 | | | 2026. március 14. szombat, Matild napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | | -
Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult. ... | | 
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. ... | | | | Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. ...
| | 
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szeressük népmeséinket! | | 
Szeressük népmeséinket, melyek többet elárulnak természetünkről,
mint általában a (mégoly egzakt) tudományok, ne viszolyogjunk tőlük, hiszen
azok nem holmi avítt emlékek, az életet múzeumnak tekintő szobatudós
néprajzosok kedvencei, hiszen ha csak egy kicsit is beléjük mélyedünk, olyan
világ tárul elénk, mely felett, Wass Albert szavaival, valóban őrködik a
nagybetűs Rend.
A
két világháború közti népi mozgalomnak lehettek ugyan súlyos fogyatékosságai,
azonban elévülhetetlen érdeme, hogy ennek felismerésére eljutva, döntően
hozzájárult népi műveltségünk tárgyi emlékeinek módszeres összegyűjtéséhez,
amelyre égető szükség volt, hiszen (amint ennek élharcosáról, Györffy Istvánról
írt méltatásában (A magyar kultúrpolitika, 1944) Kanyar József írja) addigi
oktatásunk, tudományunk és nyomukban a köztudat primitívnek, pusztainak,
ázsiainak tartva megvetett mindent, ami őseink hagyománya volt, így
„hagyománykincsünk ápolása helyett a nyugat-európai iskolázás és könyvműveltség
lidércfénye csábított bennünket”, különösen is a faluközösségekkel szemben az
idegen szokások átvételére sokkal inkább hajlamos, közösségbe nem zárt városi
munkás vagy úri rétegeket, magát a középosztályt, amelynek jeleként „iskolás
gyermekeinknek mindenféle: latin, német, görög, angol, francia, olasz
szószedetük volt, magyar azonban sohasem: nem törődtünk komolyan a magyar
nyelvvel, megelégedtünk idegen módra elkészített grammatikákkal, ahelyett, hogy
végre a külföldi nyelvtanok paradigmáitól függetlenül és általuk nem
befolyásolva, tisztáztuk volna a magyar nyelv törvényszerűségeit”.
Ehhez és általában eleink joggal megirigyelt észjárásának megismeréséhez talán
a legjobb vezérfonalat népmeséink, kiváltképpen a székelységéi adják,
mindenekelőtt Kriza János (1811-1875) erdélyi unitárius püspök hangyaszorgalommal
készült népköltési gyűjtése (Vadrózsák, 1863), amelyből azonnal ráismerünk a
székelység világképteremtő mitologikus gondolkodásmódjára, furfangos-csavaros
észjárására (ennek jegyeként arra, hogy mindenre tud „kádenciát mondani”, azaz
megfelelni, éspedig olyan talpraesetten, hogy hallgatóját egyértelmű
elismerésre készteti), melyek bizony többet elárulnak nemcsak az ő
természetükről, hanem általában népünkéről, mint általában a (mégoly egzakt)
tudományok.
Ennek bizonyságául Kriza közöl például egy öreg pásztortól, Vig Katona
Balázstól általa hallott udvarhelyszéki népmesét, melyben a csavaros eszű ördög
magával akart vinni egy szegény székely koldust, s megegyeztek abban, hogy
kilenc kérdést tesz fel a koldusnak, s ha nem tud felelni mindre, akkor magával
viszi, ha pedig tud, akkor élni hagyja: a koldus ebbe bele is egyezett s erre
az ördög kérdezni kezdte:
„Mi van a világon a mi csak Egy?
A kúdus azt feleli: Egy Isten van az égbe, egy nap van az égön, egy feje van
mindön embörnek.
Az ördög: Tudsz-é mondani valamit a Kettőre?
A kúdus: A kinek két ép látó szöme van, a szöröncsés embör, mindönt tisztán
láthat a nap alatt.
Az ördög: Mit tudsz mondani neköm a Háromra?
A kúdus: A mejik házon három ablak van, az elég világos.
Az ördög: Hadd ha’jam mit mondassz a Négyre?
A kúdus: Négy kerék elég egy szekérbe, több nem is kell.
Az ördög: Hát valamit tudsz-e mondani az Ötre?
A kúdus: Öt kézúj elég egy kardnak a markolattyára.
Az ördög: Mongy valamit immán a Hatra?
A kúdus: A kinek jó hat ökre van, szánthat, vethet, boronálhat, erdőlhet a más
segittsége né’kül is.
Az ördög: Nem hiszem, hogy tudnál valamit mondani a Hétre?
A kúdus: A kinek hét leánya van, annak főhet a feje, mig rendre mind a hetet jó
heré férhöz adhassa.
Az ördög: Mongy valamit most a Nyóczra?
A kúdus: A kinek nyócz asztaga van a csű’kerbe, a nem szorul másra kinyér
dógába.
Az ördög: Hát utójára mit mondassz a Kilenczre?
A kúdus: A kinek kilencz szalonnája van a hijjába, nem fut a szomszédba
pörgölnivalóér’.”
Az ördög el is álmélkodott, milyen esze van ennek az egyszerű koldusnak,
amiért, vele ellentétben, mindenre tud kádenciát mondani, így aztán
megszégyenülten visszament a pokolba, meghagyva lakóinak mérgében, hogy ne
küldjék őt többé a székelyek közé, mert azoknak az eszén még ő sem tud
túljárni.
Szeressük hát népmeséinket, melyek többet elárulnak természetünkről, mint
általában a (mégoly egzakt) tudományok, ne viszolyogjunk tőlük, hiszen azok nem
holmi avítt emlékek, az életet múzeumnak tekintő szobatudós néprajzosok
kedvencei, hiszen ha csak egy kicsit is beléjük mélyedünk, olyan világ tárul
elénk, mely felett, Wass Albert szavaival, valóban őrködik a nagybetűs Rend. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |