 | | | 2025. június 16. hétfő, Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| | 
Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Irodalmi miniatűrök 39. | | A magyar „Renard”
Irodalomtörténetünkben kevés író volt, aki ennyire megosztotta volna irodalmi életünket, mint az erdélyi születésű Tolnai Lajos. Talán csak Ady Endre volt az, akit annyi gyűlölet vett körül, s aki maga is a „legelső íróemberének” tartotta Tolnait. „Gyilkosabb rosszkedvvel senki sem írt a XIX. századi magyar írók közül; csúfondárossága valósággal lelketlen, ötletessége démoni. Önző, képmutató, iszákos, hazug, irigy, csaló, rágalmazó, tolvaj személyei kiábrándítják az embert az egyéni tisztességbe vetett hitéből” – írja róla Pintér Jenő. Tolnai valóban úgy írja a regényeit, ahogy a boncorvos vagdalja szét a betegségben elhunyt holttestet, miközben leltárba veszi az összes undok, álnok, aljas, fondorlatos, gőgös, képmutató, másrészt együgyű, bárgyú, elgáncsolt, gyenge embert, polgárt, papot, szellemi jelenséget, lelki tévelygést. Talán csak a francia Jules Renardban volt ekkora cinizmus és a szintén francia Taine tudta ilyen sebészkéspontossággal feltárni és kimetszeni az emberi aljasságok összes kórtünetét vagy megbetegített szerveit. Mégis az irodalomtudomány és maga Tolnai is inkább az angol moralistákhoz érzi közelebb önmagát, a swifti gúnyhoz, szkeptikus világlátáshoz hitte közel mélységesen tragikus embergyűlöletét. De Renard később jött, s míg a nagy angolokban van valami outsider nagyvonalúság, addig a rengeteget bántott Tolnai és a leginkább önmagától rengeteget szenvedett Renard igazi embergyűlölők voltak. Tolnai esetében érthető, hiszen a kor magyar irodalmi pápája, Gyulai Pál legalább annyira gonosz és igazságtalan volt az erdélyi íróval, mint ahogy Tolnai minden indulatát a kor magyar visszáságain töltötte ki. Rendkívüli íráskészség birtokosa volt, s nemcsak lehetőség, mint kortársai közül oly sokan. S bár egyetlen korszak sem tudta pontos helyét kijelölni, mégis mindegyik érezte, hogy lázas forrongásaiban is nagy tehetség, igazi elnyűhetetlen szikla magasodik a legtöbbek fölé. Ha pedig Renard és Tolnai egykorú arcképeit egymás mellé tesszük, látni fogjuk, hogy a két író hasonló patológiás tüneteket mutat.
A könyv lelke a máglyán
Több mint kétezer esztendőt kell visszautaznia az irodalomtudósnak, ha a könyvégetés lélektanát vagy lelketlenségét akarja tanulmányozni. A római polgárháborúk korában, mikor egy Titus Labienus, a kor éles elméjű és mindenbe belefecsegő írója olyan vehemenciával vetette bele magát a korszak politikai és gazdasági ügyleteibe, hogy végül műveit máglyahalálra ítélték. Nem volt jelentéktelen történetírója a kornak. Ellenkezőleg! Olyasvalaki volt, akit saját kora is megbecsült, s jónak tartott eltávolítani a közéletből. Némi politikai sarlatánsággal és hamis vádaskodással bűnösnek találták. Az ítélet meghozatala után Titus Labienus úgy érezte, hogy a nyilvános könyvégetéssel a lelke jobbik része is meghal. Ezért a családi sírboltba zárkózva önkéntes éhhalállal vetett véget az életének.

Megsejtés vagy szűkkeblűség?
Shakespeare Julius Caesar című műve 2. felvonásának első színéből idéz Ráth-Végh István Kalandorok és titokzatos történetek című művében: Brutus így szól Portiához:
„Becsületes s igaz nőm vagy, s nekem Oly drága, mint véremnek csepjei, Melyek setét szivemhez ömlenek.”
Ráth-Végh csodálatos megsejtésnek érzi ezt, hiszen arra következtet, hogy Shakespeare mintegy három évtizeddel William Harvey előtt megsejtette a vérkeringést. Pedig ez az irodalmi érdekességként tálalt gondolat valójában hamis. Shakespeare nem rendelkezett rendszeres tudással, nem volt iskolázott elme, de jogos az a feltételezés, hogy rendszertelenül és sokat olvasott. Gyakran láthatott kivégzéseket, gyilkosságot, halált. Talán a korszak nagy lángelméihez hasonlóan még boncolásokat is végignézhetett. Mivel korai tragédiáiban rettenetes gyilkosságok esnek meg, sokat tanulmányozta a halál lélektani és fiziológiai folyamatát és beálltát. Ismertek lehettek előtte a Krisztus előtt a 2. században élt Galenus – bár téves – tanításai a vérkeringésről, de jobban ismerhette Miguel Servetiusnak a tanítását, melyről akár baráti, akár irodalmi társaságokban is sokat hallhatott. És mint józan és eleven megfigyelő, tudhatta azt is, hogy az erekben vándorló vér a belső szervek felé halad. Talán a szerepüket nem ismerhette, ahogy Galenus is a máj felé irányította elméletében a vérereket, Shakespeare, aki a szerelemnek jó ismerője lehetett, tudhatta, hogy a hevesebben verő szív és a megduzzadó erek közt kapcsolat áll fenn. Ezért Brutus szavai mögött zseniális megsejtést keresni botorság. A reneszánszkor embere talán jóval többet tudott az emberi test fiziológiáról, mint amit a nagyképű jelenkor önhittséggel feltételez az akkor élt emberekről. Mert minden önmaga számára jelenkor nagyképű embere úgy hiszi, hogy minden tudományos eredményt önmaga fedezett fel. Shakespeare pedig amiatt is volt zseniális író, hogy kitűnő megfigyelő és éleselméjű férfi volt. Ahogy később a Goethe-csontot és az optikai kutatásokat végző Goethe, a drámákat író Bolyai vagy az éppen zseniális zeneesztéta és orvos Csáth Géza.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |