 | | | 2025. július 15. kedd,
Henrik, Roland napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Meghökkentő valóságok 5. |   | 
Elcsigázva és körömszakadtáig
Felvidéken gyakori szokás volt, hogy a bűnösöket, csalókat, orgazdákat vagy tolvajokat megpecsételtek. A megpecsételés valaminek a bezárása lehetett a földi életben, esetleg a földi élet után a túlvilág kapujának végleges lezárását is jelezte. Ennek jelképe volt a felizzított templomkulcs, mely a húsba égve megbélyegezte a földi nyomorúságot..
A szokás a XI. században jelent meg, az akkor boszorkánysággal vagy kéjelgéssel vádolt nők mellébe, vállára vagy homlokába égették a templom kulcsát, ezen jelben a távozó lélek előtt nem tárulhattak fel az üdvözülés kapui.
A pénzhamisítók arcára a felizzított hamispénzt nyomták, s ezt gyakran a nyilvánosság előtt a hóhér hajtotta végre. Az ilyen büntetés gyakran megpecsételte az áldozat sorsát is, akkoriban a városokat még fallal vették körül, s a városkapukat fegyveres őrség vigyázta. Aki pedig mégis beszökött, csak kámzsában és sötétedés után jelenhetett meg az utcán, miközben a késői sétákat a városi elöljáróságok szigorúan büntették.
De szokás volt kiátkozott papokra jeleket, betűket égetni, ahogyan az arca keresztet vagy egyéb más betűjelet. A vallásháborúk időszakában a gályarabok között nagy G-t égettek a protestáns lelkészek hátára, akiket hitehagyóként büntettek meg.
A csiga a középkor másik fontos kínzó eszköze volt, az emberek megnyújtásában volt szerepe. A csiga használatakor a karok, csuklók kifordultak, s a test a kifordított végtagokra terhelte a test teljes tömegét. A kínzás olyan rettenetes fájdalommal járt, hogy a megkínzott hamar kimerült a szenvedések hatására. Innen vette át a középkori nyelvhasználat az elcsigázott kifejezést a fáradt, megtört halandókra.
A körmök kiékelése szintén olyasfajta eljárása volt a középkornak, mely a szenvedés egy egészen extrém fajtájával törte meg a vádlottat. Többnyire ék alakú fát vertek a körmök alá, s azt addig kalapálták, míg a köröm vagy kettészakadt, vagy a körömágytól elvált. Ezen vallatási eljárás azért volt különösen népszerű, mert az akkori emberek jobb esetben húsz körömmel, de átlagosan egy-két ujj vagy esetleg az egyik végtag elvesztése után is 15-18 körömmel tudtak körömszakadtáig ellenállni.
Egy felvidéki ásatáskor leltek olyan sírhelyekre, melyek egy másik szólásunkat is kegyetlen tanúsággal magyaráztak meg.
A sírból kiemelt koponya alsó állkapcsában egy lakatot találtak. Ez a lakat a csonton áthatolva nyomorította meg az alsó ajkat, s az élet végéig tartó fájdalommal emlékeztette az áldozatot a szószegés vagy az árulás bűnére. Innen maradt fenn ”a lakatot tégy a szádra!” mondás, mely ma is borzongató szólamával egy régi kor embertelenségére emlékeztet.
Tóth Árpád-variációk
A legfinomabb hangú magyar poéta a legnagyobb műfordító zsenik egyike volt a világirodalom történetében. Igazi lírikus volt, ritkán merészkedett a szélesebb és epikusabb formák felé, s csak kétszer tett kivételt. Az egyik Aucassin és Nikolette történetének ófranciáról történt átirata, valamint Oscar Wilde híres börtönkölteményének zseniális fordítása volt a kivétel.
A mai napig Goethe világhíres kisversét, a vörös krétával egy erdei kunyhó deszkáira írt Vándor éji dalát azért fordítja le Tóth, mert Kosztolányival kerül vitába a vers kapcsán. Kosztolányi bírálja Dóczi Lajos és Szász Károly fordítását, akik a vers múláshangulatát hangsúlyozták Kosztolányi expresszionista pillanatképével szemben. Tóth Árpád a két németfordító poéta mellé áll a barát Kosztolányival szemben, aminek az ad pikantériát, hogy Kosztolányi a műfordításaiban több kosztolányis ízt, zamatot, árnyalatot főz vagy fest, mint Shakespeare-t, Goethe-t vagy Baudelaire-t. Talán Tóth így kívánta jelezni a nagy barát felé, hogy Kosztolányi részben rosszul értelmezi a verset, részben rosszul ismeri fel a versformát, trocheusokat lát ott, ahol heterogén verszene adja a világest szentimentális szerenádját.
A vitában Tóth Árpád odaveti a fordítását, melynek első sora ismeretlenül cseng a későbbi utolérhetetlen tökéletességű fordításhoz képest.
A Nyugat 1920. évi számában a vers még így hangzik:
Minden esti bércet
Csend űl,
Halk lomb, alig érzed,
Lendűl:
Sohajt az éj...
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
Nyughatsz, ne félj...
A későbbi, Szabó Lőrinc által egybesimított fordításgyűjteményben már az ismert sorával ragyog fel ez a nagyszerű magyar noktürnné varázsolt német lied.
Immár minden bércet
csend ül.
halk lomb, alig érzed,
Lendül:
Sohajt az éj.
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
nyugszol, ne félj...
Mikor Tóth Árpád a francia irodalom leghíresebb kisversét, az Őszi chansont fordítani kezdi, addigra már Radó Antal tolmácsolásában válik ismertté a francia sanzon, de Franyó Zoltán és György Oszkár is fordítgatják ezt a példátlan szépségű és tömörségi hangulatképet.
Tóth Árpád a Nyugat 1917. évi számában teszi közzé saját verzióját, melynek első két sora még nem emelkedik fel a szavak későbbi, evokatív erejű hangulatkulisszájáig Ezt a verziót az átdolgozás során megnemesíti, a két kemény tónusú névszót három hangutánzó igére cseréli, s így lesz a verse az „ősz” szót kivéve egy mély hangú csellószerenád.
Ősz hegedűl
Szünetlenűl
A tájon
S ont monoton
Bút konokon
És fájón...
S én csüggeteg
Halvány beteg,
Mig éjfél
Zeng, csak sirok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél...
Oh, múlni már,
Ősz! húllni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...
Tehát a végleges változatban a mély tónusú magánhangzók felváltják és áttetszővé teszik a ragokkal terhelt, heterogén hangzású névszókat.
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika