 | | | 2025. június 17. kedd, Laura, Alida napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| | 
Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szeressük népmeséinket! | | 
Szeressük népmeséinket, melyek többet elárulnak természetünkről,
mint általában a (mégoly egzakt) tudományok, ne viszolyogjunk tőlük, hiszen
azok nem holmi avítt emlékek, az életet múzeumnak tekintő szobatudós
néprajzosok kedvencei, hiszen ha csak egy kicsit is beléjük mélyedünk, olyan
világ tárul elénk, mely felett, Wass Albert szavaival, valóban őrködik a
nagybetűs Rend.
A
két világháború közti népi mozgalomnak lehettek ugyan súlyos fogyatékosságai,
azonban elévülhetetlen érdeme, hogy ennek felismerésére eljutva, döntően
hozzájárult népi műveltségünk tárgyi emlékeinek módszeres összegyűjtéséhez,
amelyre égető szükség volt, hiszen (amint ennek élharcosáról, Györffy Istvánról
írt méltatásában (A magyar kultúrpolitika, 1944) Kanyar József írja) addigi
oktatásunk, tudományunk és nyomukban a köztudat primitívnek, pusztainak,
ázsiainak tartva megvetett mindent, ami őseink hagyománya volt, így
„hagyománykincsünk ápolása helyett a nyugat-európai iskolázás és könyvműveltség
lidércfénye csábított bennünket”, különösen is a faluközösségekkel szemben az
idegen szokások átvételére sokkal inkább hajlamos, közösségbe nem zárt városi
munkás vagy úri rétegeket, magát a középosztályt, amelynek jeleként „iskolás
gyermekeinknek mindenféle: latin, német, görög, angol, francia, olasz
szószedetük volt, magyar azonban sohasem: nem törődtünk komolyan a magyar
nyelvvel, megelégedtünk idegen módra elkészített grammatikákkal, ahelyett, hogy
végre a külföldi nyelvtanok paradigmáitól függetlenül és általuk nem
befolyásolva, tisztáztuk volna a magyar nyelv törvényszerűségeit”.
Ehhez és általában eleink joggal megirigyelt észjárásának megismeréséhez talán
a legjobb vezérfonalat népmeséink, kiváltképpen a székelységéi adják,
mindenekelőtt Kriza János (1811-1875) erdélyi unitárius püspök hangyaszorgalommal
készült népköltési gyűjtése (Vadrózsák, 1863), amelyből azonnal ráismerünk a
székelység világképteremtő mitologikus gondolkodásmódjára, furfangos-csavaros
észjárására (ennek jegyeként arra, hogy mindenre tud „kádenciát mondani”, azaz
megfelelni, éspedig olyan talpraesetten, hogy hallgatóját egyértelmű
elismerésre készteti), melyek bizony többet elárulnak nemcsak az ő
természetükről, hanem általában népünkéről, mint általában a (mégoly egzakt)
tudományok.
Ennek bizonyságául Kriza közöl például egy öreg pásztortól, Vig Katona
Balázstól általa hallott udvarhelyszéki népmesét, melyben a csavaros eszű ördög
magával akart vinni egy szegény székely koldust, s megegyeztek abban, hogy
kilenc kérdést tesz fel a koldusnak, s ha nem tud felelni mindre, akkor magával
viszi, ha pedig tud, akkor élni hagyja: a koldus ebbe bele is egyezett s erre
az ördög kérdezni kezdte:
„Mi van a világon a mi csak Egy?
A kúdus azt feleli: Egy Isten van az égbe, egy nap van az égön, egy feje van
mindön embörnek.
Az ördög: Tudsz-é mondani valamit a Kettőre?
A kúdus: A kinek két ép látó szöme van, a szöröncsés embör, mindönt tisztán
láthat a nap alatt.
Az ördög: Mit tudsz mondani neköm a Háromra?
A kúdus: A mejik házon három ablak van, az elég világos.
Az ördög: Hadd ha’jam mit mondassz a Négyre?
A kúdus: Négy kerék elég egy szekérbe, több nem is kell.
Az ördög: Hát valamit tudsz-e mondani az Ötre?
A kúdus: Öt kézúj elég egy kardnak a markolattyára.
Az ördög: Mongy valamit immán a Hatra?
A kúdus: A kinek jó hat ökre van, szánthat, vethet, boronálhat, erdőlhet a más
segittsége né’kül is.
Az ördög: Nem hiszem, hogy tudnál valamit mondani a Hétre?
A kúdus: A kinek hét leánya van, annak főhet a feje, mig rendre mind a hetet jó
heré férhöz adhassa.
Az ördög: Mongy valamit most a Nyóczra?
A kúdus: A kinek nyócz asztaga van a csű’kerbe, a nem szorul másra kinyér
dógába.
Az ördög: Hát utójára mit mondassz a Kilenczre?
A kúdus: A kinek kilencz szalonnája van a hijjába, nem fut a szomszédba
pörgölnivalóér’.”
Az ördög el is álmélkodott, milyen esze van ennek az egyszerű koldusnak,
amiért, vele ellentétben, mindenre tud kádenciát mondani, így aztán
megszégyenülten visszament a pokolba, meghagyva lakóinak mérgében, hogy ne
küldjék őt többé a székelyek közé, mert azoknak az eszén még ő sem tud
túljárni.
Szeressük hát népmeséinket, melyek többet elárulnak természetünkről, mint
általában a (mégoly egzakt) tudományok, ne viszolyogjunk tőlük, hiszen azok nem
holmi avítt emlékek, az életet múzeumnak tekintő szobatudós néprajzosok
kedvencei, hiszen ha csak egy kicsit is beléjük mélyedünk, olyan világ tárul
elénk, mely felett, Wass Albert szavaival, valóban őrködik a nagybetűs Rend. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |