vagy globalizmus állarcában megbúvó ragadozó, ami az egész világot kifosztható zsákmánynak tekinti. Számára nincs áldozat, megbocsátás vagy megváltás. Számára csak vám, kamat, uzsora, alsóbbrendűség vagy kiválasztottság van. Két arccal vigyorog ránk. Az egyik arca áhítatost játszó álszent garázdaság, a másik minden szakralitást tagadó féktelen hatalomvágy. Az egyik arc saját istent kreál magának, a másik az Istent és az abban hívőket pusztítja vagy gúnyolja évezredek óta. Mégis úgy tűnik, hogy e nap mégis a halálé és a megdicsőüléssé, ahogy egy másik német művének címe is mondja, Richard Strauss grandiózus zenedrámájáé. A halál a kereszténység számára azért szentség, mert az öröklétre nyit kaput, miközben a világra rázárja az örök elmúlás hamis illúzióját. Aki a teremtést molekuláris vagy atomi szinten akarja szemlélni, azt elkápráztathatja a matéria látványos geometriája, s aki a morált a psziché korszakos és rasszokhoz köthető kinyilatkozásaként látja, az nemcsak az Istent, hanem az embert és az emberséget is megtagadja. A keresztre feszített Isten mindkét túlságosan emberi gondolkodás szentséges cáfolata. Hiába az árulás, a törvényt és morált sárba tipró per, a megkínzatás és a brutális kivégzés, a gúny és ostobaság, a szelíd Isten a keresztfáról mégis a köpködők, gúnyolódok, ostobák, a megkínzók, a hóhérok közé is lehajol, bárhogy is tagadják azok. Hisz az Istenségtől mi sem áll távolabb, mint a bosszú. A lélek ezen a napon is fénnyel, harmattal és a színekkel ünnepel. A világ nem szép, csak az ember látja szépnek azt, legyen az hittel áldott vagy hitetlenségbe torzult. Pontosan úgy, ahogy a nagy impresszionista költők tanították. Vagy Gurnemanz az együgyű Parsifalt. Mert az isteni független az emberi hitetlenségtől, a szépség meglátásának képessége még akkor is látóvá teszi az embert, ha az a hit számára vak. Ez a paradoxon bizonyítja az isteni létet. Mindenből részesülni mindenkinek. Sem az erő, sem a gyengeség nem tesz kiválasztottá. A szenvedés nem tehető mérlegre, ahogy a diadal sem. A világ nem statisztika, ahogy nem dialektika, inkább ok-okozati összefüggéseket nélkülöző altruizmus. Wagner misztikus ünnepi játékának szépsége a felismerésben rejlik, vagy még inkább a megérzésben. A világ működése ezen felismerések sok évezredes aktusa. Minden filozófia és mitológia egyetemes, melyeknek csak formája függ koroktól és fajoktól. A világ mindig a szépség és a boldogság felé irányul. Egyik sem írható le emberi mértékkel. A természet nagypénteki varázslata és a művészetek mind azt hirdetik, hogy az ember örök tisztulását e napok jelentik függetlenül attól, hogy hiszünk benne vagy tagadjuk azt. A halál a feltámadásért van, és az Isten sokkal inkább az emberért, mint az ember Istenért. Az Istennek nem volt választása, az embernek mindig van. Az Istennek meg kellett halnia az emberért, az embernek csak önmagáért kell. A szellemnek a szépség ad erőt, a boldogság célt. Az emberben lévő isteni a szépség meglátásának képessége. Ez az egyetemes morál egyetlen mondatban. Ez a felismerés teszi Keats nagy ódáját a görög urnáról a világirodalom leghatalmasabb versévé:
'Beauty is truth, truth beauty,—that is all Ye know on earth, and all ye need to know.'
"A Szép: igaz s az Igaz: szép! - sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!"
Fordította: Tóth Árpád |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |