2024. október 8. kedd,
Koppány napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten boldog
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


István a király című rockoperában a magyar érzések mellett helyt kapnak mélyen emberi kérdések, sőt igények is. Laborc, a lázadó és a lázító magából kikelve énekli: " Nem kell olyan Isten / kinek bűnös, aki él / Nem kell olyan Isten / ki csak szenvedést ígér / "  A tömeg négyszer kiáltja: Nem kell! Nem kell! - Amikor én ezt hallom vagy olvasom, csöndesen kérdezem: akkor milyen Isten kell? Úgy vélem, az emberek egy része halkan ugyan, de határozottan mondaná: " Olyan Isten kell, aki boldogságot ad, nemcsak ígér. "
              Dante ( 1265-1321 ) a világirodalom költő-óriása, miután képzeletével bejárta a "másvilágot", poklon, purgatóriumon túljutva a Paradicsomba ért.  Istenhez szólt: " Ó, örök Fény, magadban ülve boldog! Magadat érted csak, s magadtól értve magadat értőn szereted és mosolygod. " - Vajon Dante tévedett, amikor képzeletével hitében Istent boldognak szólítja? Boldog az Isten, vagy éppen maga a Boldogság? Vajon mi, kinek és milyennek hisszük Istent?
             Nemrég,  baráti beszélgetésben  szóba került Isten. Rám néztek, tekintetükben kérdés-várakozás volt. " Te vallási témákról szoktál írni. Hallgatunk. " - kaptam egyiküktől a felszólítást.  " Rendben. Kérdést teszek fel, amire csak egyetlen szóval kérek választ. A kérdés: ki illetve milyen az Isten?"
            Hirtelen csönd ült a társaságra. Aztán jöttek a válaszok.
            " Teremtő." - " Szellem. " - " Gondviselő. " - " Nincs. " - " Elképzelhetetlen. " -  " Létezhetetlen. " -" Transzcendens. " - " Lét és élet." - " Szent. "- " Titok. " - " Van." - " Fogalmam sincs. " - " Jézus. "
            Nem sorolom tovább a válaszokat. Volt, aki hallgatott, volt, aki kétszer is szólt. Az feltűnt, hogy senki nem mondta: boldog. A válaszokból még kitűnt, hogy az ember önmagához viszonyítva gondol elsősorban Istenre. Jó, parancsokat ad, ítélkezik, szeret. Volt akinek semmit nem jelentett az Isten szó. Hogy önmagában ki és milyen alig esett szó. Talán azért, mert az ember öntudatlanul vagy hitében is érzi, tudja, végső soron, " amint egy pohárba nem fér a tenger ", Isten még nagyobb mértékben meghaladja az ember megismerő képességét. Még akkor is, ha bemutatkozott a Bibliában, emberré lett Jézusban.  ( Most a Napra gondolok. Szabad szemmel belenézni képtelenek vagyunk. Isten, a "Fény", még ha halált követően színről-színre látjuk is, titok marad. Megunhatatlan. Ha csak "ismeretlen" lenne, az ismeretlenségen csak-csak nyílna parányi rés. Ő a TITOK. ) Akkor mi alapozza meg a hittel megvilágosított emberi értelmet, hogy Isten boldog?
           ............
           A Szentírás beszéli el, hogy a zsidó nép vezére Mózes egy égő csipkebokorban megjelenő Istent megkérdezte: mi a neved, ki vagy?  A válasz: " Én vagyok az, aki Vagyok. " Ő az, aki VAN. Létnek és életnek teljessége. Hiánytalan Tökéletesség. Tehát Boldog.  -  Ő, az "önmagától-való" isteni, egyetlen természetében három személy, "én" él: Atya, Fiú, Szentlélek. (Ezzel senki nem állítja, hogy 1=3, vagy fordítva. Az isteni természet egy, amelyet három személy birtokol.) Ebből az következik, hogy Isten nem magányos "öregúr". A személyek emberi képzeletet meghaladó szeretetben élnek. " Szeretet az Isten. " Egymásban és egymásért élnek.  Boldogító önszeretet tölti be Istent.
           A hittudomány e titokhoz így közelít: " Önszeretete nem önzés, nem rövidlátás, mert nagyobb érték nem esik áldozatául kisebbnek. Önszeretete senkit nem foszt meg semmitől. Önszeretete egyúttal a végtelen boldogság állapota, hiszen mindent magában, mint a lét teljességében birtokol. " (Gál Ferenc) - " Ám ez az önszeretet mégsem fordul önmagába, hanem teremt: megosztja létét, életét, boldogságát. A teremtés önmaga dicsőségének kifejezése, még inkább boldogságának megosztása teremtményeivel. " (Schütz Antal)
           Teremtői szerelmében az embert képmására teremtette, amely azt is kifejezi, hogy szerethet és szeretik. Isten szeretet ősforrásából részesülhet. Hivatása boldoggá lenni.
           Megértem azt, aki kételkedve vagy tagadva gondolja át az olvasottakat. Mindezek értelmünket meghaladják, de nem ellentétesek az értelmes gondolkozással, amely a Titok felé közeledik. Az talán még "hihetetlenebb", amiről János evangéliumában olvasunk: "Isten úgy szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte."  Ő pedig nem más, mint Jézus Krisztus. Egy alkalommal kérték őt, mutassa meg az Istent. A válasz: " Aki engem látott, az Atyát -Istent- látta. " (Jn l4,9)  Nos, kortársai milyennek látták a Názáreti Jézust? Milyennek ismerjük meg,ha életét az evangéliumokban tanulmányozzuk? Nyugodtan írhatom le, az emberré lett Isten:
                                                                     JÉZUS KRISZTUS BOLDOG.
Mindenki csak azt adhatja, ami ő maga. Mindenki csak azt oszthatja meg, amije van. Ha boldogtalan lett volna, tudott volna a boldogságról szólni? Egyértelműen megmondta,hogy  mit akar: "... az én örömem bennetek legyen és örömötök teljes legyen. "(Jn 15,11). Birtokában, mint Istennek a teljes boldogság, és mint ember megélte. Ezért taníthatta, hogy kik a boldogok. Tanított arról, ami boldoggá teszi az embert. Ismerjük tanítását: " A szív bőségéből szól a száj." Boldog szívéből csordultak ki boldogságmondásai. A híres és közismert Hegyi Beszédében 8-szor kiáltotta: Boldogok! Emellett még 7 alkalommal ugyancsak arról szólt, kik a boldogok. Boldogságmondásaiban önmaga bensejét tárja elénk. Életében azt kutatom, hogy a feltételek, miszerint valaki boldog, Ő megélte-e? (Vagy csupán vizet prédikált, közben bort ivott?!) Ha Ő megélte, boldog volt. Nyugodtan követhetem.
             Tanítása a boldogságról annyira isteni tanítás, hogy azt ember ki nem találhatta. Nem is találta ki. " Aki megnyeri életét, elveszti azt, aki elveszti, megnyeri azt. " A búzaszem, ha el nem hal, nem fakad belőle kalász. Minden jézusi tanítás az ellentétek szikrázó izzásában hordozza a titokvalóság igazságait.
             Bevallom, Jézus boldogságmondásait nem értelmemmel vizsgálom, hanem szívemmel nyílok meg előttük. Oly egyszerűek, oly mindennapiak, amennyire ünnepiek és bonyolultak. Misztérium: felülmúlja az ember képességeit és lényege kimondhatatlan. A Szent isteni sajátsága.   Jézus tanításában Isten szíve dobban.
           Ifjú koromtól őrzöm magamban ezt a (nekem sokat mondó) igazságot: " Legnagyobb kaland: Istennel találkozni." Úgy vélem, nem kisebb szellemi "kaland" a Boldog Isten jézusi boldogságmondásaival foglalkozni. A jövőben, akinek kedve van, velem tart  -, akinek " Olyan Isten kell, aki boldogságot ad, nemcsak ígér."

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007