 | | | 2026. április 4. szombat, Izidor napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. 2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. 3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Hívő és hitetlen | | Két ember találkozik. Az egyik (lehetek pont én) azt mondja: Hiszek Istenben. A másik megjegyzi: Nincs hitem. Hogyan néznek egymásra? Ha őszinte meggyőződés az egyikben a hit, a másikban a hitetlenség, akkor kölcsönös tiszteletet adnak egymásnak, hiszen emberek és minden embert emberi méltóságukat miatt megbecsülés illeti. A hívő hite szerint ennél többet lát: látja, hogy embertársa istenképmás! Ebből következik, hogy tisztelete mélyebb, mintha a másikban csupán az élőlények legtökéletesebbét látja. Bár minden hívőben oly mély lenne a hit, mint Sík Sándor ( 1889-1963) egyetemi tanárban volt, aki egyik versében leírja, hogy egy tisztelője meglátogatta. A látogató csodálatát fejezte ki tudása, költészete iránt, " csak ne mondta volna, hogy látta az Istent." A professzor hallgatott. A vendég szólt újra: " ugye nem is igaz, hogy látta, csak úgy mondja, hogy mondja." A professzor tovább hallgatott. Újra a vendég: " S most látja-e? " Ismét csönd. Majd a tudós tanár: " Igen, a szemedben barátom! " - Mindketten hallgattak. A vendég csodálatát a döbbenet váltotta föl. Ekkora hite van mesterének? - Barátságban váltak el. Aki hisz, hasonlóan kellene, hogy lásson, ha hitetlennel találkozik. Az áruló Júdást Jézus így szólítja: "Barátom!" Az Őt háromszor megtagadó Péter apostolt meg sem feddi első találkozásukkor, csupán azt kérdi, háromszor: "Szeretsz te engem?" - Hívő és hitetlen találkoznak. Vajon egy hívő gondolkozhat másként, hiszen Istene, Jézus nem elítélni jött a világot, hanem megmenteni, ami elveszett. (Mt 18,11) Hitetlen és hívő között értelmetlen minden vita. Beszélgessenek. Előítéletmentesen nyitottak legyenek a másik előtt. Őszinte érdeklődéssel hallgassák hitük vagy hitetlenségük alapját, "történetét". Hiszen mindkettőjük világnézetében vannak, lehetnek az Igazságnak szikrái, amelyet elfogadhatnak a másiktól. Sőt céljaik közül több is lehet, amely azonos cél felé irányul, azonos tetteket gyakorolnak. Például, szolidaritás a rászorultak felé. A hívő tudja, nincs joga, hogy ítélkezzék. Jézus int: ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél. A hívő hitét ajándékként éli meg. Hiszen senki nem közelíthet Istenhez, hacsak Isten nem vonzotta előbb. Lehetséges, hogy éppen az, akivel találkozott, még nem kapott hívást... Majd. S akkor... Ha a hívő "igaznak" tartja önmagát, jusson eszébe Mesterének intelme:" nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket." (Mt 9,13) Sőt a keresztény emberben, akiket "arról kellene megismerni, hogy szeretettel vannak egymás iránt", szeretet kell, hogy betöltse a nem hívő felé is. Gertrud La Fort kevesek által ismert, "Az angyalok koronája" című regényében egy leány, aki hitetlen ifjúba szerelmes, így vall: " Sohasem szabad elválnunk tőle, mert távol van Istentől, hiszen Isten sem szakad el azoktól, akik távol vannak tőle, hanem ezeket kereste és szerette Krisztusban... Enziót már nem annak ellenére szeretem, hogy távol van Istentől, hanem elsősorban szeretem benne az Istentől távollévőt." - Merész szavak, de az evangéliumok bátorsága van bennük! ...................... Úgy vélem, a fentiekben válaszoltam a nemrégiben felmerült kérdésre, hogy én, aki a hitről írok, milyen magatartásra törekszem a hitetlen iránt. Válaszom még kiegészítem Sík Sándor versben megfogalmazott nézetével, szabadon idézve őt. " Szeretem a hívőket", fejet, térdet hajtanak a Szentség előtt és köztük, köztük az Isten. - "Szeretem a hitetetleneket", akik erőlködnek, hogy hinni tudjanak és tagadásukkal imádják az Istent. - "És szeretem a kételkedőket", hiszen életük imádság, "Uram, hiszek, de segíts hitetlenségemen!" -" Ó mind, mind szeretem őket,/ Csak egy van, akit gyűlölök:/ A cinikus, a röhögő. / Akinek nem szent az igazság, / És nem legnagyobb a szeretet, / Aki nem sajdul a szépség után, / És nem tiszteli az életet." - Majd folytatja a költő, hogy ilyeneknek teremtetett a Pokol. És érezni félelmét, bizonytalanságát saját gondolatai miatt, írja versének utolsó két sorát: " Az ilyen, az ilyen, ( ha van ilyen!) / Legyen örökre átkozott! " ..................... Igen, ennyi. A Bibliában is olvashatjuk Isten szavait, melyekkel a laodiceai egyháznak üzent: " Mivel langyos vagy, és sem hideg, sem meleg, kezdlek téged kivetni a számból." ( Jel. 3,15) Úgy vagyok én is, hogy szívesebben találkozom hitetlennel vagy hívővel, mint olyannal, aki cinikus és csak röhög, és előtte semmi sem szent.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |