 | | | 2026. június 12. péntek,
Villő napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | | | A magyar színházművészet egyik legkiemelkedõbb egyénisége Budapesten született, 1931. szeptember 9-én. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos, fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a szülõk hamarosan el is váltak. A gyermek Latinovits mindössze néhány alkalommal látta az apját és ezek a találkozások is rendre kínosan sikeredtek. Édesanyja késõbb újra férjhez ment Frenreisz Károly belgyógyászhoz, ebbõl a házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits Zoltán Budapesten érettségizett a Szent Imre Gimnáziumban, ezután asztalostanonc lett, majd hídépítõ munkás. Szeretett sportolni, 1952-tõl NB I-es tartalék-játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, és kiválóan vitorlázott. 1952-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, diplomáját 1956-ban kapta meg....
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester! Talán úgy mondhatnánk, hogy a legóriásabb a kicsinyek között; a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok zsenije, a formatökély mesterjátékosa. Ki lehet mutatni szövegkritikai elemzéssel, hogy ...
| | | | A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jó keresztények, jó magyarok – tényleg? |   | 
Hányan vannak, akik szemrebbenés nélkül kijelentik: ők jók. Jó
keresztények, jó magyarok. Igen, így. Nem, nem azt, hogy jó keresztényekké és
magyarokká törekszenek válni. Nem. Ők már most azok.
Már-már
hajlamos lennék, hogy azt mondjam, oké. De valahogy ott furakodik bennem
valami. Nevezhetjük akár kételynek is. A lényeg, hogy egy kérdés merül fel
bennem. De mit szól ehhez Jézus Krisztus?
„És amint elment [Jézus – Ifj. T. L.] az útra, hozzá futván
egy valaki, térdre esvén előtte, kérdé őt. Jó mester! mit cselekedjem, hogy az
örök életet elnyerjem, Jézus pedig mondá neki: Miért mondasz engem jónak? Senki
sem jó, csak egyedül az Isten.” (Mk 10, 17-18.)
Aztán eszembe jut erről – hogy, hogy nem – egy jelenet.
Valaha a Mazsihisz (de régen írtam le ezt a szót, nyilall hirtelen eszembe!)
elnöke (mindegy, hogy hívták) Naftali Kraus budapesti könyvbemutatóján azt
mondta a szerzőnek, hogy blogja árt a zsidóságnak, mert – úgymond – „nem
teljesen igazságos”. Meg is kapta a szerzőtől nyomban a kádenciát. „Teljesen
csak az Isten igazságos.”
Igen, csak Ő. Az utóbbi hónapokban mégis, hol a
lombikbébi-program, hol az iszlám-befogadás hívei részéről hangzott el egyre
sűrűbben: „Én jó keresztény vagyok.” Meg hát akkor nyilvánvalóan jó magyar is.
Jó, de mégis – mitől?
Egy biztos. Irigylem az ókeresztény kort. Miért? Mert akkor
még az igen igen volt, s a nem nem. Mindkét részről. Krisztus ellenségei és
barátai részéről egyaránt. Akkor valahogy nem volt „átjárás” a jó és a rossz
között. S hogy mennyire nem, íme erre egy korhű példa:
„Az ősegyház egyik koronatanúja, Irenaeus püspök († 202)
roppantul érdekes adatot őrzött meg az utókornak. Elbeszéli, hogy midőn Szent
János, az apostol, egyszer fürdőben volt s meghallotta, hogy Marcion, a
gnosztikus, ugyanazon fürdőhelyiségben tartózkodik, rögtön kisietett a
fürdőből, mert nem akart együtt fürödni azzal, aki az Egyház egységével
szembehelyezkedett.”
(Bangha Béla SJ: Nagy kérdések útján. 2. kiadás. Budapest,
1923. Magyar Kultúra-Pallas Rt. Nyomdája. Katolikus Kultúrkönyvtár I. 75. old.)
Keresztények vagyunk. Pláne jó keresztények – és így
automatikusan nyilván jó magyarok is. Hát nem tudom, de nekem ilyenkor mindig –
monománia ide, monománia oda – Bangha páter sorai villannak fel:
„Keresztények vagyunk, de kerüljük az Isten házát s
elvesztettük az imádság szárnyaló lendületének, az áhítat boldogságának, a
magunkba szállás töredelmének érzetét. Keresztények vagyunk, de az
evangéliumot, a világirodalomnak ezt a legnagyobb remekét és a
világtörténelemnek ezt a leghatalmasabb lendítő kerekét csak hallomásból
ismerjük. Byront és Shakespeare-t, Petőfit és Aranyt, sőt Zolát és Anatole
France-ot, sőt Szomori Dezsőt és Nádas Sándort olvastunk, de Mátét, Márkot,
Lukácsot és Jánost soha! Az évszázadok vagy a jelenkor nagy keresztény
gondolkozóit, bölcselőit, történészeit soha! Egyházunk történetét,
büszkeségeit, érdemeit nem tanulmányoztuk soha! Keresztények vagyunk, de az
evangélium hirdetése nem érdekel; ha egy-egy nagynevű szónokot hirdetnek, akit
meghallgatni retorikai és költői élvezet, azt meghallgatjuk, mint ahogy cigányt
megyünk hallgatni a kávéházba, de ahol keresetlen szavakkal Krisztust
prédikálják, ott unatkozunk és kritizálunk, mert a magunkba szállás s az
evangélium fenséges egyszerűsége iránt szinte érzékünket is elvesztettük.
Keresztények vagyunk, de Istent káromoljuk, de párbajozunk, de házasságot
törünk, de virágzik köztünk a prostitúció s az orfeumok és mozgószínházak
szemérmetlensége, de beszennyezzük a házasság szentségét könnyelmű
elválásokkal, új feleség vételével, végül tán a feleségek csereberélésével is s
a gyermekáldás bűnös megakadályozásával. Keresztények vagyunk, de nővilágunk
olyan divatot követ, amely fittyet hány a keresztény szemérem és nőiesség
méltóságára s utcáinkat a vándorló kerítés és bűnre izgató frivolság
kirakataivá teszi. Keresztények vagyunk, de őrült materialista versenyt
folytatunk a koncért és durva mohósággal vetjük rá magunkat minden kínálkozó
nyereségre, bármily eszközzel érjük is el azt. Keresztények vagyunk, de mint
gyermek a mumustól, félünk és reszketünk a „klerikálizmus” szörnyű vádjától;
idegen, ismeretlen fakíroknak nézzük a papjainkat, akikről minden rosszat és semmi
jót nem szabad elhinni és akiknek társasága megbélyegez és megfertőz, mint a
leprásoké. Keresztények vagyunk, de egyházat, pápát, kánonjogot, keresztény
iskolát, sajtót, irodalmat s egyesületet ne említsen senki előttünk.
Nem, nem ez a magyar kereszténység természetrajza, de ugyebár
akad soraink közt is elég, akinek kereszténysége körülbelül ezek közt a határok
közt mozog. S az ellenség persze kaján kárörömmel könyveli rá ezek hitványságát
az összesség nevére. S ilyen kereszténységgel természetes, hogy nem lehet
megváltani a világot, még egy akkorka országot sem, mint aminő szegény
Csonkamagyarország! Ilyen kereszténységgel legfeljebb önmagunkat ámíthatjuk s
ellenségeinket izgathatjuk fokozottabb ellenállásra, anélkül, hogy a keresztény
gondolat igazi hatásait és gyümölcseit remélhetnők.”
(U. ott, 83-84. old.)
Bocsánat, ha már mindezt
korábban idéztem – mentségemre talán csak az szolgálhat, hogy mégsem elégszer.
Szóval lassabban az agarakkal. Lassabban a szóval. Kevesebb öndicséret, több
önbírálat. S akkor, Kölcseyvel szólva, meglehet, hogy a haza fényre derül.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika