2026. július 12. vasárnap,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

 

Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
...

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének.

Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben.

...

"Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek.
...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő  magyar fordításait olvashatjuk.

Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
203 éve született Kriza János
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák




Kriza János Nagyajtán, a Székelyföldön született. Apja szegény székely unitárius pap volt, (a család eredetileg bányászcsalád). Iskoláit Torockón és Székelykereszturon végezte, majd a kolozsvári unitárius főiskolára került. Erősen hatott rá az ekkor igen élénk erdélyi ellenzéki politikai élet, Wesselényi tevékenysége, majd az 1834-ben összeült erdélyi országgyűlést követő hatósági retorzió. Kriza munkás tagja lett a kolozsvári ifjak önképzőkörének, s meleg barátságba került Szentiváni Mihállyal. 1835–1837 között a berlini egyetemen tanult tovább. Itt megismerkedett Herder műveivel s a Grimm-testvérek Német mitológiájával: ezek irányították Kriza figyelmét a népköltészetre. 1838-ban Kriza a kolozsvári unitárius egyházközség lelkésze és a főiskola tanára lett s a papi pályán működött (1861-től mint felekezetének püspöke) haláláig.
Első versei az Athenaeumban, majd a kolozsvári diákok országos feltűnést keltett antológiájában, a Reményben jelentek meg. Ennek a szépirodalmi gyűjteménynek, mely az erdélyi haladó fiatal irodalom erőit egyesítette, három kötete 1839 és 41 között látott napvilágot. Az első füzetet Kriza szerkesztette. Toldy meleghangú bírálatot írt a Figyelmező 1839. évfolyamában s a gyűjtemény lírikusai közül különösen Krizát dicsérte, benne vélte felfedezni Erdély Kisfaludy Károlyát. Az elismerés ösztönzően hatott Krizára, Szentiváni Mihály halála után azonban költői kedve megcsappant, s érdeklődését mindinkább a népdalgyűjtő munka kötötte le, melynek eredményét azonban csak két évtized múlva tehette közzé a Vadrózsákban. Mint műfordító Victor Hugo, Lamartine, Heine, Rückert, Wordsworth és Burns, élete végén pedig Milton műveit tolmácsolta magyarul.
Költészetét kezdettől fogva természetesség jellemzi; a szentimentális halálhangulatok, reménytelen pesszimista borúlátók divatja idején Kriza elkerült minden efféle modoros "mondva-csináltság"-ot. Már egyik korai verse, Ivásnál című bordala, az előadásnak a népdaloktól elsajátított egyszerűségével tűnik ki. Verseiben van valami Csokonai-szerű, lágy finomság, gyengéd lebegés (A bokréta, Illa berek ...). A bánatos szerelem témáit is játékos, kedves humor enyhíti (Az én sírom). A sablonosan "nyögdelő" lírai iskolát A sóhaj című versében szellemesen ki is gúnyolta.
A dal mellett az epigramma volt kedvenc műfaja, mellyel gyakran fejezte ki politikai mondanivalóit. Disztichonos epigrammáiban a reformkori közszellem megújulás-vágyát önti formába (Kérés, Ébredés), vagy a nemesség szatirikus bírálatára vállalkozik (A magyar vitéz, Dél, Nemesülés, Honi nagyság), olykor pedig a zsellérsors reménytelen sanyarúságát verseli meg (Zsellér sírfáján, Pórfiú, Urbér). Politikai gondolkodásáról jellegzetesen vall A villám című zsarnokellenes verse: a zsarnokot a nép haragja bosszulja meg. Kriza világnézete, politikai felfogása nem radikálisabb, mint a reformkori liberális átlag (Kölcsey a népszónok, Széchenyi, Az árva, Egyesülés, Egység), politikai költészetének mégis sajátos színezetet ad, hogy a társadalom problémáit a nép szemszögéből jeleníti meg. A zsarnok nála mindig a népnek, nem csupán a nemzetnek elnyomója.
Igazán maradandót népdalaiban alkotott Kriza. Legtöbbjében van valami személyes érdekeltség, bensőséges melegség. Csipkebokor galagonya című verse jól mutatja ezt: maga is részt vesz a népdal kedvesen évődő, játékosan hányaveti, naiv hangulatában, a daloló népi alakot úgy objektiválja, hogy nem különíti el teljesen a költő személyiségétől. Sikerrel találja el az észjárás székelyes-góbés-népi jellegét; az erdélyi táj képei finoman és természetesen olvadnak a vers hangulatába. Ne menj fiam a méhesbe című népdala az önmagát kikacagó derű közvetlenségének köszönheti sikerét. Még inkább az Erzsi hozzám begyes vagy című, melyben a párbeszéd fikciójával él: egy szegény jobbágyfiút szólaltat meg, aki a társadalmi különbség miatt nem nyerheti el a választott lányt, de aki nem csügged, remél, sőt elképzeli, hogyan áll bosszút a leányon.
Kriza költészetének legsikerültebb darabjai katonadalai. Székely határőr katonák ajkára adja az Erdővidék az én hazám s a Szegény székely nótája című dalokat. A Szegény székely nótája egy székely vitéz búcsúja hazájától. A népi kesergők hangján panaszolja, hogy a német császárért pusztul, nem a székely szabadságért. Az időpontot – Ferenc császár korszakát, a Szent Szövetség idejét – is felfedi. Tárgyiasságával, történeti konkrétságával emelkedik ki ez a vers szabadságdalaink közül. A nép céltalan szenvedésének érzékeltetése megrázó: Kriza mesterien fejezi ki a katonák lemondó hangulatát. Hasonlóan szomorú vers A hazatérő katona című.
Kriza, Horváth János felfogása szerint, Kisfaludy Károly és Czuczor népiességének folytatója: a népdalt ő is, mint ők, népi alak ajkára költi, s nem a maga érzelmei kifejezése végett folyamodik naiv formákhoz. Lényegesebb a hasonlóságnál a különbség, amely Krizát elválasztja Czuczoréktől, s ami inkább Petőfihez közelíti: a népi életsors igazabb tükrözése, a néppel való érzelmi összeforrás.
Kriza ifjúsága óta gyűjtötte a székely népköltészet termékeit, s már egy kötetre való anyaga volt, amikor Erdélyi megkezdte a maga gyűjtését. Kriza gyűjtésének kiadására nem akadt vállalkozó és csak az ötvenes évek végén, Gyulai ösztönzésére kezdett hozzá Kriza újra a gyűjtés sajtó alá rendezéséhez. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák: első modern szempontú népköltési kiadványunk. A mű az eredeti kiejtéshez híven közli a népi alkotások szövegét, megőrizve a tájszólást. Kriza gyűjtése kiterjedt a folklórnak szinte egész körére: a dalok mellett balladák, gúnyversek, házasító dalok, regösénekek, mondókák, közmondások, népmesék sorakoznak, továbbá egy tájszótár s egy értekezés a tájszólásról. A gyűjtemény legnagyobb érdeme a székely népballadakincs felfedezése.
(forrás: MEK)

 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007