 | | | 2026. május 6. szerda,
Ivett, Frida napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jóvátehető-e a magyarság folytonos gyalázása? |   | 
Költői a kérdés, nagyon jól tudom. Mégis
fel-felmerül bennem, és mindazokban, akiknek untig elegük van abból, hogy ha
kinyilvánítjuk létigazságainkat, azonnal megkapjuk a megszokott stigmákat:
irigyek, szeretetlenek, gőgösek vagyunk.
Vajon belegondolnak-e abba ez ekként
fogalmazók, hogy a „merjünk kicsik lenni” szlogen hirdetésével mekkora kárt
okoznak? Vajon tudják-e, hogy kicsit konkrétabb legyek, mekkora bűnt követnek
el Istennek ama szolgái, akik szeretet és alázat nélkülinek vallják mindazokat,
akik nemzeti megmaradásunkért, erkölcsi tartásunkért napról napra kiállnak a
nyilvánosság előtt, akik a bűnt bűnnek, az erényt erénynek nevezik, és a
bűnösöket egyértelműen megbélyegzik – természetesen nem származásuk, hanem
kizárólag cselekedeteik miatt?
Nemrég egy – amúgy hitehagyott – atya szapulni kezdett engem,
mondván, publicisztikáimban, előadásaimban szeretetlen vagyok, hogy soraimat
nem a magyarság szeretete, védelme, hanem csupán az arra rátörők szimpla
gyűlölete vezérli. Nem, nem replikáztam erre, elvégre negyvennégy évvel a hátam
mögött sok egyéb mellett egyet holtbiztosan megtanultam: csak értelmes emberekkel lehet
vitatkozni. Ha nem az az illető, legjobb elkerülni, még ha Isten
szolgája is.
Eszembe is jutott erről rögvest egy régimódi történet:
„Halálos ágyán feküdt a jámbor férfi, mikor János nevű
szomszédja szomorúan és szégyenkezve lépett a szobába s így szólt hozzá: „Imént
hallottam, hogy rossz bőrben vagy. Nem engedhetlek hazatérni, amíg
lelkiismeretemen nem könnyítek: Te tudod, hogy miről van szó. Többször engedtem
a csábításnak és rosszat beszéltem rólad. Nem mondtam rossz szándékkal, de
bűnös kielégülést éreztem mellette, mivel hogy te jámbor ember vagy. Hogy téged
ezzel nagyon megszomorítottalak és ártottam is neked, jól tudom. De most igazán
szívemből bánom. Meg tudsz bocsátani?” A beteg meghatottan hallgatta és így
felelt: „Igen János, szívből megbocsátok neked, bár nagy bánatot okoztál nekem.
Ami elmúlt, elmúlt. Örülök, hogy beláttad igazságtalanságodat. Tehát, mint mondom,
megbocsátottam. De mégis volna egy kívánságom. „Mi az?”, felelte János,
„mindenre kész vagyok!” „Azt kívánom, vedd a párnámat, menj fel vele a
templomtoronyra és ott ürítsd ki”. A jelenlevők csodálkozva néztek egymásra,
felesége lehajolt hozzá és még egyszer megkérdezte, vajon csakugyan ezt
akarja-e mondani; határozott fejbólintással felelt, hogy igen., ezt! János
tehát hozzálátott ennek a különös megbízásnak teljesítéséhez. Felment a templom
tornyára, kirázta a pelyheket a párnatokból, melyek a szél irányában azonnal
szerteröpködtek. Azután az üres párnahéjjal visszatért. „Köszönöm”, mondá a
beteg, „de most még egyet kérek, azután egészen meg leszek elégedve. Fogd ezt a
párnahéjat, menj, gyűjtsd bele az összes tollakat, melyeket kiszórtál, amíg ismét
egészen megtelik”. János kérdőleg nézett a betegre. De csakhamar lesütötte
fejét, megértette a leckét. „Lásd”, mondá a beteg, „ilyen a rágalmazás. A
szókat gyorsan kimondjuk, azok messzire eljutnak, lehetetlenség őket ismét
befogni. Ha a baj megtörtént, jóvátenni többé nem lehet. Harag és keserűség
nélkül válok el tőled, de a jövőben fékezd a nyelvedet és segítsen meg ebben az
Úr.”.
(Farkas Edith S. M.: Missziós útravalók. I. köt. Budapest,
1925. Szociális Missziótársulat-Apostol Nyomda Rt. 37-39. old.)
Nos azzal, hogy az engemet
gyűlöletkeltéssel vádoló, vagyis megrágalmazó atya amúgy pont e történetet
olvasta a fejemre, csak lelki kificamodását bizonyította. Mindezt természetesen
nem egyéni sérelemből osztottam meg, hanem csupán azért, hogy rámutassak ezúttal
is arra, az ördögnek mennyi arca van. Nemcsak liberális vagy kommunista lehet
az. Könnyfakasztóan ájtatoskodónak, „ultrakonzervatív”-nak látszó is lehet –
megbízói óhajából. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika