 | | | 2026. február 2. hétfő, Karolina, Aida napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. ...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jóvátehető-e a magyarság folytonos gyalázása? | | 
Költői a kérdés, nagyon jól tudom. Mégis
fel-felmerül bennem, és mindazokban, akiknek untig elegük van abból, hogy ha
kinyilvánítjuk létigazságainkat, azonnal megkapjuk a megszokott stigmákat:
irigyek, szeretetlenek, gőgösek vagyunk.
Vajon belegondolnak-e abba ez ekként
fogalmazók, hogy a „merjünk kicsik lenni” szlogen hirdetésével mekkora kárt
okoznak? Vajon tudják-e, hogy kicsit konkrétabb legyek, mekkora bűnt követnek
el Istennek ama szolgái, akik szeretet és alázat nélkülinek vallják mindazokat,
akik nemzeti megmaradásunkért, erkölcsi tartásunkért napról napra kiállnak a
nyilvánosság előtt, akik a bűnt bűnnek, az erényt erénynek nevezik, és a
bűnösöket egyértelműen megbélyegzik – természetesen nem származásuk, hanem
kizárólag cselekedeteik miatt?
Nemrég egy – amúgy hitehagyott – atya szapulni kezdett engem,
mondván, publicisztikáimban, előadásaimban szeretetlen vagyok, hogy soraimat
nem a magyarság szeretete, védelme, hanem csupán az arra rátörők szimpla
gyűlölete vezérli. Nem, nem replikáztam erre, elvégre negyvennégy évvel a hátam
mögött sok egyéb mellett egyet holtbiztosan megtanultam: csak értelmes emberekkel lehet
vitatkozni. Ha nem az az illető, legjobb elkerülni, még ha Isten
szolgája is.
Eszembe is jutott erről rögvest egy régimódi történet:
„Halálos ágyán feküdt a jámbor férfi, mikor János nevű
szomszédja szomorúan és szégyenkezve lépett a szobába s így szólt hozzá: „Imént
hallottam, hogy rossz bőrben vagy. Nem engedhetlek hazatérni, amíg
lelkiismeretemen nem könnyítek: Te tudod, hogy miről van szó. Többször engedtem
a csábításnak és rosszat beszéltem rólad. Nem mondtam rossz szándékkal, de
bűnös kielégülést éreztem mellette, mivel hogy te jámbor ember vagy. Hogy téged
ezzel nagyon megszomorítottalak és ártottam is neked, jól tudom. De most igazán
szívemből bánom. Meg tudsz bocsátani?” A beteg meghatottan hallgatta és így
felelt: „Igen János, szívből megbocsátok neked, bár nagy bánatot okoztál nekem.
Ami elmúlt, elmúlt. Örülök, hogy beláttad igazságtalanságodat. Tehát, mint mondom,
megbocsátottam. De mégis volna egy kívánságom. „Mi az?”, felelte János,
„mindenre kész vagyok!” „Azt kívánom, vedd a párnámat, menj fel vele a
templomtoronyra és ott ürítsd ki”. A jelenlevők csodálkozva néztek egymásra,
felesége lehajolt hozzá és még egyszer megkérdezte, vajon csakugyan ezt
akarja-e mondani; határozott fejbólintással felelt, hogy igen., ezt! János
tehát hozzálátott ennek a különös megbízásnak teljesítéséhez. Felment a templom
tornyára, kirázta a pelyheket a párnatokból, melyek a szél irányában azonnal
szerteröpködtek. Azután az üres párnahéjjal visszatért. „Köszönöm”, mondá a
beteg, „de most még egyet kérek, azután egészen meg leszek elégedve. Fogd ezt a
párnahéjat, menj, gyűjtsd bele az összes tollakat, melyeket kiszórtál, amíg ismét
egészen megtelik”. János kérdőleg nézett a betegre. De csakhamar lesütötte
fejét, megértette a leckét. „Lásd”, mondá a beteg, „ilyen a rágalmazás. A
szókat gyorsan kimondjuk, azok messzire eljutnak, lehetetlenség őket ismét
befogni. Ha a baj megtörtént, jóvátenni többé nem lehet. Harag és keserűség
nélkül válok el tőled, de a jövőben fékezd a nyelvedet és segítsen meg ebben az
Úr.”.
(Farkas Edith S. M.: Missziós útravalók. I. köt. Budapest,
1925. Szociális Missziótársulat-Apostol Nyomda Rt. 37-39. old.)
Nos azzal, hogy az engemet
gyűlöletkeltéssel vádoló, vagyis megrágalmazó atya amúgy pont e történetet
olvasta a fejemre, csak lelki kificamodását bizonyította. Mindezt természetesen
nem egyéni sérelemből osztottam meg, hanem csupán azért, hogy rámutassak ezúttal
is arra, az ördögnek mennyi arca van. Nemcsak liberális vagy kommunista lehet
az. Könnyfakasztóan ájtatoskodónak, „ultrakonzervatív”-nak látszó is lehet –
megbízói óhajából. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |