2026. május 7. csütörtök,
Gizella napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten boldog
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


István a király című rockoperában a magyar érzések mellett helyt kapnak mélyen emberi kérdések, sőt igények is. Laborc, a lázadó és a lázító magából kikelve énekli: " Nem kell olyan Isten / kinek bűnös, aki él / Nem kell olyan Isten / ki csak szenvedést ígér / "  A tömeg négyszer kiáltja: Nem kell! Nem kell! - Amikor én ezt hallom vagy olvasom, csöndesen kérdezem: akkor milyen Isten kell? Úgy vélem, az emberek egy része halkan ugyan, de határozottan mondaná: " Olyan Isten kell, aki boldogságot ad, nemcsak ígér. "
              Dante ( 1265-1321 ) a világirodalom költő-óriása, miután képzeletével bejárta a "másvilágot", poklon, purgatóriumon túljutva a Paradicsomba ért.  Istenhez szólt: " Ó, örök Fény, magadban ülve boldog! Magadat érted csak, s magadtól értve magadat értőn szereted és mosolygod. " - Vajon Dante tévedett, amikor képzeletével hitében Istent boldognak szólítja? Boldog az Isten, vagy éppen maga a Boldogság? Vajon mi, kinek és milyennek hisszük Istent?
             Nemrég,  baráti beszélgetésben  szóba került Isten. Rám néztek, tekintetükben kérdés-várakozás volt. " Te vallási témákról szoktál írni. Hallgatunk. " - kaptam egyiküktől a felszólítást.  " Rendben. Kérdést teszek fel, amire csak egyetlen szóval kérek választ. A kérdés: ki illetve milyen az Isten?"
            Hirtelen csönd ült a társaságra. Aztán jöttek a válaszok.
            " Teremtő." - " Szellem. " - " Gondviselő. " - " Nincs. " - " Elképzelhetetlen. " -  " Létezhetetlen. " -" Transzcendens. " - " Lét és élet." - " Szent. "- " Titok. " - " Van." - " Fogalmam sincs. " - " Jézus. "
            Nem sorolom tovább a válaszokat. Volt, aki hallgatott, volt, aki kétszer is szólt. Az feltűnt, hogy senki nem mondta: boldog. A válaszokból még kitűnt, hogy az ember önmagához viszonyítva gondol elsősorban Istenre. Jó, parancsokat ad, ítélkezik, szeret. Volt akinek semmit nem jelentett az Isten szó. Hogy önmagában ki és milyen alig esett szó. Talán azért, mert az ember öntudatlanul vagy hitében is érzi, tudja, végső soron, " amint egy pohárba nem fér a tenger ", Isten még nagyobb mértékben meghaladja az ember megismerő képességét. Még akkor is, ha bemutatkozott a Bibliában, emberré lett Jézusban.  ( Most a Napra gondolok. Szabad szemmel belenézni képtelenek vagyunk. Isten, a "Fény", még ha halált követően színről-színre látjuk is, titok marad. Megunhatatlan. Ha csak "ismeretlen" lenne, az ismeretlenségen csak-csak nyílna parányi rés. Ő a TITOK. ) Akkor mi alapozza meg a hittel megvilágosított emberi értelmet, hogy Isten boldog?
           ............
           A Szentírás beszéli el, hogy a zsidó nép vezére Mózes egy égő csipkebokorban megjelenő Istent megkérdezte: mi a neved, ki vagy?  A válasz: " Én vagyok az, aki Vagyok. " Ő az, aki VAN. Létnek és életnek teljessége. Hiánytalan Tökéletesség. Tehát Boldog.  -  Ő, az "önmagától-való" isteni, egyetlen természetében három személy, "én" él: Atya, Fiú, Szentlélek. (Ezzel senki nem állítja, hogy 1=3, vagy fordítva. Az isteni természet egy, amelyet három személy birtokol.) Ebből az következik, hogy Isten nem magányos "öregúr". A személyek emberi képzeletet meghaladó szeretetben élnek. " Szeretet az Isten. " Egymásban és egymásért élnek.  Boldogító önszeretet tölti be Istent.
           A hittudomány e titokhoz így közelít: " Önszeretete nem önzés, nem rövidlátás, mert nagyobb érték nem esik áldozatául kisebbnek. Önszeretete senkit nem foszt meg semmitől. Önszeretete egyúttal a végtelen boldogság állapota, hiszen mindent magában, mint a lét teljességében birtokol. " (Gál Ferenc) - " Ám ez az önszeretet mégsem fordul önmagába, hanem teremt: megosztja létét, életét, boldogságát. A teremtés önmaga dicsőségének kifejezése, még inkább boldogságának megosztása teremtményeivel. " (Schütz Antal)
           Teremtői szerelmében az embert képmására teremtette, amely azt is kifejezi, hogy szerethet és szeretik. Isten szeretet ősforrásából részesülhet. Hivatása boldoggá lenni.
           Megértem azt, aki kételkedve vagy tagadva gondolja át az olvasottakat. Mindezek értelmünket meghaladják, de nem ellentétesek az értelmes gondolkozással, amely a Titok felé közeledik. Az talán még "hihetetlenebb", amiről János evangéliumában olvasunk: "Isten úgy szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte."  Ő pedig nem más, mint Jézus Krisztus. Egy alkalommal kérték őt, mutassa meg az Istent. A válasz: " Aki engem látott, az Atyát -Istent- látta. " (Jn l4,9)  Nos, kortársai milyennek látták a Názáreti Jézust? Milyennek ismerjük meg,ha életét az evangéliumokban tanulmányozzuk? Nyugodtan írhatom le, az emberré lett Isten:
                                                                     JÉZUS KRISZTUS BOLDOG.
Mindenki csak azt adhatja, ami ő maga. Mindenki csak azt oszthatja meg, amije van. Ha boldogtalan lett volna, tudott volna a boldogságról szólni? Egyértelműen megmondta,hogy  mit akar: "... az én örömem bennetek legyen és örömötök teljes legyen. "(Jn 15,11). Birtokában, mint Istennek a teljes boldogság, és mint ember megélte. Ezért taníthatta, hogy kik a boldogok. Tanított arról, ami boldoggá teszi az embert. Ismerjük tanítását: " A szív bőségéből szól a száj." Boldog szívéből csordultak ki boldogságmondásai. A híres és közismert Hegyi Beszédében 8-szor kiáltotta: Boldogok! Emellett még 7 alkalommal ugyancsak arról szólt, kik a boldogok. Boldogságmondásaiban önmaga bensejét tárja elénk. Életében azt kutatom, hogy a feltételek, miszerint valaki boldog, Ő megélte-e? (Vagy csupán vizet prédikált, közben bort ivott?!) Ha Ő megélte, boldog volt. Nyugodtan követhetem.
             Tanítása a boldogságról annyira isteni tanítás, hogy azt ember ki nem találhatta. Nem is találta ki. " Aki megnyeri életét, elveszti azt, aki elveszti, megnyeri azt. " A búzaszem, ha el nem hal, nem fakad belőle kalász. Minden jézusi tanítás az ellentétek szikrázó izzásában hordozza a titokvalóság igazságait.
             Bevallom, Jézus boldogságmondásait nem értelmemmel vizsgálom, hanem szívemmel nyílok meg előttük. Oly egyszerűek, oly mindennapiak, amennyire ünnepiek és bonyolultak. Misztérium: felülmúlja az ember képességeit és lényege kimondhatatlan. A Szent isteni sajátsága.   Jézus tanításában Isten szíve dobban.
           Ifjú koromtól őrzöm magamban ezt a (nekem sokat mondó) igazságot: " Legnagyobb kaland: Istennel találkozni." Úgy vélem, nem kisebb szellemi "kaland" a Boldog Isten jézusi boldogságmondásaival foglalkozni. A jövőben, akinek kedve van, velem tart  -, akinek " Olyan Isten kell, aki boldogságot ad, nemcsak ígér."

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007